Az emír lánya zsebre teszi az egész művészeti világot

119 922 500 dollárért kelt el szerdán a Sotheby's aukciósház New York-i árverésén Edvard Munch Sikoly című alkotásának utolsó, még magánkézben lévő verziója. Ez volt a legmagasabb összeg, amelyet művészeti alkotásért aukción valaha fizettek. De nem a Sikoly minden idők legdrágább festménye, hanem Paul Cezanne Kártyázók című képe, amelyet tavaly vásárolt meg a katari királyi család a Munch-kép árának több mint kétszereséért, 250 millió dollárért. Sokan a legújabb rekord mögött is a katariakat sejtik. Melyik a tíz legdrágább, aukción elkelt festmény? Mit akarnak a katariak?  

A hvistseni kapcsolat

A Sikoly licitje 50 millió dollárról indult, negyedóráig tartott, és egy titokzatos telefonáló ajánlata után majdnem 120 milliónál ért véget. A kép egyike annak a négy Sikolynak, melyet Munch 1893 és 1910 között festett. Ezt a verzió 1895-ben született, mind közül a legélénkebb színű, a művész által festett eredeti keretben, rajta az alkotást ihlető vers, mely az Oslofjordnál tett sétákról szól. Míg a másik három kép Oslóban található - kettő a Munch Múzeumban, egy a Norvég Nemzeti Galériában - ez a darab mindig is magánkézben volt, mégpedig Petter Olsennek, az 1848-ban alapított Fred. Olsen & Co. hajózási társaság elnökének tulajdonában, aki a Sikollyal nőtt fel. Évtizedekig a hvistseni szülői ház nappaliját díszítette a festmény, amelyet a Mona Lisa mellett a legtöbbször sokszorosítottak.

A milliárdos üzletember édesapja, az 1969-ben elhunyt Thomas szomszédja és gyűjtője is volt a szintén hvistseni Edvard Munchnak. Thomas Olsen gyűjteménye a II. világháborúban a német megszállás alatt a szénapadláson talált menedéket, az eladásából befolyt pénzen az ifjabbik Olsen egy múzeumot, egy művészeti központot és egy hotelt akar létrehozni a településen.

A nappali falán lógott

A szerdai eseményt megelőzően 38 millió dollár volt a legmagasabb ár, amelyet a norvég festő képéért adtak: 2008-ban a Sotheby's árverésén New Yorkban a Vámpír című, 1893 és 1894 között festett képért, amelyen egy nő egy férfi nyakát csókolja. Az új rekorder Pablo Picasso Akt, zöld levelek és szoborportré (1932) című olajképét utasította a második helyre, amely a konkurens aukciósház, a Christie's 2010. április 30-án New Yorkban rendezett árverésén 106 482 500 dollárért kelt el. (A művészeti aukciók történetének tíz legdrágább festményéről szóló összeállításunkat, valamit magukat a festményeket a cikk végén nézheti meg)

Árverésen kívül: a legdrágább képek

De minden idők legdrágább műalkotásai nem árverésen cseréltek gazdát. David Geffen amerikai filmproducer 2006-ban vált meg a két nagy absztrakt expresszionista festő, Jackson Pollock és Willem de Kooning egy-egy képétől. Pollock No.5, 1948 (1948) című festménye 140 millió dollárért a Sotheby's aukciósházon keresztül - árverésen kívül - egy ismeretlen gyűjtőhöz, míg de Kooning Nő III (1953) című képe 137,5 millió dollárért Larry Gagosian galériás segítségével Steven A. Cohen hedge fund menedzser, Amerika 35. leggazdagabb embere tulajdonába került. Gustav Klimt Adele Bloch-Bauer portréja I (1907) szintén 2006-ban cserélt gazdát 135 millió dollárért. A cseh cukorgyáros feleségéről készült portrét a tavaly 94 éves korában elhunyt Maria Altman hosszú pereskedés után 2006-ban kapta vissza az osztrák államtól öt másik Klimttel együtt, mivel azokat még a nácik vették el jogtalanul a családjától. A vevő Ronald Lauder amerikai üzletember, Estée Lauder fia volt.

Az 50 és 100 millión felüli árkategóriában Picasso, van Gogh és Monet mellett az amerikai absztrakt expresszionisták az ászok. Mark Rothkón, Jasper Johnson kívül az angol Francis Bacon is rendkívül népszerű, vagyis drága. Andy Warhol, Roy Lichtenstein és Robert Rauschenberg képei szintén nagyon keresettek.

A dohai sejtés

Paul Cézanne 1893-ban befejezett képe, a Kártyázók körülbelül 250 millió dollárért került tavaly magáneladás útján a görög hajómágnás, George Embiricos gyűjteményéből a katari királyi család tulajdonába.

A Kártyázókat kétszer annyiért vette meg Katar, mint amennyiért a Sikoly elkelt

"Katar a nyilvánvaló jelölt" - mondta a vevő kiléte felől érdeklődő kérdésre az árverésen részt vevő Richard Nagy londoni központú, magyar származású galériás a Bloomberg.com-nak. Sok szakértő meglepődne, ha Munch képe nem bukkanna fel legkésőbb 2014 decemberében a Jean Nouvel tervezte Katari Nemzeti Múzeum új épületében Dohában. Nagy a valószínűsége, hogy szerdától a Sikoly is azok közé a "célállomás-képek" ("destination pictures") közé tartozik, amelyek segítségével vonzó turistacélponttá akarják alakítani Katart. Az utóbbi három évben a katari uralkodócsalád Cézanne mellett többek között fontos Bacon- és Rothko-képeket, valamint Damien Hirst, Jeff Koons és Alberto Giacometti munkáit vásárolta meg a Katari Múzeumi Hatóság számára, melynek elnöke az emír lánya, a huszonkilenc éves Al-Majassza hercegnő (lásd keretes írásunkat).

Az Art Newspaper szerint Katar volt tavaly a művészeti világ legnagyobb vásárlója, és az állam áll az utóbbi évek legtöbb modern és kortárs üzlete mögött. Vélhetően a katariak állnak az úgynevezett "Merkin Rothkók", 11 darab Rothko-kép 2009-es felvásárlása mögött, összesen 310 millió dollár értékben, és ők vehették meg a 2007-ben elhunyt Ileana Sonnabend gyűjteményét is, mintegy 400 millió dollárért, benne Koons, Roy Lichtenstein, Warhol és Cy Twombly képeivel. Ségalot segítségével jutottak hozzá Claude Berri gyűjteményéhez a párizsi Pompidou Központ ajánlatát megduplázva 50 millió euró körüli összegért. A hatóság költségvetése titkos, Al-Majassza szerint azért, mert nem akar ötleteket adni a konkurens államoknak, amilyen például Szaúd-Arábia.

Az emír lánya zsebre teszi a művészeti világot

A hercegnő rendkívül aktív a kicsi, ámde mérhetetlenül gazdag ország kulturális felvirágoztatásában. Apja, Hamad ibn Halífa Ál Táni (1952) minden segítséget megad neki, nem fukarkodik, ha egy-egy élő vagy holt művész fontos munkájának megszerzéséről van szó. Jelenleg három sztárművész nagyszabású kiállítása látható Dohában: a tavaly elhunyt francia-amerikai Louise Bourgeois mellett a japán Takashi Murakami és a kínai Cai Guo-Sziang erősíti a kortárs jelenlétet, de egy nagy Jeff Koons-tárlatot is terveznek. Ezzel párhuzamosan Damien Hirst életműkiállítását a Tate Modernben szintén a Katari Múzeumi Hatóság, vagyis Al-Majassza hercegnő finanszírozza, aki ma a legnagyobb befolyású ember a művészeti világban.

Al-Majassza hercegnő kezében van a művészeti piac

A fiatal hölgy nem akármilyen munkatársakkal dolgozik együtt országa művészeti életének felvirágoztatásán: a Katari Múzeumi Hatóság igazgatója Roger Mandle, a Rhode Island School of Design korábbi igazgatója; a Christie's elnöke, Edward J. Dolman tavaly ősszel pedig azért mondott le, mert visszautasíthatatlan ajánlatot kapott, hogy a hercegnő tanácsadójaként és a Katari Múzeumi Hatóság felügyelőbizottsági tagjaként vegyen részt a nagy álmok megvalósításában. A Katari Nemzeti Múzeumot az amerikai Peggy Loar, a Wolfsonian Múzeum (Miami Beach) egykori alapító-igazgatója vezeti, aki korábban a New York-i Smithsonian Intézet utazó kiállításainak részlegét vezette. De a katari beszerzések legfontosabb szereplője Philippe Ségalot művészeti konzulens, aki 2009-ben Andy Warhol Nyolc Elvis (1963) című képének eladásában működött közre. A kép 100 millió dollárért került egy ismeretlen vásárlóhoz.

A királyi család nem csak a Christie's szakértőit akarja: 2010 októberében kinyilvánította a szándékát, hogy adandó alkalommal magát az aukciós házat is megvenné, de azt Francois Pinault francia üzletember és műgyűjtő egyelőre nem szándékozik eladni.

Sejka Al-Majassza

Majassza bint Hamad Al Táni 1983-ban született Dohában, a későbbi katari emír, Hamad ibn Halífa Ál Táni tizenkettedik gyermekeként. Amerikában a Duke Egyetemen tanult politológiát és irodalmat, majd a párizsi Sorbonne egyetemen folytatta tanulmányait. Jelenleg a Katari Múzeumi Hatóság elnöke. A hatóság három múzeumot foglal magába: a 2014-ben nyíló Katari Nemzeti Múzeumot, a 2008-ban megnyílt Iszlám Művészetek Múzeumát és a Mathaf: Modern Művészet Arab Múzeumát, amely 2010-ben nyílt meg. 2006-ban férjhez ment Jasszim bin Abdul Aziz Al Tánihoz, másod-unokatestvéréhez. Két gyermekük született: Mohammed és Hamad. Arabul, angolul és franciául beszél.

Katar jövője és a Sikoly

A katariak nem csak képzőművészetben gondolkodnak: a hercegnő 2009-ben Robert de Niróval az oldalán nyitotta meg a dohai Tribeca Filmfesztivált, amelyet azóta évente megrendeznek. A spanyol építész, Santiago Calatrava építi az emirátus új fotográfiai múzeumát, és a japán építész Arata Isozaki tervezi a nemzeti könyvtárat. A 2008-ban megnyílt Iszlám Művészetek Múzeuma I. M. Pei tervei alapján készült. Katar rendezi a 2022. évi focivébét, és pályázott a 2020-as nyári olimpia megrendezésére is.

Robert De Niro és Sejka Al-Majassza

A Perzsa-öbölben nagy a verseny, rengeteg a pénz, az olaj előbb-utóbb elfogy. Ezek a tények vezették a nagy kulturális és idegenforgalmi beruházások fontosságának belátására a sejkeket. Míg a szomszédos Arab Emírségek Louvre- és Guggenheim-franchise-t telepít Abu-Dzabiba, Katar más stratégiát választott, és inkább saját múzeumokat alapított, saját gyűjteményekkel. Úgy tűnik, Dohának áll a zászló. A Jean Nouvel tervei alapján képülő Louvre Abu Dhabit 2015-ben nyitják meg, három évvel később, mint tervezték, de csúszik a gazdasági válságra hivatkozva a Frank O. Gehry tervezte Guggenheim Abu Dhabi átadása is, legkorábban 2016-ban nyithat ki.

Dohában ezzel ellentétben minden a tervek szerint halad: míg az olaj és a földgáz Nyugatra áramlik, a múzeumok lassan megtelnek a fosszilis energiahordozókból befolyt vagyonokon vásárolt európai és amerikai művekkel. Könnyen lehet, hogy az 1895-ben készült Sikoly is ezek közé tartozik.

A művészeti aukciókon elkelt tíz legdrágább festmény:

1. Edvard Munch: Sikoly (1895), lásd a cikk elején
119,9 millió dollár
Eladó: Petter Olsen
Vevő: katari királyi család (?)
Árverés: Sotheby's New York, 2012. május 2.

2. Pablo Picasso: Akt, zöld levelek és szoborportré (1932)
106,4 millió dollár
Eladó: Francis Lasker Brody
Vevő: ismeretlen
Árverés: Christie's New York, 2010. április 30.

3. Pablo Picasso: Fiú pipával (1905)
104,2 millió dollár
Eladó: Greentree alapítvány
Vevő: Barilla csoport (?)
Árverés: Sotheby's, New York, 2004. május 5.

4. Pablo Picasso: Dora Maar macskával (1941)
95,2 millió dollár
Eladó: Gidwitz család
Vevő: Bidzina Ivanisvili
Árverés: Sotheby's New York, 2006. május 3.

5: Gustav Klimt: Adele Bloch-Bauer portréja II (1912)
87,9 millió dollár
Eladó: Maria Altman
Vevő: ismeretlen
Árverés: Christie's New York, 2006. november 8.

6. Francis Bacon: Triptichon (1976)
85,9 millió dollár
Eladó: Moueix család
Vevő: Roman Abramovics
Árverés: Sotheby's New York, 2008. május 14.

7. Vincent van Gogh: Dr. Paul Gachet portréja (1890)
82,5 millió dollár
Eladó: Siegfried Kramarsky
Vevő: Ryoei Saito
Árverés: Christie's New York, 1990. május 15.

8. Claude Monet: Vízililiomos medence (1919)
66,2 millió dollár
Eladó: J. Irwin Miller és Xenia S. Miller
Vevő: ismeretlen
Árverés: Christie's London, 2008. június 24.

9. Pierre-Auguste Renoir: Bál a Moulin de la Galette-ben (1876)
78,1 millió dollár
Eladó: Betsey Whitney
Vevő: Ryoei Saito
Árverés: Sotheby's New York, 1990. május 17.

10. Peter Paul Rubens: Az ártatlanok lemészárlása (1611)
76,7 millió dollár
Eladó: egy osztrák család
Vevő: Kenneth Thompson
Árverés: Sotheby's London, 2002. július 16.