Állva hagyta Európát a román pop

Pár év alatt valódi popzenei nagyhatalom vált Romániából: az ország dance pop előadói világszerte sikeresek, producereik külföldön is keresettek, és már sajátos román hangzásról is beszélnek. Mi lehet Inna, Alexandra Stan, Edward Maya és a többiek titka?

Kelet-Európai ország még sosem számított popzenei nagyhatalomnak: egy-egy produkcióval ugyan több ország is betörhetett a piacra - az orosz t.A.T.u. lehet a példa a mainstream sikerre, a szlovén Laibach a kultikusra -, de olyanra, hogy a régió bármelyik országa világszerte domináljon valamelyik populáris stílusban, nem volt példa. Egészen mostanáig.

Az utóbbi években már egyenesen román hangzásról beszélnek a nemzetközi klubszíntéren, miközben román producerek és énekesnők aratnak olyan nemzetközi sikereket, amilyenekről korábban kelet-európai zenész álmodni sem mert: Inna, Alexandra Stan, Edward Maya és a többiek rendszeresen kerülnek eladási listákra Nyugat-Európában és Amerikában, milliókat adnak el kislemezeikből, és persze több százmilliós nézettségű videókkal büszkélkedhetnek. A jelenség már nem is annyira új, viszont még mindig nem akar kifulladni: a Maroon 5 jövő hónapban megjelenő albumán például lesz olyan szám is, amelynek szerzője az egyik leghíresebb román producer, Marius Moga. Persze túlzás, de néha már az ipari mértékben működő koreai popszíntér európai megfelelőjeként szokás tekinteni a román popiparra.

Pedig a román pop- és rockzene sokáig nem vert semmilyen hullámokat a határon túl, a pánsípos Gheorghe Zamfiron kívül sokáig nem is nagyon volt nemzetközileg ismert román zenész (az Enigma román származású alapítója, Michael Cretu is Németországba költözve lett sikeres). Sőt, a kolozsvári Cheeky Girlsnek is egy brit tévés tehetségkutatón kellett elindulnia ahhoz, hogy öt percre híres legyen. Sokak szerint a román pop nagy korszaka az O-Zone és a Dragostea Din Tei sikerével kezdődött 2004-ben, ám azt kevesebben tudják, hogy az O-Zone a szomszédos Moldovából költözött át Romániába, és a már említett Marius Moga produceri segítségével készült dal különféle szerencsés véletleneknek köszönhetően futott be ekkora nemzetközi karriert, az együttes pedig, ahogy jött, úgy el is tűnt a térképről.

A mai román dance pop sikere viszont megalapozott és tartós, hiszen már lassan három éve annak, hogy Edward Maya (szül. Eduard Marian Ilie) Stereo Love című számából világsláger lett, és azóta semmi jele annak, hogy a román pop vonzereje csökkenne. Ráadásul már az a siker sem a semmiből jött. Azóta sokan próbálták már megfejteni a román dance pop sikerének titkát, és most mi is beszállunk a játékba.

Eleve kíváncsiak voltunk arra, Romániában hogy élik meg ezt a dolgot, és hogyan látják belülről az előadóik külföldi sikereit. "A román közvélemény sokkal inkább nemzetközi előadókként tekint rájuk, mint románokként" - mondta a Quartnak Balázsi-Pál Előd, a kolozsvári Transindex.ro portál felelős szerkesztője, aki a Médiabefutó nevű erdélyi tehetségkutatónak is főszervezője. "Ez logikus is, hiszen nem Romániában élnek, nem itt vannak fellépéseik. A mind közül legnépszerűbbnek számító Innának például tavaly nyáron volt a legelső koncertje Romániában, miután végigturnézta a fél világot. Talán csak a bulvársajtó szintjén érzékelhető, hogy mégis román sztárokról van szó, többet foglalkoznak velük, mint a nemzetközi sztárocskákkal" - mondta Balázsi-Pál Előd, aki szerint a két legfontosabb tényező az angol nyelv, illetve a producerek.

"Inna, Maya és Alexandra Stan nem énekelnek románul, ezek kifejezetten a nyugati piacnak gyártott termékek" - folytatta, hozzátéve, hogy az Akcentnek viszont hozzátartozott az image-éhez, hogy nagyon erős román akcentussal énekeltek angolul. Az Akcent - Moga és Maya hathatós produceri segítségével - az első fecske volt a kétezres évek második felében, amely előkészítette a többiek komolyabb nemzetközi sikereit, akik már tudatosan a külföld meghódítására készültek. Nem véletlen, hogy a legnagyobb román sztárok lemezei már a holland Spinnin' Records kiadónál jelennek meg, amely Aviciit vagy Afrojacket is a világra szabadította. Viszont a nyelv csak egy adalék, a lényeg a zenében keresendő.

"Egyértelműen a producereknek köszönhető a siker. A háttérben néhány nagyon jó szaki dolgozik" - véli Balázsi-Pál Előd, aki Moga és Maya mellett a Play & Win triót említette. Érdekes, hogy a bukaresti Mayán kívül Moga és a Play & Win is egyaránt Gyulafehérvárról származik, noha már régen a fővárosba költöztek. A három fiatalember - Sebastian Barac, Radu Bolfea, Marcel Botezan - alkotta Play & Win már előadóként is bemutatkozott, de leginkább Inna útját egyengetik, és az Akcent is nekik köszönhette első nemzetközi slágerét, a Kylie-t. "A klubzenében nem igazán voltak dallamok, úgyhogy megpróbáltunk minél több melódiát csempészni a számainkba" - mondták tavaly az AFP-nek, amikor a sikereik titkáról faggatták őket.

Segíthetett még a román dance popnak az elektronikus tánczene szimultán zajló globális diadalmenete, és az is, hogy egy idő után már voltak, akik külföldön is igyekeztek koppintani "a román hangzást". A fent említett producerek ugyanis nemcsak azzal keltettek feltűnést, hogy olyan zenét csináltak, ami gond nélkül illeszkedett a nemzetközi trendekhez, de még valami sajátos, "keletiesnek" mondott hangzást is sikerült belecsempészniük. "Egyszerű dallamok, fülbemászó refrének, együtténeklős kórusok, rádióbarát hangzás, középtempós számok" - sorolta a jellemzőket Eelko Van Kooten a Spinnin' kiadótól egy tavalyi cikkben, míg egy közép- és kelet-európai zenékre specializálódott honlap cikkében így jellemzi az egyébként egymáshoz hasonló stílusú számokat csináló román sztárok zenéjét: "Egyedi, azonnal felismerhető hangzás, amely török, cigány, görög és egyéb keleti zenéket vegyít erőteljes táncritmusokkal és egyszerű szövegekkel, gyakran olcsó énekstílussal." Jellemző, hogy Edward Maya Stereo Love című világslágere is egy azerbajdzsáni zeneszerző slágeréből kölcsönözte a refrénjét.

Sőt, a román slágerek legtöbbjének egyértelmű nyárias, már-már mediterrán feelingje van (a direkt latinos hangzástól sem riadnak vissza), és még a cigány eredetű, román népzenei alapú, de modern hangzású manele (nagyjából a szerb turbo-folk romániai megfelelője) hatása is észrevehető, noha teljes mértékben modernizálva. Gyakran fúvós hangszerek tűnnek fel hangmintázva (Alexandra Stan: Mr. Saxobeat, Elena Gheorghe: Midnight Sun), vagy éppen az akkordeon (Stereo Love). Az előadók image-ében vagy a videoklipekben viszont semmiféle rossz értelemben vett "kelet-európaiság" nem érezhető: profi és jól megcsinált produkciókról van szó, és nem véletlenül mondták a Play & Win tagjai, hogy büszkék rá, hogy egy olyan országból váltak trenddiktálókká, amelyet néha már a harmadik világhoz szokás sorolni.

Végül keveset beszéltünk magukról a sztárokról, és itt főleg a nők viszik a prímet, Edward Maya ide vagy oda: a még csak 25 éves Inna (Elena Apostoleanu) már a leggazdagabb kelet-európai előadó a maga több mint 8 millió eurós vagyonával, ráadásul az idén februárban első európai énekesnőként Inna videóinak az össznézettsége elérte az egymilliárdot. A három évvel fiatalabb, constantai Alexandra Stan tavaly tört be a Mr. Saxobeat című világslágerrel, és nemrég a brit FHM olvasói beszavazták a világ száz legszexisebb nője közé. A 26 éves Elena Gheorghe globális ismertsége elmarad ugyan a másik kettőétől, mivel egyelőre csak a kontinentális Európában sikeres, de könnyen lehet, hogy rövidesen ő is betör az angolszász piacra. Hozzá hasonlóan amúgy Marius Moga saját együttese, a Morandi is csak a kontinensen hódít egyelőre, de a volt szovjet utódállamokban például rendkívül sikeres.