Adam "MCA" Yauchról mondtak szép és megható dolgokat sztárok, politikusok (Obama pont nem), sportolók és persze minden újságíró, blogger. De természetesen zenével is emlékeztek rá sokan. A Beastie Boystól magától egyetlen eddig nem ismert, komoly figyelmet kiváltott felvétel került elő, a New Style előadása a Chapelle's Show 2004-ben leforgatott, de végül adásba nem került részében - amit a műsor egyik készítője töltött fel a YouTube-ra, azonban az egyik jogtulajdonos, a Viacom leszedette, állítólag az ügyvédek keményen dolgoznak, hogy bárcsak visszatehessék. Megtekinthető viszont a videómegosztón - meglepetés! - a Coldplay koncerten előadott feldolgozása a (You Gotta) Fight For Your Right (To Party)-ból: a klasszikusból zongorás ballada lett Chris Martinék keze alatt, de a fene egye meg, én nem tudtam nem meghatódni. (A zenekar egyébként nem először játszotta ezt a feldolgozást: 2009-ben is előadták egy fesztiválon, ahol a Beastie Boys is fellépett volna, ám Adam Yauch betegsége miatt lemondták.)
Szintén van videó arról, ahogy a Red Hot Chili Peppers eljátszotta a So What'cha Want instrumentális feldolgozását, illetve Flea variálta a Gratitude basszustémáját. Persze kevésbé ismert zenekarok is megemlékeztek a Beastie Boysról: van egy No Sleep Till Brooklyn a hiphopot jazzbe és okos elektronikába fordító Badbadnotgoodtól; az eredetihez méltóan rövid és velős Tough Guy a punk-indie-miegyéb Bomb The Music Industry!-tól; itt egy Sabotage-részlet az indie-popnak mondott, erről a slágerről elhíresült Fun.-tól. Ahhoz viszont, hogy megnézzük, a Roots hogyan tisztelgett a Beastie Boys előtt Jimmy Fallon műsorában, amerikainak kell lennünk (vagy trükközni az IP-címmel).
A halálhírre reagálva az egyik legnevesebb mashup-készítő, dj BC visszarakta az honlapjára The Beastles projektjét: két albumra osztva, több mint egy órában kever össze Beatles- és Beastie Boys-slágereket. Eredetileg 2004-ben készítette ezt, az EMI ügyvédei akkor leszedették, most a következményekkel mit sem törődve töltötte vissza a mashupokat. (Ha jól veszem ki, néhány hónappal voltunk akkor a messze híresebb, Danger Mouse-t a sztárság felé elindító Beatles + Jay-Z mashup után; az itt van.) A Beatles zenéjét ügyesen vagdosta meg dj BC, összekeverte hiphop-ütemekkel, scratchcsel, funky orgonákkal; a szövegek főleg a Beastie Boystól jönnek, de azért Lennont és McCartney-t is lehet hallani. Ha az újdonságértéke nagyban csökkent is nyolc év alatt, ma is szórakoztató: lendületes és szellemes, gyakran kifejezetten vicces.
Természetesen sok mix is készült - itt van egy elég jó -, de egyik sem váltott ki olyan visszhangot, mint Mick Boogie Grand Royal című mixe. Ez néhány hete került fel ide, amikor a Beastie Boyst beiktatták a Rock And Roll Dicsőségcsarnokba. Majdnem 80 perc, tele van ritkaságokkal, remixekkel, alternatív verziókkal és tényleg kifejezetten jó mix. Előkerültek koncertfelvételek is, például itt van egy 1996-ból, viszonylag jó hangminőséggel, kivéve az elejét. (A blogger visszaemlékezése így kezdődik: "Tizenkét éves voltam, amikor anyám nagy meglepetésemre megengedte, hogy megvegyem a Licensed To Illt.") Friss remixet én csak egyet találtam, de biztos jönnek még; ChrisAre a So What'cha Wantot kente szét elég jól.