UZ a trap, vagyis a 2012 egyik legnagyobb trendjévé lett elektronikus/hiphop tánczene legismertebb alakjai közé tartozik. Mármint UZ, az ember igazából titokzatos, maszkban és FUCK feliratú sapkában mutatkozik (ha odafér egy Uzi a képre, akkor oda is teszi, még hivatalos "nevében" is ott van, itt lehet megnézni), amikor beszél, eltorzítja a hangját; annyit lehet tudni vagy sejteni róla, hogy francia. Viszont Trap Shit ep-sorozatának darabjai nagy sikert arattak a trap felfutásának majdnem elejétől fogva, Diplo is tolta őket; remixei olyan helyeken jöttek ki, mint a Mau5trap vagy az OWSLA (Skrillex kiadója). Friss mixtape-je már több mint ep; az innen vagy innen letölthetőBalltrap Muzic Vol1 35 perces, és csupa együttműködős számot tartalmaz. Egyrészt producerekkel: itt van például a Harlem Shake-kel slágerlista-vezető Baauer és Salva, akit meg ebből a partibombából lehet ismerni; másrészt rapperek, köztük a híresebbek Casey Veggies és Trinidad James.
A tizenegy szám persze trap, a műfaj kötelező elemeivel, viszonylag lassú tempójú, hiphopos ritmusú, minden ütésnél robbanó lábdobokkal, bomba mélyekkel, kattogó pergőkkel és cinekkel, sok szintetikus hangzással. UZ ért ahhoz, hogy a receptet használva maximális hatásfokú, szinte már agresszívan sűrű hangzású partiszámokat készítsen, de a Balltrap Muzic nem kizárólag erről szól. A harsányság ugyanis összefér rengeteg szellemes megoldással, amik otthoni fogyasztásra is alkalmassá teszik ezt a zenét. Egy-két számban a rapperek is elég meggyőzőek, de leginkább a produceri megoldások teszik érdekessé a mixtape-et: a mindenféle harsogó és/de izgi szintihangok, hidegek vagy viccesek vagy sötétek vagy ritkán egészen meglepően lágyak; szirénák, zörgések és nyekergések; megvágott és fel-le csúsztatott szövegminták. Az ilyen, a szabályokat először lefektető, aztán a határokat tágítgató producereknek köszönhető, hogy a trap még mindig pörög, annak ellenére, hogy már tavaly sokan azt jósolták, hogy 2013-ra el is felejtjük.