Dér Heni: Ég veled (Burai Krisztián, Dér Henrietta, Bodócki Ernő / Burai Krisztián, Szabó Norbert)
Az Ég veled a magyar popzene állatorvosi lova: lehet, hogy a dal teljesen, már-már bántóan átlagos, a lényeg, hogy az énekesnő végig az bizonyítsa benne, mennyire képzetten tud énekelni (illetve hajlítgatni); és legyen benne egy bármilyen zeneszerkesztő programhoz járó szvinges betét, mert akkor mindenki láthatja, hogy ez nem ám afféle tucatpop, ez Igényes Zene. Mindehhez fapados demó hangszerelés társul (gyanús, hogy szintifúvósokkal), és ugyan az Eurovízió sosem a kreatív megoldásokról szól, de azért ez a rutinból sietve összecsapott iparos-pop csak a magyar kereskedelmi rádiókhoz elég. Ennél még egy vállaltan rossz szám is valamilyenebb lenne.
A dal: 2/5, Eurovízió-méter 1,5/5 Összesen: 3,5 pont
Belmondo: Miért ne higgyem (Czutor Zoltán)
A Belmondo és a Quart viharos, ledorongolókritikákat és zenés választ is felvonultató kapcsolatát ismerők most csalódni fognak: ez a dal nem elviselhetetlenül rossz, hanem csak el van tévedve. Még az is lehet, hogy Czutor Zoltán pontosan tudja, az Eurovízión ez a kicsit vontatott, helyenként R&B-s beütésű, és a végére bizony el is fáradó dal nem keltene különösebb feltűnést, de ha megnézi sok százezer ember ebben a műsorban szombat este, akkor már megérte az egész. (Azt még hozzátennénk, hogy a Bartha Timit is szerepeltető verzióban egy fokkal több élet van.)
A dal: 2,5/5, Eurovízió-méter: 2/5 Összesen: 4,5 pont
Joni: Waterfall (Tóth Johanna, Gabriella Wilson, Phil Greiss, Michael James Down, Emanule Abrahamsson, Pataki Tamás)
Nocsak, egy dal, ami egész nemzetközinek hangzik: Joni alias Tóth Johanna már Svédországban él és énekel szállodákban, csak a nyarait tölti Balatonfüreden, a dalát is nemzetközi csapat rakta össze, de ezt sose tiltották a dalverseny szabályai. A Waterfall egy abszolút modern popdal, eksztatikus kórussal, lassan fokozott feszültséggel, komoly énekesnői teljesítménnyel - más kérdés, hogy ehhez a refrénhez egy ütősebb, tempósabb dal talán még jobban passzolt volna, így meg egy steril, minden ízében művinek hangzó (az az elcsukló magas hang 0:16-nál!), viszont abszolút profi dal a végeredmény, amelyhez hasonlókat már láttunk egész jól szerepelni a döntőben.
A dal: 2/5, Eurovízió-méter: 3,5/5 Összesen: 5,5 pont
2Beat or Not 2Beat: Meg akarom mondani (Stefaich Tibor / Dornai József, Stefaich Tibor)
Teljesen korrekt brit inváziós sláger 1964-ből, amit akár írhatott volna a Beatles-korszakát élő Fenyő Miklós is 1976-ban - a kérdés csak az, hogy mit akarunk ezzel 2014-ben egy giccsfesztiválon? Bár ha az a cél, hogy mindenkinél másabbak legyünk, akkor még érthető is. A korai Beatles lendülete és a korabeli hangzás hiányában ez ugyan inkább csak egy ügyesen megkomponált retró-próbálkozásnak hangzik, azért poénnak ez egyáltalán nem rossz. És miért kéne pont az Eurovíziót komolyan venni?
A dal: 3,5/5, Eurovízió-méter: 2,5/5 Összesen: 6 pont
Bogi: We All (Tóth G. Zoltán / Halász Péter, Tóth G. Zoltán)
Úgy látszik, a fiatal énekesnőink biztosra próbálnak menni: Hiennek ugyan nem jött be a Get Lucky, de Bogi még sikerrel járhat Aviciivel. A tizenhét éves Dallos-Nyers Boglárka másodszor célozza meg az Eurovíziót, és a Wake Me Uphoz hasonlóan akusztikus alapokhoz társított dancepop-hangzással, no meg egy tényleg fülbemászó refrénnel. De ha már Avicii: itt pont az a magával ragadó lendület hiányzik a refrénből, ami a Wake Me Upot lakossági slágerré teszi. Az ember végig várja a nagy kitörést, de hiába.
A dal: 3/5, Eurovízió-méter: 3,5/5 Összesen: 6,5 pont
Vastag Tamás: Állj meg világ (Vastag Tamás, Johnny Sanchez, Erik Mjörnell, Samuel Gajicki, Primoz Poglajen)
Túl azon, hogy egy vessző nagyon hiányzik a címből, ez a szám ugyan hozza a várt giccsfaktort, viszont minden mással baj van. Leginkább azzal, hogy ez is egy demó hangzású dal, amiben ráadásul Vastag Tamás is elköveti azt a hibát, hogy éneklés helyett bájolog a refrénben. Meglepődnénk, ha erről bárki is azt gondolná, hogy feltétlenül ki kell állítani egy egész kontinens elé.
A dal: 1,5/5, Eurovízió-méter: 2/5 Összesen: 3,5 pont
Szécsi Saci és Szécsi Böbe: Born to Fly (Szécsi Sarolta, Czutor Zoltán, Csöndör László "Diaz" / Szécsi Sarolta)
A Voice-ból megismert Szécsi nővérek is a hatvanas évekhez fordultak ihletért, és a Beatles helyett a girl group-korszak elevenedik meg, noha a refrénről igencsak eszünkbe juthat a Beach Boys Get Aroundja, de még a plágiumon innen. A dalt Saci írta, bár kicsit besegített két profi is a végső verzióhoz, fenntartásaink inkább a lányok énekesnői teljesítményét illetően vannak, hiszen még itt is becsúszik egy-két hamis hang, nem hogy élőben. De mindezekkel együtt is ez egy tök jó próbálkozás, hajrá!
A dal: 3,5/5, Eurovízió-méter: 4 /5 Összesen: 7,5 pont
Polyák Lilla: Karcolás (Rakonczai Viktor, Rácz Gergő / Homonnay Zsolt)
Megérkezett a nehéztüzérség, avagy a bevált Eurovízió-veteránok, Rakonczai Viktor és Rácz Gergő szerzeménye, amely sajnos nem tud túllépni a megszokott sablonokon: dagályos, nyögvenyelős, amúgy tök profi ballada, amit pont arra találtak ki, hogy belefulladjunk rá egy nagy tál habcsókba. Hozzátennénk azonban, hogy az Eurovízión megvan a hagyománya az ilyen daloknak, szóval nincs itt tévedés, de ha rajtunk múlna, akkor nem szeretnénk ezt sokszor meghallgatni.
A dal: 2/5, Eurovízió-méter: 3/5 Összesen: 5 pont
Muzikfabrik ft. Hegyi Ákos: This Is My Life (Rozmann András, Sinka Szilárd, Sövegjártó László / Hegyi Ákos, Sövegjártó László)
A soproni (és a képek tanúsága szerint már nem is annyira fiatal) house DJ-kből álló Muzikfabrik egy szintén soproni énekessel, az X-Faktorban is próbálkozó Hegyi Ákossal kiegészülve adja elő ezt az egyáltalán nem kellemetlen house-slágert. Nem mondanánk, hogy túlságosan egyedi lenne, több hasonló sláger is beugorhat az elmúlt jó húsz évből, viszont amire vállalkoztak, azt hozzák is. Igaz, az Eurovíziós esélyeit gyengíti, hogy nem az élő fellépésre találták ki.
A dal: 3/5, Eurovízió-méter: 2,5/5 Összesen: 5,5 pont
Kállay Saunders: Running (Kállay Saunders András, Szakos Krisztián / Kállay Saunders András)
Kállay Saunders András kimondottan a korszellemet képviseli ezzel a dalával, hiszen mind az R&B-sen nyávogó énekhang, mind a drum & bass-esen felpörgő refrén alkalmas arra, hogy 2014-ben kiálljon vele az ember a világ elé. Persze, még jobb lenne, ha erőteljesebben szólalna meg: ugyanebből a dalból egy átlagos londoni producer mennyivel többet kihozhatna! Ugyanakkor az is tény, hogy ezek a fajta londoni producerek messziről kerülik az Eurovíziót, és talán nem is véletlenül.
A dal: 3,5/5, Eurovízió-méter: 3/5 Összesen: 6,5 pont