Tényleg szexelnek Az ember tragédiájában?

Az Alföldi Róbert rendezésében május elején bemutatott Az ember tragédiája című előadás újabb vitát robbantott ki a Nemzeti Színház körül. Előbb egy újságíró, később a jobbikos Pörzse Sándor kifogásolta, hogy Madách Imre drámájának római színében a színészek orális szexet adnak elő. Valóban kiforgatta-e Madách Imre szavait Alföldi Róbert? Műelemzés és idevágó videórészlet az előadásból.

Madách Imre Az ember tragédiája című drámája a középiskola második, illetve harmadik osztályában kerül elő, vagyis 16-17 évesen találkoznak vele a fiatalok. A dráma 15 színből (jelenetből) áll, amelyekben Lucifer az emberi gyarlóság különböző megnyilvánulási formáját tárja Ádám elé az egymást követő történelmi korokban. A hatodik szín Rómában játszódik, témája a hedonizmus és a léhaság kudarca. "A római szín egy életforma csődjét festi le. Ádám mint Sergiolus züllött tivornyában vesz részt, de örömét nem leli benne, Lucifer Milóként gúnyos mosollyal figyeli a mulatókat, miközben a városban már a dögvész pusztít" - áll az érettségizők számára összeállított jegyzetben.

Szerzői instrukcióiból kiindulva Madách Imre egy tipikus római bacchanália díszletébe képzelhette a jelenetet: "Rómában. Nyílt csarnok istenszobrokkal, díszedényekkel, melyekben illatok égnek (...). Középen terített asztal (...). Ádám mint Sergiolus, Lucifer mint Miló, Catulus, mind megannyi kéjenc, Éva mint Júlia, Hippia és Cluvia kéjhölgyek ledéren öltözve dőzsölnek." A tehetős római polgárok körében nem volt ismeretlen a lakomával kezdődő mulatság, amely a végén orgiába torkollik. Madách Imre drámájának megszokott értelmezése szerint a római szín egy ehhez hasonló hedonista tivornya alatt játszódik.

"A dráma szerkezete miatt is muszáj, hogy Róma a totális dekadencia és kiábrándulás színe legyen" - magyarázza Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. "A két nagy lelkesedés, Athén és a keresztény Konstantinápoly között ez a mélypont." A pedagógus szerint a darab egyértelmű, Madách szövegszerűen is utal rá, hogy a főszereplők kéjhölgyek, emiatt "bordélyszerűen kell ábrázolni" a színt.

Részlet a Nemzeti Színház Az ember tragédiája című előadásából

A jelenet szövege sem hagy sok kétséget arról, mi történik a színen. Ádám és Lucifer a testi vágyról és a hűségről beszélgetnek, majd a gladiátorok meccse után így szól a hölgyekhez az egyik szereplő (Catulus): "Forróbb a vágy, ha egy kis vér ömölt." Ádám erre fellelkesül: "jőj Júliám, ölelj meg", és az ivócimbora is követi példáját: "Clúvia! Jőj hát te is, nem nézhetem soká, ha más ölelkezik." Lucifer pedig a Hippia nevű női szereplőhöz fordul: "S mi, Hippia, követjük-é szintén példájukat?" (A dráma idézett színe itt, egész szövege itt olvasható.) Ha orális szex nincs is tehát Az ember tragédiájá-ban, de már Madách is nyílt szexualitásra utal a szövegben - ha nem is részletezi pontosan, mire gondol.

A Nemzeti Színház előadásában a színészek a fent idézett sorok elhangzása közben - illetve utána - orális szexet imitálnak ülve, illetve fekve. A szín vörösesen derengő homályban játszódik, a szereplők a jelenet alatt fürdőruhában vannak, mozdulataik pantomimjátékként jelzik az eseményeket.

Ahogy egy tévés interjúban elmondta, Alföldi Róbert célja az volt Az ember tragédiája színrevitelével, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a kötelező olvasmányt. "A helyzetek maiként vannak értelmezve" - mondta a rendező. Az előadás szerinte "kevésbé historizáló", inkább arra törekedtek, hogy megmutassák, "az adott történelmi korszak problémája hogy működik ma".

László Zsolt Lucifer szerepében, Szatory Dávid Ádámot, Tenki Réka Évát játssza | Fotó: Gordon Eszter

Ennek érdekében az előadás több modern elemmel él, például begördül egy autó (ahogy a Vígszínház Rómeó és Júlia-előadásában is szerepel autó), a szereplők pedig végig farmerban játszanak. "A színház fiatal színészeivel próbáltunk úgy ránézni erre a nagy klasszikusra, hogy kézbe fogjuk, és megnézzük, mit írt Madách, és mindazt a jó és rossz dolgot, ami rárakódott erre a nagy klasszikusra, megpróbáltuk félrerakni" - mondta szándékáról a rendező.

Színházi fórumokon az előadás több részletéről vitatkoztak a nézők, azonban a római szín erotikus jelenete nem került elő.

Blaskó Péter az Úr szerepében | Fotó: Gordon Eszter

A Nemzeti Színház Az ember tragédiája-előadása a múlt péntek óta került a politika érdeklődési körébe, amikor a színház évadzáró sajtótájékoztatóján Sinkovits Szilvia, a Nemzeti 1 Televízió munkatársa a római szín "orális jeleneté"-t hozta fel példának, mint provokatív és megosztó rendezést. A rendező a mű elolvasását ajánlotta az újságírónőnek. Mikor Sinkovits Szilvia erre megkérdezte: "Ön ezt egy 12 évessel megnézetné?", Alföldi azt válaszolta, hogy "Meg bizony", majd hozzátette: "önnek pedig kívánok ilyen orális szexet, innentől kezdve egész életében".

Ez volt az a mondata, amely miatt a parlament hétfői ülésén Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter bejelentette, hogy magához hívatja Alföldi Róbert igazgatót. Réthelyi Miklós információink szerint ott volt Az ember tragédiájá-nak premierjén, a Nemzeti igazgatójával pedig a hírek szerint csütörtökön fognak találkozni. Az előadást még kétszer játssza az idényben a Nemzeti, de mindkét előadásra elfogytak már a jegyek.

Nem először kavart vihart Az ember tragédiája a dráma történetében. A Rákosi-korban a falanszter-szín miatt nem kedvelte a politika: a jelenetet a kommunista utópia kigúnyolásaként értelmezték, magát a drámát pedig "reakciós", "vallásos", "haladásellenes" műnek tartották. 1947-ben betiltották a Nemzeti Színház akkori előadását, amelyet csak hét év múltán játszottak újra. Rákosi Mátyás pártfőtitkár azonban a bemutatót követően ismét levettette a műsorról. Végül 1957. március 27-étől játszotta újra a Nemzeti Színház.