Bizonyára mindenki találkozott már olyan emberrel, aki egy zenei fesztiválon csak azokat a kedvenceit indul el meghallgatni, akiket amúgy is többször lát év közben, csak olcsóbban; ráadásul el sem jut a koncertre, mert leragad az egyik büfénél. Ismerjük azt a típust is, aki pontosan megtervezi, hogy melyik színpadtól mikor melyik színpadhoz megy - még akkor is, ha az élet minden alkalommal keresztülhúzza a számításait. Nemcsak mi, de természetesen a szervezők is kíváncsiak arra, hogy egyáltalán: miért is járnak az emberek zenei fesztiválokra?
A Hegyalja Fesztivál rendszeresen végez kutatásokat e témában. A 2012-es, a Quart számára rendelkezésre bocsátott adatok szerint abban a döntésben, hogy valaki elmegy-e egy fesztiválra, egyazon súllyal esik latba a program a maga egészében és a közönség összetétele. Egyenrangú tehát a zenei és a közösségi élmény. A belépők ára csak a második legfontosabb szempont - 2010-ben pedig még csak a negyedik volt az akkori válaszolók szerint. A harmadik helyen egyenlő fontosságúnak bizonyult az, hogy kik a külföldi fellépők és hogy milyen a fesztivál turisztikai értéke. A negyedik helyen állnak a magyar fellépők - legalábbis a Hegyalja Fesztivál által megkérdezett 2000 egyetemista, főiskolás szerint.
Na és aki nem megy fesztiválra, az miért nem megy? A legtöbben azért, mert egyszerűen nem szeretik a fesztiválokat. Ezután következett gyakoriságban az a válasz, hogy drágák a jegyek, illetve ezzel azonos arányban az, hogy a vonzóbb a nyaralás, mint a fesztivál. A szervezők természetesen kíváncsiak voltak arra, hogy a távolmaradókat mivel lehetne rávenni arra, hogy mégis elmenjenek fesztiválozni. A legtöbben itt az olcsóbb belépőre szavaztak; ugyanolyan fontosnak bizonyult az, hogy több legyen a külföldi fellépő, mint az, hogy szimpatikus legyen a közönség - vagyis a program és a közösség ismét azonos súllyal szerepelt itt, bár csak a második helyen az anyagiak mögött.
Bukovinszky Béla, a Hegyalja Fesztivál főszervezője a Quartnak így foglalta össze a kutatás eredményeit: a 18-25 éves korosztály számára egy fesztivál "élménykoncentrátum": "olyan intenzív közösségi élmény, amelynek átélésére év közben más módon nincs lehetőség." Ez közös elem akkor is, ha persze más emberek más-más közösségi élményeket keresnek. A főszervező a Hegyalját "megzenésített nyaralásnak" nevezte, utalva a turisztikai élmény fontosságára a célcsoportban: "nemcsak zenei élményt, de már a rendezvény előtt is összetartozást, közös poénokat, közös történeteket ad; maga a rendezvény pedig nem csak fesztivál, de nyaralás is egyben, intenzív és egyúttal pénztárcabarát megoldás" - és ez a szempont a válság hatására tovább erősödött.
Érdekes összehasonlítani a magyar helyzetet a brittel - az országban hagyományosan erősek a zenei fesztiválok, bár 2011-ben sokat cikkeztek arról, hogy "kipukkadt a fesztivállufi". "A zene másodlagos, az emberek elsősorban a közösségi élményért mennek egy fesztiválra, magáért az eseményért" - mondta a BBC-nek George McKay, a Salfordi Egyetem professzora, aki évtizedek óta ír könyveket a fesztiválokról, és 35 éve látogatja őket. ("Ha éppen koncerten vagyok vagy a sörsátorban, akkor éppen kutatok" - mondta egyszer.) "Nem az számít, hogy mit nézel, hanem hogy kivel nézed" - mondja ugyanott egy újságíró, aki szerint vannak emberek, akik "ha a kedvenc bandájukat mobiltelefon-árusok társaságában kellene, hogy nézzék, akkor inkább otthon maradnak." Ehhez mondjuk hozzá kell tenni, hogy a britek év közben jóval több sztárzenekart nézhetnek meg koncerten, tehát lehetnek válogatósabbak. Az, hogy melyik fesztivált választjuk, sokat elmond arról, hogy kik vagyunk - és meg is erősít benne. "Ha olyan emberekkel vagy együtt, akikről azt gondolod, hogy menők, akkor az megerősít a saját választásaidban is - gyakorlatilag hátba veregeted magadat" - fogalmazott egy pszichológus a BBC-nek.
Kicsit más eredményre jutott egy másik kutatás, bár hozzá kell tenni, hogy ezt úgy végezték, hogy az ébredező fesztiválozókkal készítettek interjúkat az első kávé mellett. Ezzel a módszerrel az derült ki, hogy a legfontosabb ok, amiért valaki zenei fesztiválra megy, hogy ki akar szabadulni a szürke hétköznapokból. "Sokan arról beszéltek, hogy milyen nyomás alatt töltik az életüket, és hogy a fesztiválok menedéket nyújtanak számukra. Van, aki kifejezetten azt élvezi, hogy csak sodródhat a tömeggel minden lelkifurdalás nélkül, és még a mobilját is otthon hagyja." A közösségi élményt e kutatásban is fontosnak találták: a fesztivál nemcsak menedék, hanem új barátságok kialakításának helyszíne; ezek aztán manapság egyre gyakrabban a különböző közösségi oldalakra helyeződnek át.