"Kezében kamerával valóságos megszállottként igyekezett dokumentálni a fontos vagy éppen nagyon is banális történéseket és karaktereket. Az egyszerű kisfilmes turista-fényképezőgéptől kezdve a polaroid technikáig számtalan eszközt és technikát használt képei elkészítéséhez. A fotók kivételes perspektívából ragadják meg az 1980-as évek New Yorkjának történelmét, kultúráját és légkörét" - írja Aj Vej-vej fotóiról az Építészfórum. A művész által kiválasztott több mint 200 kép Peking, New York és Berlin után érkezett Budapestre, és csütörtöktől látható az Ernst Múzeumban. Képein később híressé vált kínai művészeket, alkotókat is megörökített, mint például a filmes Chen Kaigét, a zeneszerző Tan Dunt és a képzőművész Xu Binget.
Aj Vej-vej egy újabb gépével
Aj Vej-vej Kína nyolcvanas években tapasztalható nyitási politikájának köszönhetően utazhatott huszonévesen az Egyesült Államokba - noha már akkor voltak konfliktusai a hatóságokkal (ezek 2011-re odáig gyűrűztek, hogy börtönbe került). New Yorkban a Parsons School of Design nevű iskolában tanult, és megszállottként fotózott: tízezer felvételt készített tíz év alatt. Fotói három csoportra oszthatók: az egyikben önmagát ábrázolja, a másodikba azok a képek tartoznak, amelyeken kínai művészbarátok láthatók, a harmadik csoportot pedig a New York-i életképek alkotják - mondta a Berlint is megjárt kiállításról Gereon Sievernich, a Martin-Gropius-Bau igazgatója. Szerinte kezdeti képein egyértelműen fellelhetők konceptuális művészetének alapjai.
New York East Village nevű negyedében Aj Vej-vej egy kis lakásban élt, és alkalmi munkákból - például újságkihordásból - tartotta el magát. Egyetlen galériamegnyitót sem szalasztott el, így szép lassan bepótolt mindent, amihez Pekingben nem volt lehetősége hozzájutni. A fotókat tartalmazó doboz aztán valahogy feledésbe merült, ám a művész 2007-2008 körül egyszer csak kipakolta, és ebből lett a vándorkiállítás.
A kiállításról készült rövidfilmben Aj Vej-vej is megszólal
A pekingi születésű Aj Vej-vej sokoldalú, konceptuális beállítottságú, a társadalmi viszonyokat kritikusan szemlélő művész, aki a legutóbbi években vált a kortárs képzőművészet világszerte legismertebb alkotójává. Építészként, konceptuális művészként, szobrászként, fényképészként, bloggerként, twitterező, interjúkat készítő, kultúrkritikát gyakorló művészként a kortárs témák és társadalmi problémák érzékeny megfigyelője; kommunikátor és kapcsolatépítő, aki élettel tölti meg a művészet szerepéről vallott elképzeléseinket.
A megnyitó csütörtök este lesz, a kiállítás péntektől október 21-éig látható az Ernst Múzeumban.