Most a lányok énekeljék, hogy csinálni akarják - Queens Of The Stone Age a Volton

A Volt Fesztivál számos visszatérőt tartalmazó idei programjának kuriózuma a Queens Of The Stone Age első magyarországi fellépése volt. Naná, hogy megnéztük.

A Queens Of The Stone Age pályájáról írtunk már az idei lemez kritikájában, 2007-ben pedig Uj Péter helyezte itt el a zenekart a rock (ezen belül a stoner rock) világegyetemében. Én annyit bocsátanék előre, hogy a Songs For The Deaf az egyik legkedvencebb rocklemezem; ezen kívül az elsőt szeretem még. De még így is: muszáj volt elmenni a Voltra, hogy végre meghallgassam a QOTSA-t az első magyarországi fellépésen. Egyrészt nem vártam sokat (az a piros lemez, hát az tizenegy éves), másrészt meg naná, hogy nagyon sokat vártam.

Josh Homme, a Queens of the Stone Age együttes frontembere koncert közben a soproni VOLT Fesztiválon 2013. július 3-án Forrás: MTI/Mohai Balázs

További képek a Volt Fesztivál első napjáról megtekinhetők a képre kattintva

Nagyon jó koncert volt ez, de semmi különlegesen érdekes indokom nincs arra, hogy miért: egyszerűen nagyon jó számokat játszott egy nagyon jó együttes, jó hangosan. Rögtön az elején elsütötték az ikonikus Feel Good Hit Of The Summert ("nicotine, valium, vicodin, marijuana, ecstasy and alcohol"), harmadiknak jött az egyik legjobb szám, a No One Knows. A továbbiakban is főként a slágerparádéról szólt a koncert; aztán volt egy néhány számos blokk lassúkkal, főleg - vagy tán kizárólag, ezek annyira még nincsenek a fülemben - az új lemezről, közte egy zongorás szólószám Josh Homme-nak, ami inkább vicces volt, mint bármi más. A végére pedig megint rockolás, zárásnak pedig a zenekar másik legjobb száma, az A Song For The Dead. Igazából egyedül itt éreztem, hogy valamit tényleg hozzátesznek a lemezről ismert verzióhoz, a gyakori kiállásoknál lehetett így-úgy hülyéskedni, a durvulást még keményebbre húzták, meg ugye még szóló is van benne. A végén pedig gitárterjedésben hagytak ott minket, alig több mint egy óra után.

Queens Of The Stone Age a Volt Fesztiválon Fotó: Hirling Bálint - Origo

További képek a Volt Fesztivál első napjáról megtekinhetők a képre kattintva

A színpadi produkció nem volt valami nagy szám, mozogtak meg minden, de nem többet, inkább kevesebbet, mint tetszőlegesen kiválasztott zenekar bármelyik színpadon. Egyszer volt, hogy csak a lányok énekeljék, hogy "I wanna make it wit chu", az vicces volt. Josh Homme mondott még olyat, hogy "először vagyunk itt Magyarországon", illetve "az egész arról szól, hogy olyan estét csináljunk, amit senki nem felejt el". Volt még vetítés, amit pont onnan, ahol álltam, nem nagyon lehetett látni; azt hiszem, sok volt az új lemezt felvezető hipernyomasztó animációkból. A közönség még elöl is csak úgy lelkesedett, hogy felemelte a kezét, együtt énekelt (a riffeket is), néha kicsit ugrált, fejet rázott; valahol messzebb láttam minimális tömegszörfözést, de nagy tánc tán még ott sem volt.

A műsort fesztiválra optimalizálták: sok sláger, egy kicsit az új lemez; de maga a koncert, minden húzásával és zúzásával együtt, nem volt egy igazi nagy fesztiválbomba, "sok tízezer ember részegen tombol" típusú ereszd-el-a-hajam; a körülmények inkább csak a hosszát befolyásolták. Hanem mi volt: tényleg ennyi, hogy nagyon jó számokat játszott egy nagyon jó együttes, és ez egy A-.