IAMA: Nagyobb együttműködés kell Közép-Európában

Az IAMA (International Artist Managers' Association) huszonkettedik, csütörtöktől szombatig tartó konferenciájának egyik vezető témája az elhúzódó pénzügyi válság, és annak a nemzetközi zenei életre gyakorolt hatása. Szekciókban foglalkozik a 350 résztvevő a részproblémákkal. Elsőként Közép-Európa került napirendre a Művészetek Palotájában.  

Mivel a találkozó színhelye, Budapest Közép-Európa centrumában helyezkedik el, az első panel a régió sajátos helyzetét magyarázó történeti áttekintés mellett, a művészeti piac itteni helyzetét is mérlegelte. A Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója által vezetett kerekasztal beszélgetésen Roman Belor, a Prágai Tavaszi Fesztivál igazgatója, korábban a Prágai Szimfonikusok vezetője egy minden tekintetben európai főváros kulturális életéről adott számot: semmivel sem olcsóbbak, sem amikor adnak, sem ha vesznek kulturális portékát. Momcsil Georgijevnek, a Bolgár Rádió együttesei főigazgatója nem osztotta cseh kollégája optimizmusát, számukra a Prágában fellépő művészek még túl drágák, illetve Magyarország is elég távolinak tűnik nekik ebben a tekintetben. Inkei Péternek, a Budapesti Kulturális Obszervatórium vezetője szerint Közép-Európa zenei kultúrája a jegyeladásokat, a díjakat, még a lemezkiadásokat összegezve is versenyképes a kontinens nyugati felével.

Nagy kérdés - vetette fel Kovács Géza -, hogy tudunk-e együttműködni? A nyugati térségben sokkal nagyobb a kooperációs készség, míg itt, nyilván történelmi okokból, legalábbis gyanakodva méregetik egymást a lehetséges partnerek. A visegrádi négyekhez tartozók például inkább szorítkoznak politikai együttműködésre, és sokkal kevésbé figyelnek a kulturális összefogásra. Pedig a Kultúra 2000 keretprogramból szerezhető EU-s források már kötelezővé teszik az együttes pályázást.

A második panelben a helyi zenekarokat fenyegető veszélyeket tárgyalták. A beszélgetésen Benedikt Fohr, a Német Rádió Filharmonikus Zenekarának menedzsere elmondta, hogy nemcsak a két fő helyszínükön, Kaiserslauternben és Saarbrückenben játszanak, hanem Németország, Franciaország és Luxemburg hármas határához közel más városokban is: Karlsruhéban, Mainzban és a frankfurti Alte Operben. Elismerte, hogy a rádiózenekarok régi funkciója megváltozott, a stúdiómunka mellett úgy működnek, mint a városi vagy független együttesek. Sok energiát szánnak a közönség meghódítására, sajtókapcsolatokat ápolnak, igyekeznek megjelenni plakátokon, hírleveleket küldenek, a fiatalok meghódítására pedig a Facebookot veszik igénybe.

Lendvai György, a MÁV Szimfonikus Zenekar főigazgatója bemutatta az együttes 1946 óta tartó változatos történetét, a névadóhoz fűződő sajátos viszonyát. A zenekar finanszírozási nehézségeit nem oldja meg, de a muzsikusokat motiválja Csíkszentmihályi Mihály flow-elméletének gyakorlati bevezetése a napi tevékenységbe: a rutinmunkát is megpróbálják értelmessé, fontossá tenni, megtanítani az elmélyülés, a teljes belefeledkezés örömét.

Andreas Richter menedzserigazgató beszámolója szerint még sajátosabb a Claudio Abbado alapította Mahler Chamber Orchestra helyzete, amely utazó zenekar és három helyen is rezidens: az észak-rajna-vesztfáliai Dortmundban, Ferrarában és Luzernben. A tagsága fiatal és nemzetközi, így a zenekar nevelési programot is megvalósít. A független együttes mögött alapítvány áll, amely a vállalati és a magántámogatásokat gyűjti.