Jóváhagyták a lemezpiacot átalakító üzletet

Az amerikai és európai versenyhivatal rábólintott, hogy csak három nagy lemezkiadó maradjon: a Universalé az EMI, bár a Coldplaytől, David Guettától és Kylie Minogue-tól meg kell válnia.

Tavaly novemberben vásárolta meg az EMI lemezkiadót a Universal. Mint akkor részletes cikkünkben írtuk, ezt a versenyhivataloknak is jóvá kellett hagyniuk, hiszen a lemezipar négy nagy (major) szereplője helyett immár három lesz, összesítve majdnem 40 százalékos piaci részesedéssel. Már az is a lemezkiadók hatalmának meggyengülését mutatta, hogy egyáltalán felmerült a lehetőség, hogy egy ilyen horderejű tranzakcióra rábólinthatnak a versenyhivatalok. Ez most meg is történt, mint az Egyesült Államokban, mind az EU-ban.

Mi több, Amerikában minden kiegészítés nélkül hagyták jóvá az összeolvadást. Az Európai Unió versenyjogi hivatala viszont komoly feltételeket szabott. Miközben a kifizetendő vételárat, a tavaly ajánlott 1,9 milliárd dollárt nem csökkentheti, a Universalnak el kell adnia az EMI számos igen jó vagyontárgyát. Meg kell szabadulnia olyan sikeres előadóktól, mint a Coldplay, David Guetta, Katy Perry, a Pink Floyd, Kylie Minogue, David Bowie, Depeche Mode, The Ramones - igaz, a Beatles megtartását engedélyezték. El kell adni a Parlophone kiadót is, valamint az EMI klasszikus zenei részlegét, francia és egyéb alvállalkozásait. Ezeket a vagyontárgyakat árverésre bocsátják; már 22 vevő be is jelentkezett, köztük a maradék két nagy kiadó, a Sony és a Warner. Természetesen az eladásból a Universalhoz akár jelentős pénzt is befolyhat, ám feltehetően ezek a sikeres előadók hosszú távon több bevételt termeltek volna a cégnek.

Korábban tuti üzletnek tűnt az EMI megvásárlása, most már sokkal rizikósabb, de még mindig inkább jó - így értékeli a Billboard zeneipari szakírója az EU döntése után kialakult helyzetet. Nem tudni pontosan, milyen értéket képviselnek az eladásra kijelölt vagyontárgyak; egyes iparági szereplők az EMI értékének 30 százaléka köré becsülik. Nagyon nehéz lesz az árveréseken befolyó pénzt hasonlóan értékes befektetésekbe átforgatni: "világszínvonalú katalógusokat és zeneipari cégeket nem mindennap kínálnak eladásra" - írja a cikk.

Ha megéri, akkor három dolog miatt éri meg a Universalnak a vásárlás. Egyrészt az összeolvadás miatt megspórolható költségek miatt: a cég vezérigazgatója szerint ez évi kb. 163 millió dollár lehet. Másrészt a megszerzett katalógus miatt. Ezt azonban helyes perspektívában kell szemlélni: "a Universal nem zenetörténetet vásárolt, hanem a zenetörténet várható jövőbeli értékéért fizetett. Ezt nem a múltbeli bevétel, hanem az elérhető jövőbeli bevétel határozza meg, amit pedig a jövőben domináns zenei formátumok fogják meghatározni" - írja a Billboard. Vagyis nagyon fontos a digitális piac - és itt jutottunk el a harmadik ponthoz: hogy mennyiben javítja a Universal alkupozícióját a vásárlás. Szakértők szerint nem igazán, ezért is bólintott rá az amerikai versenyhivatal minden megszorítás nélkül. "A legnagyobb lemezkiadó is aprócska azokhoz az internetes cégekhez képest, amelyek a zenei piacon vannak vagy éppen a belépést fontolgatják" - mondta az AP hírügynökségnek egy elemző, az Apple, Facebook, Google, Amazon nevét említve. Vagyis például hiába lesz a kiadók között óriási a Universal, a mai körülmények között nem teheti meg, hogy helyzetét kihasználva egyoldalúan árat emeljen, mert ehhez például az iTunesnak, Amerika legnagyobb zeneáruházának is volna egy-két szava.

Attól pedig nem kell félni, hogy a piaci koncentráció megakadályozza azt, hogy innovatív új szereplők lépjenek be a digitális világba. "Igaz, hogy egy internetes szolgáltatás nem engedheti meg magának, hogy a piac egyharmadát képviselő cég kiadó katalógusa nélkül elinduljon - de ugyanígy az egynegyede nélkül sem" - olvasható az említett cikkben a szakértői összegzés. Vagyis a Universal már eddig is kihagyhatatlan szereplője volt a zenei piacnak, és nem lett "kihagyhatatlanabb".

Az összeolvadást már korábban jóváhagyták a japán, kanadai, ausztrál és egyéb versenyhivatalok. Az EMI-t tavaly novemberben feldarabolták, vagyis különválasztották a lemezekkel és előadóikkal foglalkozó lemezkiadót és a szerzeményekkel és szerzőikkel foglalkozó zeneműkiadót. Utóbbit a Sony által vezetett konzorcium vette meg. Erre az egyesülésre is azzal a megkötéssel bólintott rá a versenyhivatal, hogy árveréssel csökkentik a katalógust. A hírek szerint hamarosan megkezdődik a Virgin Music és a Famous UK által birtokolt szerzemények árusítása, a becslések szerint 150 millió dolláros értékben. Többek között a Culture Club, Iggy Pop, Lenny Kravitz és a Tears For Fears által sikerre vitt szerzeményeket adnak majd el.