Az európai könyves szakma összehangolt támadást indított az Amazon ellen. Követelik, hogy a politika álljon melléjük, biztosítson védelmet a könyvkereskedők számára az online cég egyeduralma ellen. Franciaországban máris megszületett az úgynevezett anti-Amazon törvény, amely megtiltja az internetes kereskedőknek, hogy a leértékelt termékeket ingyenesen szállítsák ki a vásárlóknak.
A törvényt többek között az az aggodalom hívta életre, hogy egy felmérés szerint 2017-re az amerikai tulajdonú Amazon lesz Franciaország legnagyobb könyvkereskedő cége. Ugyanakkor a független könyvkereskedések száma az amúgy is zsugorodó könyvpiacon a prognózis szerint 40 százalék alá fog zuhanni. Hogy az idén júliusban érvénybe lépő törvény megálljt tud-e parancsolni ennek a folyamatnak, az kérdéses.
Az Amazon egyébként nagyjából egy vállrándítással reagált az ellene irányuló intézkedésre, és az immár kötelezően előírt kiszállítási díjat egy centben határozta meg. Romain Voog, az Amazon franciaországi vezetője pedig diszkriminatívnak és fogyasztóellenesnek minősítette a törvényt, amely ráadásul a kulturális sokszínűséget veszélyezteti, hiszen az Amazonnak van a legszélesebb könyvkínálata.
Míg a könyvesboltok többsége az újdonságokra koncentrál, az Amazon forgalmának 70 százalékát egy évnél régebbi kiadású könyvek teszik ki. Voog szerint tehát nemhogy igazságtalan versenyelőnyt élveznének, de olyan piaci igényeket szolgálnak ki, amelyeknek a hagyományos kereskedők – megfelelő raktározási lehetőségek híján ‒ nem tudnak megfelelni.
Az Amazon most azzal borzolja a kedélyeket, hogy a kiadók szerint elfogadhatatlan feltételekkel kíván szerződést kötni. Ennek értelmében a mamutcég ezentúl maga készíthetne utánnyomást olyan könyvekből, amely a kiadóknál már elfogyott, és amelyből azok nem kívánnak újabb kiadást megjelentetni. A kiadók attól tartanak, hogy ez minőségromláshoz vezetne, amelynek aztán ők innák meg a levét.
Másfelől viszont olvasók és írók egyaránt bosszantónak találják azt a jelenséget, amikor bizonyos könyvek eltűnnek a boltok valóságos és virtuális polcairól, és egyszerűen beszerezhetetlenné válnak. A hazai kiadói gyakorlat szerint általában abból a műből készül utánnyomás, amelynek az első kiadása a lehető leghamarabb elfogy. Ha viszont egy könyv csak két-három év alatt találja meg az olvasóit, akkor éppen addigra nem lesz kapható, amikor már megnő iránta a kereslet.
Jeff Bezos 1995-ben alapította az amazon.comot, amely könyvek, videók, zenei cédék árusításával néhány év alatt piacvezető céggé vált. 2000 óta más kereskedők is árulhatják termékeiket az Amazonon. Időközben a seattle-i központú cég forgalmának kétharmadát számítógép-, digitális kamera-, divatáru- és élelmiszer-eladás teszi ki. Az Amazon az e-könyv, illetve a zene- és filmletöltés piacán is élen jár.
Az Amazon-ellenes hangulat német nyelvterületen is fel-fellobban. Sibylle Lewitscharoff, Német Könyvdíjas, Georg Büchner-díjas írónő legutóbb a Bécsi Nemzetközi Könyvvásár megnyitóján mondott beszédében kelt ki indulatosan az online könyvkereskedés ellen: "Ha van cég, amelyet gyűlölök, akkor az az Amazon! Ez az ocsmány klub nem fizet adót azokban az országokban, ahol egy rakás pénzt keres, felháborítóan rosszul fizeti az alkalmazottait, és tönkreteszi a könyvkereskedőket, sőt egyre inkább a kiadókat is.”
"Én mindenesetre hű maradok a nyomtatott könyvhöz, a minőségi kiadókhoz és az általam kedvelt könyvkereskedőkhöz, akikkel szívesen elbeszélgetek a boltban, és örömmel fogadom, ha felhívják a figyelmemet egy-egy új megjelenésre. Nincs nagyobb öröm annál, mint amikor az ember egy halom pénzt hagy a könyvesboltban. Ott a helye a pénzednek, kedves olvasó! Nem pedig egy olyan cég feneketlen gyomrában, amely munkahelyek ezreit szünteti meg, azt a néhány embert pedig, akiket alkalmaz, éhbérért dolgoztatja."
Az írónő vádjai részben az ARD televízió riportfilmjén alapulnak, amelyet az Amazon németországi logisztikai központjában forgattak a karácsony előtti hajtásban. Ilyenkor a cég a szokásosnál jóval több vendégmunkást alkalmaz, több ezren érkeznek Lengyelországból, Spanyolországból, Romániából és Magyarországból, hogy a karácsonyi megrendeléseket dobozolják.
Sibylle Lewitscharoff szavai Magyarországról nézve persze egész másként hangzanak. Ami a német szerző számára éhbér, az a magyar munkavállalók többségének vágyálom. Az Amazon vendégmunkásai 9 eurós órabérért csomagolják a könyveket, ami a mostani árfolyamon 2880 forint, tehát nyolcórás munkaidővel számolva napi 23 000 forint jövedelmet jelent. A riport főszereplője, a spanyol művészettörténet-tanárnő három gyereket hagy otthon, hogy a Németországban keresett pénzt majd rájuk költhesse.
A „könyvet a könyvesboltból” erkölcsi parancsa is visszásan hangzik egy olyan országban, ahol a könyvek ára ugyan már elérte az európai (paperback) színvonalat, a kultúrát igénylő középosztály keresete viszont még a nyugat-európai minimálbértől is elérhetetlen messzeségben van. Ki ne térne be szívesebben a kellemesen zsúfolt sarki könyvesboltba, hogy belelapozzon az illatos könyvekbe, hogy elcsevegjen a napra kész eladóval, hogy megvegye kedvenc írója legújabb kötetét? Hát az, akinek számít az a néhány (akár sok) száz forint, amelyet egyetlen könyvön megspórolhat.