Elindul az EU az egységesebb zenei piac felé

A kis országok zenéjét külön intézkedések is védik az Európai Bizottság irányelv-tervezetében.

Az Európai Bizottság szerdán kiadott irányelv-tervezete a szerzői jogok közös kezelésére tartalmaz javaslatokat. Két fő területtel foglalkozik. Az egyik az internetes szolgáltatások kérdése. Mint Tóth Péter Benjamin, az Artisjus kommunikációs igazgatója a Quartnak elmondta, erre azért volt szükség, mert az elmúlt tíz évben szétesett a korábbi rendszer, amely az egyes államokban működő, monopolhelyzetben lévő ún. közös jogkezelőkre épült. Egy-egy szolgáltatásnak, például az iTunesnak a 27 EU-tagállam mindegyikében meg kellett szereznie a szóban forgó szerzői jogokat ahhoz, hogy mindenhol elindulhasson. Az Európai Bizottság tervezete szerint a jövőben jóval kevesebb ilyen szervezettel kellene tárgyalnia a szolgáltatóknak. Az internetes (tehát a dolgok természete szerint határokon áthúzódó) jogosításokat nagy európai központok végeznék - ezek számára olyan feltételeket ír elő a tervezet, amelyeknek csak a legnagyobb ilyen szervezetek felelnek meg.

Önmagában ez a megoldás azzal a problémával járna, hogy a piaci logika azt diktálhatná e szervezeteknek (ún. huboknak), hogy elégedjenek meg a legnagyobb és legtöbb profitot termelő repertoárok, az angol, amerikai, francia, német stb. popzene beszerzésével. Gazdaságilag nem biztos, hogy megérné számukra mondjuk a magyar zenével bibelődni, így viszont ezt (az észtet, a szlovént stb.) senki nem képviselné az online piacon, még magukban ezekben az országokban sem, ahol pedig komoly érdeklődés van irántuk - magyarázta a Quartnak Tóth Péter Benjamin. Ezért a tervezet azt írja elő, hogy kérésre bármely EU-ország repertoárját köteles felvenni kínálatába az a szervezet, amely online jogosítással szeretne foglalkozni; mégpedig a magyart is ugyanolyan feltételek mellett, mint mondjuk az amerikait.

Ez jóval könnyebbé teszi új online szolgáltatások elindulását, bár önmagában természetesen nem jelent megoldást az internetes zenefelhasználás minden problémájára - mondta a Quartnak az Artisjus kommunikációs igazgatója. Az irányelv-tervezet a gyakorlatban nagyjából két év múlva éreztetheti a hatását: előbb el kell fogadnia az Európai Unió több szervének (köztük a Parlamentnek), majd át kell ültetni az egyes országok joggyakorlatába is.

Az irányelv tervezet másik része a jogkezelő szervezetek működésére és átláthatóságára vonatkozóan fogalmaz meg szabályokat. Ezzel kapcsolatban az Artisjus által kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy "a magyar törvény a közös jogkezelőkre nézve Európa talán legszigorúbb felügyeleti előírásait tartalmazza, ezért az Artisjus számára nem újdonság a pontos és átlátható működés. A magyar egyesület emellett a jogkezelők önkéntes működési kódexe, a CISAC Professional Rules minden szabályának megfelel, sőt, annak alakításában is aktívan részt vesz."

Az Artisjus egyesület főigazgatója, Szinger András a tervezet hiányosságának tartja, hogy csak a jogkezelőkre vonatkozóan fogalmaz meg előírásokat, a zeneipar más szereplőire (lemez- és zeneműkiadókra) nem, holott e területen gyakran előfordul, hogy "a zenészek számukra kedvezőtlen szerződéses viszonyokba szorulnak be." Az Artisjus kritikájával együtt is üdvözölte az Európai Bizottság jogalkotási kezdeményezését.