Kelela
Az etióp bevándorló családból már Amerikában születő Kelela Mizanekristos „szexi, szomorú és ijesztő" mixtape-jéről tavaly főleg még a zeneblogok és a sajtó lelkendezett (köztük a Quart is!), ám idén azt mondják a hozzáértők, hogy az énekesnőt a nagyközönség is megismeri majd. Kelela nagyon menő elektronikus zenei producerekkel dolgozik, és új színt hozott az R&B-be is, a kérdés csak az, hogy a széles tömegek is készen állnak-e a műfaj kísérletezőbb felére.
FKA Twigs
Tahliah Barnett 25 éves angol énekesnő, aki szinte az összes valamirevaló év eleji jövendölés szerint nagyon be fog futni az idén. Ebben nagyban segíti sajátos frizurája, no meg a poszt-dubstep, R&B, sőt triphopelemekből építkező, álomszerű, elszállt és most épp nagyon divatos hangzású zenéje. Az ősszel megjelent EP-je után az idén várható a nagylemez, és a popsajtón nem fog múlni a sikere, az már most látszik - sőt a másfél milliós nézettségű nyári kislemezszáma is jót ígér.
Banks
És még nincs vége a sötét, belassult, R&B-s hatású énekesnők új hullámának: a Los Angeles-i, de brit producerekkel dolgozó és Londonban élő Jillian Banks is tarolni fog az idén, ha minden igaz. A csak a vezetéknevét használó Banks turnézott már a Weeknddel is, ami még jobban megkönnyítette, hogy besorolják az indie R&B új reménységei közé. Legismertebb számának, a Waiting Game-nek - egy Victoria's Secret-kampánynak - is köszönheti, és ez még csak a kezdet.
Jhené Aiko
Van azért az R&B-nek amerikai nagy reménysége is: a Los Angeles-i Jhené Aiko már több mint egy évtizede próbálkozik, ám sokáig csak a mixtape-je keltett némi érdeklődést, de aztán 2012 őszén leszerződtette a Def Jam Records, és felgyorsultak az események. Tavaly megjelent az első hivatalos EP-je, énekelt Drake egyik dalában is, és mivel a fenti énekesnőknél populárisabb, kevésbé elborult dalai is vannak (noha ő sem megy a szomszédba néha egy kis nyomasztásért), az ő esetében a közönségsiker is borítékolható. És most már ígérem, hogy nem írom le többet egy darabig, hogy R&B!
Say Lou Lou
Elektra és Miranda Kilbey vezetékneve onnét lehet ismerős némelyeknek, hogy apjuk, Steve Kilbey a nyolcvanas évek sikeres ausztrál gitárpop zenekara, a Church vezetője volt. A lányok anyja svéd, ezért két országban nőttek föl, utóbbi miatt azonban előszeretettel emlegetik velük kapcsolatban a nagy svéd pophagyományokat. A Say Lou Lou ugyanis slágeres, elegáns, kifejezetten nagy ívű popzenében utazik, és bár az igazi nagy sikereknek egyelőre híján van, ez a szakértők szerint nem sokáig lesz így.
Broods
Az új-zélandi pop sokáig nem számított komoly hívószónak, ám Lorde tavalyi felbukkanása megváltoztatta ezt, és amikor a szintén aucklandi Broods duóról kiderült, hogy ugyanazzal a Joel Little producerrel dolgoztak, mint az énekesnő, egyből megnőtt irántuk az érdeklődés. A Bridges című száma alapján a két testvérből álló Broods dallamos, kicsit éteri szintipopja valóban komoly siker lehet, csak ki kell várni az augusztusra ígért bemutatkozó albumot.
HAERTS
2014 a melankolikus női énekhanggal megdobott, álmodozós elektropopslágerek éve lesz, ha minden igaz. Ebben nagy szerepe lehet a brit, német és amerikai tagokkal is rendelkező, de Brooklynban működő HAERTS zenekarnak is, amely az egyebek között Robynnal és az Icona Poppal is dolgozó Patrik Berger segítségét is igénybe véve dolgozik a bemutatkozó lemezén, és az eddigi számok alapján biztosra vehetik, hogy a legrosszabb esetben is millió reklámzenében hallhatjuk majd a zenéjüket.
Chance The Rapper
A chicagói Chance The Rappert Kelelához hasonlóan már a tavalyi év nagy befutójának is nevezhetjük, hiszen az Acid Rap című mixtape-je nagy sikert aratott, Eminemmel turnézott, és a szaksajtó imádta a jellegzetes rapstílusát. Mixtape-ekből azonban még senki nem gazdagodott meg, és Chance The Rapper sorsát is az idei, hivatalos nagylemeze döntheti majd el, de valami különösen nagy Bukta Imre ronthatja csak le az ígéretesen épülő reputációját.
Jungle
A rejtélyes londoni duóról csak annyit tudni, hogy a tagokat T-nek és J-nek hívják, és együtt nőttek föl Nyugat-Londonban. Zenéjükre a funk és a soul volt leginkább hatással, mindez a saját elektropopjukon átszűrve tényleg slágeres, és minderre rásegített az eddigi két videoklip is, melyben a tagok nem tűntek föl (hiszen, mint tudjuk, rejtélyesek!), viszont cuki kiskorú breaktáncos, illetve görkorisok voltak bennük.
Sam Smith
Ez a 21 éves brit énekes könnyen követheti John Newman pályáját, aki szintén vendégénekesként kezdte, de tavaly már a saját lábára állva is sikeres volt. Sam Smith a Latch című Disclosure-slágerben mutatkozott be, majd a Naughty Boy La La La-jának köszönhetően feljutott a brit slágerlista csúcsára, de eddig – ahogy a BBC Sound of 2014 oldalán is írják – csak a hangját ismerte a közönség, az arcát nem. Utóbbi azonban csak idő kérdése: rövidesen megjelenik első szólólemeze, csupa soulos indíttatású, rádióbarát dallal, és miután a már említett Sound of 2014 szavazást is megnyerte, tényleg nem lehet kérdés, hogy az idei az ő éve lesz.
SKATERS
Hát hol a rock, jóember? – kérdezik most biztosan, és bizony joggal: szinte az összes, év eleji jóslat mostohagyerekként kezeli a gitárokat, úgyhogy nem is volt könnyű dolgunk. A New York-i SKATERS mégis esélyesnek tűnik valamiféle áttörésre, eddigi videói jót mentek a YouTube-on, és némelyek már az új Strokesként emlegetik őket. Az energia kétségtelenül megvan, a hatások is egyértelműek, de azért még valami plusz nem ártana a februárra várható első albumra ahhoz, hogy tényleg újabb rockhullám induljon New Yorkból.
Teleman
Ez a brit zenekar nemcsak reményteljes dalokat mutatott be eddig, de egy trendre is felhívja a figyelmet, hiszen három tag korábban a Pete and the Pirates nevű, harmadvonalbeli indierock zenekarban játszott, de igazán csak itt találták meg magukat. A Teleman jóval ötletesebb, egyszerre folkos, de modern hatású zenéje az Alt-J-t is eszünkbe juttathatja, első lemezén pedig Bernard Butlerrel, a Suede egykori gitárosával dolgozik, míg a Suede előzenekaraként Európában turnézott. Itt érdemes megemlíteni még a S.C.U.M. nevű zenekarból lett Astral Pattern együttest, amely szintén maga mögött hagyta a zajongást, és hasonló utat járt be a Joe Lean & The Ying Yang Yongból Toyjá lett zenekar is.
Még nevek, akikről elméletileg hallani fogunk:
R&B, soul stb.
Benjamin Clementine, Jacob Banks, Ella Eyre, JODY, Joel Compass, Sampha, Denai Moore, SZA, Jean Deaux, The O'My's, Raleigh Ritchie, Tanika, Sasha Keable, MNEK, Moko, Tinashe
Hiphop, urban stb.
Nacho Picasso, Chuck Inglish, Hawk House, Vic Mensa, Dominique Young Unique, Dena, Sophie
Elektronika
Arca, Ben Khan, Cashmere Cat, Eyedress, Future Brown, Jaakko Eino Kalevi, Kids Of The Apocalypse, SOHN, Tourist, Until The Ribbon Breaks
Pop
Asgeir, ASTR, Betty Who, Bipolar Sunshine, Dan Croll, Francis and the Lights, Fryars, In The Valley Below, Josef Salvat, Nonono, RAC
Elektropop
Chloe Howl, Claire, Mas Ysa, Empress Of, I Am a Camera, Incan Abraham, Panama, Pale, Real Lies, Thumpers
Ilyen-olyan gitáros zenék, rock
Courtney Barnett, George Ezra (neki a Budapest című száma a leghíresebb), Nick Mulvey, Luke Sital-Singh, John Wizards, The Orwells, The Preatures, Radkey, Saints of Valory, Royal Blood, Ry X, These Wild Plains
Indie rock, pop
Battle Lines, Childhood, Circa Waves, Drowners, Fat White Family, Flyte, Sisters, Superfood, Telegram, Tweens
Art pop
Arthur Beatrice, Astral Pattern, Lo-Fang, Phoria, Sivu, Society
Előadók, akik már a tavalyi hasonló összeállításunkban is szerepeltek, de egy évvel prolongálták a befutást, hiszen idén lesz albumuk
Foxes (énekes-dalszerzőnő), Only Real (gitáros hiphop), MØ (dán elektropop-énekesnő), Bondax (brit future garage duó), Temples (pszichedelikus rock), Wolf Alice (csajos indie rock)