Bob Dylan: Tempest (szeptember 11.)
Túlzás lenne azt állítani, hogy egy emberként hördült fel a világ, amikor júniusban a 71 éves Dylan bejelentette, szeptemberben jön a harmincötödik albuma, mégis, a három évvel ezelőtti Together Through Life fogadtatása is azt mutatta, csinálhat az idős mester bármit, annak a világ nagyon fog örülni. Hiába legenda Bob Dylan, tizenöt-húsz évvel ezelőtt durva érdektelenség közepette jelentek meg a lemezei, ehhez képest hosszú karrierje során éppen három éve történt meg először, hogy aktuális lemeze egyszerre vezesse a brit és az amerikai listákat is.
A Tempest című albumról sokan azt hiszik, Dylan búcsúalbuma lesz, azért is, mert megegyezik a címe Shakespeare utolsó drámájáéval (A vihar), ám a zenész furfangosan cáfolta ezeket a híreket, mondván, már csak azért sem lehet ez utalás a drámára, mert az ő lemeze címéből hiányzik a névelő. Az viszont igaz, hogy szerepel az albumon egy John Lennon emléke előtt tisztelgő szám, a csaknem negyedórás címadó dal pedig a Titanic tragédiáját idézi meg. Sötét, bluesos lemezként aposztrofálja a Tempest-et a Rolling Stone, de ezzel a szépszámúra duzzadt rajongótábornak az égvilágon semmi problémája nem lesz.
Pet Shop Boys: Elysium (szeptember 4.)
Messze vannak már azok az idők, amikor a Pet Shop Boys slágerei folytak a csapból is: mára Neil Tennant és Chris Lowe otthonosan berendezkedett a szövegcentrikus, intelligens popdalok írására, amelyekből átlag háromévente jelentetnek meg egy albumnyit. A 2009-ben a Xenomania dalszerző csapatot vezető Brian Higgins produceri közreműködésével elkészült Yes kicsit megosztotta a közönséget - még szerencse, hogy a turnéja azért nagyrészt a régi slágerekre épült.
Az Elysiumhoz újra fiatal producert keresett meg a duó: Andrew Dawson korábban kizárólag hiphop- és R&B-előadókkal dolgozott, Kanye Westtől John Legendig, az idén viszont közreműködött már a Fun lemezén is, most pedig újra egy, számára eddig ismeretlen terepen próbált szerencsét a Pet Shop Boysszal. Ettől még komoly stílusbeli változásra senkinek sem kell számítania, Dawson szerepe inkább abban áll, hogy tökéletesítse azt a finom, nem elsőre ütő elektropopot, amelyet a Pet Shop Boys amúgy is jól tud. A beharangozó single, a Winner ismeretében ez akár sikerülhetett is, és könnyen lehet, hogy a még mindig népes Pet Shop Boys-tábor jobban fogadja majd ezt a lemezt, mint az előzőt.
Pink: The Truth About Love (szeptember 18.)
Alecia Beth Moore négy éve épp különköltözött a pasijától, és az akkor megjelent Funhouse kisebb belső káoszról árulkodott. Azóta viszont sikerült rendezni a dolgokat a motokrosszversenyző Corey Harttal, akivel össze is házasodtak, sőt tavaly egy lányuk is született. Nem csoda, hogy Pink nagyon boldog jelenleg, és az új album is ezt fogja tükrözni, visszapillantva persze a korábbi zűrös időkre is.
Sok-sok producer és szerzőtárs dolgozott a lemezen, akik közül kiemelkedik a mainstream pop egyik legtehetségesebb iparosa, Greg Kurstin, és úgy tudni, a nevét Lily Rose Cooperre változtató Lily Allen is vendégeskedik az albumon egy szám erejéig.
Nelly Furtado: The Spirit Indestructible (szeptember 18.)
Bár Pink és Nelly Furtado eléggé különböző karakterek, a lemezipar szeszélyei folytán egymás ellen harcolnak majd szeptember 18-án, amikor is egyszerre jelenik meg a lemezük. Előbbivel ellentétben azért Nelly Furtado mindig is próbálta hangsúlyozni egykori "alternatív", folkénekesnői gyökereit, és most is olyan neveket dobott be hatásként, mint Janelle Monáe, az XX vagy éppen Florence And The Machine.
Hogy ebből aztán mennyi hallatszik, az megint más kérdés: az eddigi kislemezek alapján inkább a hat évvel ezelőtti sikerlemez, a Loose folytatásának tűnik az album, bár az korántsem biztos, hogy ezen is lesz egy Maneater. Az biztos, hogy az akkori producer, Timbaland sincs, helyette van egy csomó másik, ahogy az manapság szokás. A kanadai énekesnőnek azért arról kell majd meggyőznie a közönséget, hogy ő sokkal jobban csinálja ezt, mint a többi énekesnő, hívják őket akár Pinknek.
The Killers: Battle Born (szeptember 18.)
Hiába lépett fel a Szigeten háromszor is, a Las Vegas-i zenekar itthon még mindig nem akkora sztár, mint külföldön, pedig mára belenőtt a nagy amerikai aréna-rockegyüttes szerepébe is. Igaz, elég hosszú idő telt el az utolsó lemez, a négy éve megjelent Day & Age óta, amely szünet alatt Brandon Flowers szólóban is kipróbálta magát, most viszont újult erővel koncentrálhatnak a tagok a stadionokra.
Bár azokat a híreket, amelyek szerint a Battle Born újra a gitároktól lesz hangos, némiképp cáfolták a tagok a Quartnak adott interjújukban, mégis, az újságok minden eddiginél monumentálisabb hangzásról számoltak be.
No Doubt: Push And Shove (szeptember 25.)
Tizenegy év után ad ki új albumot a kilencvenes évek második fele és az ezredforduló egyik legnépszerűbb amerikai popzenekara, az annak idején college ska együttesként indult No Doubt. Időközben Gwen Stefani szólóban igazi világsztárrá vált, és akár még az az érv is felmerülhet, hogy vajon tényleg szüksége van-e neki a régi társakra? Az a tény, hogy csaknem négy évet vesződtek ezzel a lemezzel, plusz egy érv lehet a kétkedőknek, mint ahogy a karibi hangulatú első single, a Settle Down sem borította lángba a slágerlistákat.
Mégis, a No Doubt elégszer bizonyította már a múltban, hogy képes alkalmazkodni a körülményekhez és a változó zenei divatokhoz. Az együttes mindig is vonzódott a reggae/ska beütésű zenéhez, és most a műfaj sokadik mutációja sem hagyta hidegen (lásd a Settle Downt, amelyről mindenkinek Santigold jutott az eszébe), miközben azt is bizonyította már, hogy ért az elektropop nyelvén is. Az pedig borítékolható, hogy lesz a lemezen power ballada á la Don't Speak is, szóval ha másért nem, a sokszínűségért biztosan lehet majd szeretni ezt az albumot.
Green Day: !Uno! (szeptember 25.), !Dos! (november 13.)
Ha van zenekar, amely komolyan gondolja a visszatérést, akkor a Green Day feltétlenül ilyen: a trió a 2009-es 21st Century Breakdown utáni szünetet követően nem egy nyamvadt albummal jelentkezik újra, hanem mindjárt hárommal. "Életünk legkreatívabb és legtermékenyebb korszakát éljük" - mondta erről Billie Joe Armstrong még februárban. "Ezek a valaha volt legjobb számaink, és a dalok csak egyre jöttek és jöttek." Úgyhogy az idén kijön még két Green Day-lemez, a harmadik, a !Tré! januárban jelenik meg.
Az együttes az első három Van Halen-lemezt jelölte meg hivatkozási pontként, de Armstrong megemlítette az AC/DC és a power-pop klasszikus zenekara, a Cheap Trick nevét is, hozzátéve, újra lányokról írtak dalokat. Vége tehát a Green Day politizálós protest korszakának, és jönnek a nagy, fülbemászó rockslágerek, amelyek ráadásul a szívünket sem kímélik - Armstrong legalábbis azt ígéri, hogy januárra, a harmadik lemez után olyan forró lesz a szívünk, mint egy lángszóró.
Muse: The 2nd Law (október 1.)
Január elején még nem sokat lehetett tudni a Muse készülőben lévő hatodik albumáról, ezért jobb híján Matt Bellamy viccelődését idéztük az arcolvasztó cowboy-pszichedéliáról, de most már jóval beljebb vagyunk. A londoni olimpia hivatalos dalát is jegyző brit rocktrió az új lemezen valóban eddig nem hallott megoldásokkal is operál: a leginkább a dubstep dropokat sorolnánk ide (állítólag a Follow Me című számba a Nero is besegített), de a szokásos progrockhatások mellett azért befért funk, elektropop és némi Beach Boys is.
"Három különböző zenekar is csinálhatta volna ezt a lemezt, ha nem lenne ugyanolyan a hangom a számokban" - mondta az albumról Bellamy, aki természetesen most is megmondja a magáét a világnak. Ezúttal a fenntartható növekedés abszurditásáról énekel a Survival-ben, míg a két dalt jegyző Chris Wolstenholme-nak az alkoholizmus elleni harca adott ihletet. Minden adott tehát, hogy a Muse folytassa harcát a világ legnagyobb zenekara címért.
Calvin Harris: 18 Months (október 29.)
Lehet, hogy Calvin Harris neve még nem ment át úgy a köztudatba, mint mondjuk David Guettáé, pedig a skót producer is elég sok pumpálós világslágert mondhat már magáénak, a harmadik lemezen pedig ez még inkább így lesz. Elég csak megnézni a közreműködők névsorát: Rihanna, Dizzie Rascal, Example, Kelis, Ellie Goulding, Florence Welch, Tinie Tempah, Ne-Yo - láthatóan nem bíz semmit a véletlenre.
Az albumról már négy szám felkerült az elmúlt bő egy évben a különböző listákra, és fontos, hogy már Amerikában is elismerik Harrist mint az ott tomboló elektronikus tánczenei őrület egyik nagyágyúját. Addigra már az is eldől, hogy Rihanna vajon a We Found Love-val vagy egy újabb számmal is szerepel-e a lemezen.
Aerosmith: Music From Another Dimension (november 6.)
Az Aerosmith sokak szerint már olyan, mint egy vicczenekar: öregasszonyos külsejű énekes, belviszályok, és hatvan felett már a rocksztáréletmód sem annyira vicces. Mégis, az őszülő zenészek nem adják fel, és talán utoljára összeraktak teljesen új dalokból egy lemezt, amely tizenegy év óta az első ilyen, és a dalok témája mi más is lehetne, mint a bulizás és a szex?
Legalábbis Steven Tyler ezt állítja, és olyannyira komolyan gondolják mindezt, hogy hetvenes évekbeli sikerlemezeik producerét, Jack Douglast kérték meg, álljon újra kötélnek. Túl sok meglepetésre tehát nem kell számítani: az Aerosmith még egyszer összekapta magát, és azt csinálja, amihez nagyjából egyedül ért, de ennek még sok millióan örülnek a világon.
A többiek
Készülnek új lemezzel olyan előadók is, akiktől lehet, hogy még egy számot sem játszott a Class FM, azért világszerte komoly érdeklődéssel várják az új albumukat. Nézzük, kik futnak még az idén ősszel!
Szeptember 3.: Centipede Hz címmel jelentkezik több mint három év után új lemezzel mindenki kedvenc hipszter avantgárd popzenekara, az Animal Collective, míg a haját újabban rövidre vágató énekes-dalszerzőnő, Cat Power Sun című albuma is aznap jelenik meg. A briteket a gitárzenekarok tartják majd izgalomban: a Vaccines új lemeze The Vaccines Come Of Age címmel már azt előlegezi meg, hogy benő a fejük lágya, míg a Two Door Cinema Club újabb indiepop slágereket ígér a Beacon című lemezére.
Szeptember 10.: Jön a Szigetet is elhallgattató The XX második albuma Coexist címmel, érdekesnek ígérkezik David Byrne és St. Vincent közös lemeze (Love This Giant), míg a Dave Matthews Band és a ZZ Top főleg Amerikát tartja majd izgalomban, nem is beszélve az olyan rapperekről, mint Ludacris, DMX és az egy héttel korábban jövő T.I. Sőt, lesz új Calexico-album is.
Szeptember 17.: A Grizzly Bear Shields című albumával végképp világszerte népszerű együttessé válhat brooklyni indie pop zenekarból, és kisebb mértékben valami hasonlóról álmodozhat a Band Of Horses is (Mirage Rock). A Dinosaur Jr. a nyolcvanas-kilencvenes évek nagy napjait idézné meg újra (I Bet On Sky), Wiz Khalifa pedig a hiphop legújabb generációját lökné egy lépéssel tovább.
Szeptember 24.: A hét egyik legjobban várt új lemeze a neo-folkpop Mumford & Sonsé lesz, a Babel, de új albummal jön Deadmau5 és Lupe Fiasco is.
Október 1.: Flying Lotus az elektronikus zene legújabb rezdüléseire érzékenyeket, Diana Krall a Jazzy Rádió hallgatóit, Kendrick Lamar a hiphop új generációjának rajongóit célozza meg új albumával. Lesz még azon a héten új lemeze Beth Ortonnak, Van Morrisonnak, John Cale-nek, a Wallflowersnek és a Matt & Kim duónak is.
Október 8.: Ellie Goulding második lemeze Halcyon címmel jelenik meg, és majd kiderül akkor, hogy a pasija, Skrillex mekkora hatással volt rá. Kirúgott basszusgitárosa nélkül próbál boldogulni a Coheed & Cambria, harmadik idei albumát adja ki a garázsrockfenomén Ty Segall, és visszatér az ausztrál pszichedelikus rock zászlótartója, a Tame Impala is.
Október 15.: A Bat For Lashes The Haunted Man című albuma lesz a hét egyik nagy durranása, de új lemezzel készül Mika, és megjelenik a Kiss huszadik albuma is, Monster címmel.
Október 22.: Egész Amerikát Taylor Swift Red című lemeze tartja majd izgalomban - ennél némiképp kevesebben várják az Interpol énekese, Paul Banks szólólemezét, a Trail Of Dead új albumát vagy a Titus Andronicusét.
Október 29.: Tracey Thorn (Everything But The Girl) szólólemeze jön, továbbá az énekes-dalszerző Andrew Bird, és egyik kedvencünk, a Soft Moon goth-posztpunk őrülete is tovább hatalmasodik.
Novemberre várható még 50 Cent albuma, a Soundgarden visszatérő lemeze, de jön Alicia Keys, Big Boi és Céline Dion is. A kisebb nevek közül a Major Lazer, a Clinic és a svéd El Perro Del Mar jelentkezik.