Az ember az AIDS-es Reagan mögött - Kálmán Tibor életműve

Tőle indultak a Benetton divatcég radikális reklámkampányai, tervezett karórát, és készített lemezborítót a Talking Headsnek is. A Budapestről az Egyesült Államokba kivándorolt Kálmán Tibor szemlélete gyökeresen változtatta meg a grafikai designt. Provokatív képekkel küzdött az előítéletek ellen: Erzsébet királynőt színes bőrűként, Ronald Reagent pedig lesoványodott AIDS-betegként ábrázolta. Csütörtökön posztumusz Moholy-Nagy Díjat kap.

"Olyan társadalomban, kultúrában és gazdasági modellben élünk, amely azon fáradozik, hogy minden jól nézzen ki. Nézzük meg a számítógépeket: miért gittszínű vagy elkúrt fehér mind? Az ember azért csinál valamit fehérre vagy bézs színűre, mert fél más színeket használni, nem akar megbántani senkit. De összességében elmondhatjuk, hogy ha valami olyan dolgot csinál az ember, amit senki sem utál, imádni sem fogja senki. Úgyhogy engem a tökéletlenség, a kattantság, az őrültség és a kiszámíthatatlanság érdekel. Egyébként is erre figyelünk oda, a repülőkről nem szoktunk beszélni, csak olyankor, ha lezuhannak"- mondta Kálmán Tibor a Wired magazinnak halála előtt három évvel, 1996 decemberében, és ez felfogható a kilencvenes évek egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású designerének ars poeticájaként is.

Az American Institute of Graphic Arts szerint a nyolcvanas-kilencvenes években két név változtatta meg a designt: az egyik a Mac (az Apple számítógépcsaládja), a másik Kálmán Tibor. "Az előbbi az eszköz volt, a másik a lelkiismeretünk" - írták. A szakmát nem iskolában tanulta, egyéni látásmódja - amelynek fő üzenete, hogy a grafika segítségével változtassuk meg a világot - emelte szakmája élvonalába. Munkássága igazán akkor lett ismert, amikor a Benetton felkérte, legyen a Colors magazin főszerkesztője.

Reklám és társadalom

Kálmán Tibor Budapesten született 1949-ben. 1956-ban a szovjet megszállás elől menekülő szüleivel vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol a család New Yorktól nem messze, egy Poughkeepsie nevű kisvárosban telepedett le. A New York-i egyetemen újságírást kezdett tanulni, amivel egy év után felhagyott. Egy baloldali diákcsoport tagja és szervezője volt, miközben dolgozott újságíróként is. Több hónapra Kubába utazott, majd az 1970-es években egy kis New York-i könyvesboltban dolgozott, amely később a Barnes & Noble könyvbirodalommá nőtte ki magát.

1978-ban Kálmán és csapata már 51 könyvesbolt arculatáért volt felelős. Egy évvel később feleségével, a ma is illusztrátorként dolgozó - és november 17-én Budapestre érkező - Maira Kalmannal és néhány kollégájával megalapítottja az M&Co designstúdiót. Itt fejlesztette ki egyedi stílusát, amelyet átszőtt a társadalmi felelősségvállalás eszméje. Ügyfeleit rendre igyekezett rávenni arra, hogy reklámjaikban társadalmi és politikai üzenetet is megjelenítsenek.

Forrás: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

A legelső Colors magazin borítója és egy másik, mely az AIDS veszélyeire hívja fel a figyelmet (Galériáért klikkeljen a képre!)

Ötleteire olyan nagy cégek is igent mondtak, mint a Subaru, a Formica és az MTV. Az M&Co klientúrája elég színes volt: a cég dolgozott együtt David Byrne-nel és a Talking Heads zenekarral, nekik lemezborítót készített; a New York-i Florent étteremmel, amely azután lett felkapott, hogy sajátos arculatot alakítottak ki neki. Az M&Co saját termékeket, karórákat és irodai eszközöket is kiadott, amelyeket a design-klasszikusok között tartanak számon.

1989-ben Kálmán az Interview nevű magazin kreatív igazgatója lett, ott két évig dolgozott. Majd jött a Benetton, amely saját kiadású magazinjához, a Colorshoz találta meg személyében a főszerkesztőt. A cég úgy gondolta, Kálmán képes vizuális formába önteni a cég radikális világnézetét. A kapcsolat gyümölcsözőnek bizonyult: három évig az Egyesült Államokban, majd két évig Rómában vezette a magazint, amely irányításával nyerte el végleges arculatát. Kálmán egy addig teljesen szokatlan vizuális nyelvet teremtett meg.

Ronald Reagen mint AIDS-beteg

A Colors ugyanis elsősorban a multikulturalizmus eszméjét tűzte zászlajára, és ezt akarta globális szinten hirdetni. Nézeteit merész és feltűnő grafikai tervezéssel, provokatív társításokkal illusztrálta, például, amikor a pápát vagy Erzsébet királynőt színes bőrűként, Ronald Reagent pedig lesoványodott AIDS-betegként ábrázolta.

Forrás: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Kálmán Tibor még több munkájáért klikkeljen!

A magazint egészen addig szerkesztette, míg szervezetén el nem hatalmasodott a leukémia egy speciális fajtája, ekkor lemondott posztjáról, és 1995-ben visszatért New Yorkba. 1997-ben újra megnyitotta az M&Co ügynökséget, életrajzi könyve, a Perverz optimista 1998-ban jelent meg. Egy évvel később győzte le a betegség, nem sokkal azelőtt, hogy megnyílt Tiborocity című retrospektív vándorkiállításának első állomása a San Franciscó-i Modern Művészetek Múzeumában.

Az M&Co hatása a mai napig érezhető, és nem csupán designtermékei miatt, hanem mert meghatározó grafikusok egész sorát nevelte ki, mint amilyen Stefan Sagmeister, Stephen Doyle, Alexander Isley, Scott Stowell, Emily Oberman.

Forrás: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

A Talking Heads-nek készült lemezborító

A tárgyi hagyatékok mellett Kálmán Tibor szellemi hagyatéka is gazdag: számos gondolata elszórva fellelhető az interneten. Ezekből több is olvasható a tiszteletére létrehozott oldalon, az undesign.org-on.

A budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) minden évben díjat adományoz valakinek, akinek emberi és alkotói léte szorosan kapcsolódik az egyetemhez vagy az egyetem által képviselt értékekhez. Idén posztumusz Moholy-Nagy-díjban részesül a vizuális kommunikáció meghatározó alakja, Kálmán Tibor grafikustervező. A díjat november 17-én, csütörtökön felesége és alkotótársa, Maira Kalman veszi át.