"Nagy káosz van" - költözés és leépítések a Természettudományi Múzeumban

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem beköltözésével véget ért a hónapok óta tartó izgalom a Természettudományi Múzeumban: most már biztos, hogy ki kell költözniük a Ludovika épületéből. A befogadó épületnek viszont előbb még el kell készülnie, így a költözésnek határideje sincs. A nagyközönség által látogatható kiállítótér a tervek szerint marad a helyén, az [origo]-nak nyilatkozó múzeumi dolgozók szerint azonban a múzeum olyan munkatársaktól szabadult meg, akik pályázatokkal tudták volna előmozdítani az intézmény fejlődését.

2012. január 1-jével kezdi meg működését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Az új intézmény központja a volt Ludovika Akadémia épülete lesz, amelynek egy részében jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeum, valamint a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium működik. "A kiállítótér marad, minden más megy. A múzeumban biztosra veszik a költözést, az ásványtárnak néhány teremnyit már arrébb is kellett mennie" - mondta az [origo]-nak a múzeum egyik munkatársa, aki a cikkben nyilatkozó másik megszólalóhoz hasonlóan azt kérte, hogy ne írjuk le a nevét.

Az eddig a múzeum főépületében működő adminisztráció, könyvtár, kőtár, raktárak egy része kerülhet át a park más épületegyütteseibe vagy más épületbe - írta az [origo] kérdésére a kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos hivatala. "A közönség által látogatható kiállítótér nem mozdul sehova, elképzelésünk szerint egyetlen pillanatra sem kell a vendégek előtt bezárnia a kapuit" - állt a levélben. "Jelenleg szakmai tájékozódás, előkészítés zajlik a Természettudományi Múzeummal való együttműködésben. Az egyetem elkészültével a múzeum egy sokkal szebb, megújult Orczy-kertben, egészen más környezetben fogadhatja látogatóit" - olvasható Fürjes Balázs kormánybiztos hivatala által jegyzett levélben. A pontos határidőre vonatkozó kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy a költözést az "ésszerűség keretein belül" ütemezik.

A kormánybiztos levelében nem említette a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium korábbi tervét, miszerint - megvalósulása esetén - az Andrássy út környéki múzeumi negyedbe költözne a Magyar Természettudományi Múzeum.

Még vizsgálják, hogy mekkora épületet húznának fel az Orczy-kertben és annak mekkora területét fedné be, illetve milyen költségekkel járna az építkezés - fogalmazott a levélben a kormánybiztos hivatala. Ide helyeznék át az említett raktárak egy részét. Az összevont egyetemeket befogadó ingatlanok a Természettudományi Múzeum épületéhez hasonlóan a magyar állam tulajdonában vannak, a múzeum fenntartója a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI).

Rutinos költözködők

Az egyetem megnyitása miatti költözést ellenérzéssel fogadják a múzeum dolgozói. Ennek egyik oka, hogy csaknem egy évtizedig tartó költözködés után négy évvel ezelőtt csomagolták ki az utolsó dobozokat. Korábban a Nemzeti Múzeum épületében működtek, amelyet az első részleg 1996-ban hagyott el - ekkor költözött a múzeum a második világháború óta nagyrészt üresen álló Ludovika Akadémia fedett lovardájába. (Az akadémia történetéről további részletek keretes írásunkban olvashatók.)

Az 1996 és 2007 között eltelt tizenegy évben a különféle gyűjtemények több ütemben hurcolkodtak át a Ludovikába, évekig tárolták dobozokban a tárgyakat. A múzeum egyik munkatársa abszurdnak nevezte, hogy egy közgyűjteményben évekig egyszerűen nem lehet a gyűjtött anyaghoz hozzáférni. Jelenleg három épületben helyezik el a múzeum anyagát: a Ludovika mellett a Baross utca 13. szám alatt egy lakóházban, és a Könyves Kálmán körút 40. szám alatt.

Dinoszaurusz a Természettudományi Múzeumban

A gyűjteményeket a múzeum munkatársai szerint egyszerre lehetetlen átköltöztetni az egyelőre még csak tervekben szereplő épületbe, a csomagolás több hónapot venne igénybe. Nem csak a munkatársak, a gyűjtemények is nehezen viselik a költözködést, még ha csak a szomszédba kell is menni: több millió darab ki-becsomagolásáról van szó, a múzeum egyik munkatársa szerint egy-egy költözésnél akár a 2-5 százalékot is elérheti a tönkremeneteli arány.

Hideg irodák, elküldött munkatársak

A költözés mellett egy éppen folyamatban lévő csoportos leépítés is aggodalommal tölti el a múzeum dolgozóit. Az [origo]-nak nyilatkozó két munkatárs szerint legalább harminc-harmincöt emberről van szó, de több is lehet az elbocsátottak száma, akik között sok a kutató. "Nagy káosz van, nem csak a múzeumban, hanem a fejekben is" - jellemezte az a karácsony előtti helyzetet egyikük.

Hogy van-e összefüggés az egyetem építése és az elbocsátások között, nem tudják. Egyikük szerint valószínűbb ok, hogy az intézmény "szellemileg és pénzügyileg is deficites", a NEFMI csökkenti a támogatást. "A komoly pénzügyi nehézségek mellett az intézmény hosszabb távú stratégiája sem világos és ez legalább akkora baj" - mondta. Az okokról szerettük volna megkérdezni a múzeum vezetőségét, de többszöri próbálkozásra sem értük el Matskási István igazgatót, illetve titkárságát. Az intézmény munkatársaitól megtudtuk, a múzeumban azért nem veszik fel a telefont, mert hosszú évek múzeumi gyakorlatának megfelelően december közepe óta spórolnak a fűtésen, a kiállítótérben meleg van ugyan, de az irodák hidegek, ezért nincsenek bent az alkalmazottak.

Az ügyben ezért a NEFMI-hez fordultunk, a minisztériumban pénteken délutánra összeállították ugyan a választ, de mivel még engedélyezésre várnak, a cikk megjelenéséig nem tudták elküldeni az [origo]-nak.

A Természettudományi Múzeum egyik munkatársa szerint a kutatói réteg lefejezése mindenesetre hibás lépés: "Több olyan kollégát is kitettek, aki az elkövetkező időkben képes lett volna pályázatokat nyerni. A jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, nyelveket beszélő kutatók tudják pályázatokkal előmozdítani a múzeumot, nem a preparátor és a takarítónők" - mondta.

Hazatér a katonai oktatás a Ludovikába
A Ludovika Akadémia felállítását az 1808. évi Országgyűlés mondta ki. Nevét Habsburg-Estei Mária Ludovika magyar királynéról, I. Ferenc király harmadik feleségéről nyerte, aki koronázási tiszteletdíjából ötvenezer forintot ajánlott föl az építésére.

A Ludovika Akadémia főépülete 1913-ban

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia vagy Ludovika Akadémia a magyar katonai felsőoktatás legmagasabb képzési szintjét nyújtó intézmény volt az 1945 előtti Magyarországon. Az intézmény 1836-ban elkészült monumentális főépülete Pollack Mihály terve alapján épült klasszicista stílusban.

A II. világháború után a Ludovika fedett lovardájában az Alfa Mozi üzemelt, amely 1992-ben leégett. A főépületet évtizedeken át az ELTE Természettudományi Karának egyes tanszékei használták, rendkívül lepusztult állapotban. 1994-ben kormányhatározat született arról, hogy az 1802-ban alapított, de mindaddig szétszórt telephelyeken működő Magyar Természettudományi Múzeum kiállítását, gyűjteményeit és kutatólaboratóriumát a Ludovika épületegyüttesében helyezzék el. A felújított fedett lovarda és a főépület részben felújított terei 1996 óta adnak otthont a múzeumnak. A felújított padlástérben és a földalatti raktárakban ásványok, kőzetek, ősállatkövületek, állatpreparátumok, valamint emberi csontvázak és múmiák gyűjteményeit tárolják.

A főépület talajszint feletti részeinek felújítása azonban a 2000-es évektől gyakorlatilag leállt, ezért a múzeum jelentős egységei, mint pl. a növénygyűjtemény a mai napig sem költözhettek be.
Forrás