Miért kell már megint új ruha a BKV-soknak?

A BKV utcán és járműveken dolgozó munkatársai három év után ismét új formaruhát kapnak, amelyet a Gombold újra! Divat a magyar pályázat fiatal iparművész különdíjasa tervez. A 2009-es megújulás négyszázmillió forint körüli összegbe került és a tervezettnél rosszabb minőségben készült el. Az [origo] az újraterveztetés okait firtatta. Szó esik a győztes tervező félelmeiről és a nagy tömegben gyártás buktatóiról is.

Különdíjat ajánlott fel formaruha megtervezésére múlt szombaton a második Gombold Újra! Divat a magyar pályázaton a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Díjazottjuk, Molnár-Madarász Melinda részt vehet a központ által felügyelt BKV utcán és járműveken dolgozó munkatársainak formaruhájának megtervezésében.

A textil- és ruhatervező, valamint vizuális környezetkultúra tanárként a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett tervező Torockó nevű kollekciójával indult a versenyen. A különdíjjal a BKV ahhoz a céljához szeretne közelebb kerülni, hogy "az igen változatos összképet javítva ezúton is növeljük a jegyellenőrökbe vetett bizalmat" - olvasható a társaság oldalán.

A BKK vezetője, Vitézy Dávid a díjátadón elmondta, a központ fontosnak tartja a fiatal, kreatív magyar tehetségek ösztönzését; a nem megszokott, lendületes és kreatív megoldásokat, ezért döntött úgy, hogy a formaruhák jövőbeni megtervezésébe bevonja az esztergomi tervezőnőt.

Az új formraruha lila lesz, vagy legalábbis megjelenik a lila szín a ruhán, de hogy mennyire, az a tervezőn múlik, ezt szintén Vitézy mondta a Blikknek. A lila úgy jön a képbe, hogy az ellenőrök ezentúl a BKK alkalmazottjai lesznek, a BKK-nak pedig a lila a színe. A BKV évente 400 millió forintot költ nyolcezer dolgozójának öltözködésére. A BKK 1200 alkalmazottat vesz át a BKV-tól, közölük ezer ellenőr és bérletpénztáros kap új egyenruhát.

Molnár-Madarász Melinda különdíjas kollekciója a Gombold újra! divatbemutatón

A megújulás évei: 1980 után 2009, majd 2012

A cég utoljára 2009-ben újította meg a formaruháit, azt megelőzően arculatváltás utoljára a nyolcvanas évek elején történt. Azóta kisebb változtatásoktól eltekintve nagyjából ugyanazokat az egyenruhákat hordták a vállalat dolgozói. Az [origo] azt szerette volna megtudni, mi az oka annak, hogy a három évvel korábbi megújulás után miért volt szükség újabb arculatváltásra.

A BKV 2008-ban írt ki formaruha-pályázatot, majd rendelt 7700 dolgozója részére új, téli-nyári kollekciót. A Makány Márta által tervezett munkaruhákat az EMEF (Első Magyar Egyen- és Formaruha Divatáru Gyártó Kereskedelmi Holding) Zrt. gyártotta le egy évvel később.

Akkori sajtóhírek szerint a BKV körülbelül 400 millió forintos összegű megállapodást írt alá a ruhák leszállításáról. A férfi és női téli-nyári felsőruházatot, kötött mellényt, pulóvert és kabátot tartalmazó formaruha-kollekció végül rosszabb minőségben készült el, mint amik a tervekben szerepeltek.

2009-ben újított utoljára a BKV Makány Márta divattervezővel

A dolgozók részéről több panasz érkezett a vállalathoz, ezért a BKV közölte, hogy vizsgálatot indít az ügyben. A formaruhák beszállítója, az EMEF Zrt. végül még 2009 nyarán elismerte, hogy hibázott a gyártás során, és vállalta, hogy a nem megfelelő minőségű ruhákat újra legyártják. Elismerték, hogy nem olyan anyagból készült az öltözék, mint amilyen a szerződésben állt, hogy egyes gombok és cipzárak rozsdásodtak, és azt is, hogy a textilből készült termékek néhány mosás után összemennek.

Óvatosan nyúlna az eddigi formaruhákhoz

Az előzmények ismeretében nem meglepő, hogy Molnár-Madarász Melinda óvatosan tekint a jövőbe. Még akkor is, ha a BKV közleménye szerint munkáját mások mellett a Gombold újra! szakértői gárdája is segíti majd.

Névjegy: Molnár-Madarász Melinda
A tervező a Magyar Iparművészeti Egyetemen textil- és ruhatervező, valamint vizuális és környezetkultúra szakán végzett. 2006-ban a Magyar Formatervezési Nagydíjon elnyerte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma különdíját. Jelenleg a Jelky András Ruhaipari Szakközépiskolában tanít, miközben önálló tervezőként is dolgozik, és neveli féléves kisgyerekét. Több alkalommal lett győztese a Tetőtől Talpig pályázatnak és két alkalommal Kozma Lajos Kézműves Ösztöndíjat is kapott.

"Nagyon észnél kell lenni, nagyon nehéz feladat, nem mondom, hogy nem tartok tőle" - mondta a tervező az [origo]-nak. Hozzátette, szerencsére tudja, hogyan kell hozzálátni a feladathoz: egyrészt tanít formaruhatervezést a Jelky András Ruhaipari Szakközépiskolában, másrészt hasonló feladattal találkozott korábban, igaz, nem ekkora nagyságban (egy egyházi kórus fellépő-ruháját kellett megterveznie, de végül forráshiány miatt nem valósult meg a kollekció).

Óvatosan készül hozzányúlni a jelenleg főleg Makány Márta-féle formaruhákhoz, mert tiszteletben kívánja tartani a dolgozók esetleges kötődését: "Ha valamit megszeret és évekig visel az ember, biztos, hogy ragaszkodni fog hozzá. Ezért ha nagyon eltérőt terveznék, nem biztos, hogy szeretnék" - magyarázta. A dolgozók igényei mellett számításba veszi, hogy a formaruha a cég szemléletét is tükröznie kell, és ennek rendelődik alá a tervezői fantázia. Mint mondta, tudja, hogy a külcsín mellett fontos a praktikum és a funkció is, sarkalatos kérdés továbbá az anyagválasztás. Ne gyűrődjön, tartós legyen, és testbarát is.

Makány Márta formaruhája használatban

Molnár-Madarász összességében számít rá, hogy kompromisszumok árán születik majd meg az új formaruha, aminek szerinte nemcsak ízlésbeli, hanem anyagi okai is lehetnek. Az [origo] megkérdezte a BKV sajtóosztályától, mennyibe kerülnek majd az új formaruhák, választ későbbre ígértek, honlapjukon viszont az olvasható, hogy "a BKK az új formaruhákat jelentős többletköltségek nélkül, folyamatosan kívánja majd bevezetni". Az ütemezése vonatkozó kérdéseinkre szintén nem válaszoltak, vélhetően ugyanakkor májusnál korábban nem indul a projekt, mivel április végéig összesen negyven milliárd forint hitelt kell visszafizetnie a társaságnak, ennek az adósságnak a rendezésére garanciát vállalt a kormány.

Nem hallotta, hogy nyert
A BKK-BKV különdíját Vitézy Dávid, a vállalat vezérigazgatója adta volna át Molnár-Madarász Melindának a Gombold újra! pályázat eredményhirdetésén, amennyiben utóbbi meghallja a nevét. A tervező elmondta, miért nem tudta személyesen átvenni a díjat: "Ott álltam öt méterre a színpadtól a backstage-ben, láttam, ahogy beszélnek, de nem hallottuk a nevet, akkora volt a hangzavar. Mire eljutott hozzám a hír - kaptam egy gratuláló sms-t, mivel az interneten streamelték az eseményt -, addigra lement az egész és jött a következő különdíj."

A formaruha-tervezés fortélyai

Az [origo] megkérdezett két tapasztalt tervezőt, melyek a formaruha-tervezés buktatói. "Ha a tervező a fantáziája mellett a háziasszony józan eszével is rendelkezik, akkor meg tudja csinálni" - mondta a BKV-s felkérésről Ék Erzsébet textil- és jelmeztervező iparművész, aki három évtizedig dolgozott jelmeztervezőként, és mellette többször készített munkaruhákat is. Szerinte egyébként az arculatváltások sok esetben nem a funkcionális követelményekből indulnak ki, hanem politikai vagy társadalmi arculatváltásból fakadnak.

Kifejezetten örvendetesnek nevezte, hogy egy ekkora mamutcég "fiatal és ötletgazdag" tervezőt kér fel formaruha-állománya felfrissítésére, "mert szellemi frissességre, újfajta látásmódra és józan, praktikus gondolkodásra mindig szükség van".

A londoni metró dolgozói

Bencze Noémi ruházati tervező- és fejlesztőmérnök szerint mindenképpen előny ilyen munkálnál, ha az illető tervezett már olyan kollekciót korábban, ami konfekció-ruházat lett és nem csak haute couture-ben valósult meg. Kisszériás saját kollekciójának tervezése mellett ő a magyar rendőrség egyenruháinak fejlesztésében is részt vett.

Mindkét tervező szerint - már csak a 2009-es eset miatt is - nem árt végiggondolni, hogy a háttéripar képes-e elkészíteni a kollekciót, és később, éveken át tudja-e majd egyenletes minőségben reprodukálni a ruhákat. Olyan anyagokat kell választania a tervezőnek, amelyek folyamatosan beszerezhetők, hogy azonos minőségben folyamatosan lehessen gyártani az utánpótlást. A tervezéskor egy sor funkcionális követelményt is figyelembe kell venni: például, hogy a formaruha minden testalkatra megfelelő legyen, hogy legyen tartós és könnyen kezelhető. "Abból kell kiindulni, hogy napi 10-12 órát is viseli a dolgozó az adott munkaruhát, amelyben jól kell éreznie magát" - magyarázta Bencze Noémi.

Így fest egy egyenruhában dolgozó bécsi metróvezető

Fontos az is, hogy végeredmény nem lehet túl feltűnő: "Egy ilyen munkaruha tartalmazza a legkevesebb esztétikai elemet. Ráadásul az esztétikai elemek körül szokott lenni általában a legtöbb vita a megrendelővel" - mondta Ék Erzsébet, hozzátéve, hogy a vitákat jó eséllyel az okozza majd, hogy az esztétikai megjelenésben mennyi újítást enged a divattervezőnek a vállalat. "Visszább kell venni az ötleteket és főleg a funkcióra koncentrálni. Illetve nagyon frappánsan kell kitalálni az ötletet, hogy az ne menjen a funkció rovására."