Lehetnek-e művészek az állatok?

Ahogy arról korábban beszámoltunk, komoly szerzői jogi vitát robbantott ki egy üstökös makákó által készített szelfi. A majom egy profi természetfotóstól, David J. Slatertől csente el munkaeszközét, majd vad kattintgatásba kezdett, és a több száz életlen kép mellett sikerült lőnie egy látványos önarcképet is. A fotós és a Wikipedia most összekapott azon, hogy vajon kit illetnek a kép jogai.

A fényképet közkincsként kezelő Wikipedia szerint az Egyesült Államok törvényeinek megfelelően az állatok által készített kreatív alkotások fölött nem gyakorolható szerzői jog. Slater viszont azzal érvel, hogy az utazás, a fényképezőgép és a képfeldolgozó szoftver költségeit ő állta. Az esetről megkérdeztük Dr. Mezei Pétert, az SZTE ÁJTK Összehasonlító Jogi Intézetének docensét, és a Szerzői jog a XXI. században blog szerzőjét.

A vitáról tegnap beszámoló cikkek több ízben felvetették azt a lehetőséget, hogy a szerzői jog a majmot illeti – ami erőteljes csúsztatás, hiszen a Wikipedia szerint éppen azért kezelhetőek közkincsként az állatok által készített kreatív alkotások, mert esetükben semmiféle szerzői jog nem keletkezik.

A makákószelfi vitája egyébként 2011 óta húzódik, és jelenleg nem úgy fest, hogy a felek kibékülnének a közeljövőben. Valóban ennyire bonyolult jogi esetről van szó?

„Az ügy önmagában nem tekinthető bonyolult szerzői jogi kérdésnek. Az érintett Egyesült Államok szerzői joga, akárcsak a magyar jog, szerzőként kizárólag emberi lényeket ismer el. Se a fotográfusnak, se a bátor és lelkes makákónak nem áll fent szerzői joga a kérdéses képen. Ugyanakkor problémát jelenthet, hogy csak a szerzői jogosult kezdeményezhetné a kérdéses tartalom törlését a Wikipediáról. A fotó világosan a közkincs része” – mondta el nekünk a szakértő.

Decamps Alexandre Gabriel: The Monkey Painter Forrás: DECAMPS-Alexandre-Gabriel-The-Monkey-Painter

Kreatív majmok

Nem a híressé vált üstökös makákó az egyetlen majom, aki kreativitásról tett tanúbizonyságot, és „alkotását” közkincsként (public domain) kezeli a Wikipedia. A szervezet pontosan így járt el a híres zoológus és képzőművész, Desmond Morris csimpánzának festményével. A Congo névre hallgató majomról szóló szócikkben – az egyesek által lírai expresszionistának nevezett – festmény jogi szabályozásáról a következő mondatot olvashatjuk: „az állatok kreatív munkája esetében nem keletkezik szerző jog”.

Mezei szerint Congo esete hasonló a szelfiző makákóéhoz, amennyiben állatok végezték az alkotómunkát, de a festészet és a fotográfia eltérő jellegzetességei miatt nem teljesen analóg a két ügy.

„ Egy fénykép akkor sem részesül biztosan szerzői jogi védelemben, ha ember készíti. A védelem előfeltétele az egyéni, eredeti jelleg. Egy fotónál, ha minden alkotói szabadság nélkül csak a külvilágot örökítjük meg, akkor a védelem nem jön létre. Egy festmény esetében ez a korlátozás szinte kizárt, ott mindig komoly döntéseket kellene hozni a színekről, a formákról, a perspektíváról.”

Csimpánzok forgattak filmet

Ugyanakkor idáig nem merültek fel szerzői jogi kérdések azzal a BBC-n 2010-ben levetített dokumentumfilmmel kapcsolatban, amit teljes egészében csimpánzok forgattak le. A majmok egy speciális csimpánzbiztos kamerát kaptak, amivel aztán saját belátásuk szerint készíthettek felvételeket egymásról és önmagukról. A jog szerint ezek a felvételek is a közkincs részét képezik.

Ezek nyilvánvalóan extrém esetek, de vajon jogi szempontból tényleg komolyan vehető, értelmes felvetés az állatok jogairól, és ezen belül szerzői jogairól beszélni? A jogi szakértő szerint nem.

„Mindaddig legalábbis, amíg ki nem derül, hogy a világegyetemben élnek még más élőlények is, akik művészléleknek tartják magukat, egyúttal azonban nem emberek. Ez esetben valószínűleg indokolt lesz úgy módosítani a törvényeket, hogy az emberek és más élőlények egyaránt szerzővé válhassanak. Jelenlegi tudásom szerint a földönkívüliek létezését még nem bizonyították, de még ha bizonyítanák is, a makákó akkor sem tudna tudatos döntést hozva alkotni.”

Ugyanakkor az állatokkal folytatott kísérletek szabályozása egyre szigorúbb, ami miatt úgy tűnhet, hogy az állatokat egyre több jog illeti meg. A törvények kívüli eszközöktől sem visszariadó állatfelszabadító szervezet, az Animal Liberation Front például azért is küzd, hogy az állatok jogilag ne képezzék tulajdon (property) tárgyát.

„Az igazat megvallva nem tudom meddig bővíthetők az állatok jogai, ugyanakkor véleményem szerint az állatoknak jogi értelemben véve "jogaik" jelenleg nincsenek. Az állatokkal való bánásmóddal kapcsolatos előírások sokkal inkább az emberek magatartását korlátozzák, teljes joggal. Egy biztos, én nem tekintem a kutyámat a tulajdonomnak. Mindenféle megkötés nélkül cirkálhat a kertben” – mondta Mezei.

Dr. Mezei Péter 1981-ben született, jelenleg az SZTE ÁJTK Összehasonlító Jogi Intézetének docense. Kutatásai a szerzői jog témaköre körül mozognak, főként a jogág aktuális kérdéseire fókuszál, különös tekintettel a digitális technológiák és az internet által a szerzői joggal szemben támasztott kihívásokra.