Az amerikai lap vasárnapi számának 2,4 milliós olvasótábora (ebben az online verzió fogyasztói is benne vannak) az írók leveléből arról értesülhetett, hogy az Amazon bizonyos kiadókat sportszerűtlen módon nyomás alá helyezett, és közvetlen károkat okozott a szerzőknek. A petíciót 909 amerikai szerző írta alá, néhányuknak bérelt helye van a könyvkereskedők toplistáin, így az Amazonén is.
A nyílt levelet Douglas Preston krimiíró (szerzőtársával, Lincoln Childdal jegyzik a sikeres Pendergast-sorozatot) tette közzé. Preston könyveit az Egyesült Államokban a Hachette francia könyvkiadó leányvállalata adja ki, a Hachette pedig hónapok óta hadban áll az Amazonnal, mivel nem hajlandó olcsóbban adni az e-könyveket, és ugyanakkor sápot fizetni az Amazonnak. Az online nagyhatalom ugyanis nemcsak az árakat szeretné alacsonyabban tartani, de az e-könyvek eladásából befolyó haszonból is nagyobb részesedést követel.
A háttértörténet valahogy így néz ki: a kiadók általában a könyv árának 70 százalékára tartanak igényt. Amerikában a könyvkereskedők maguk döntik el, mekkora árengedménnyel árusítják a könyvet, de a kedvezmény természetesen a saját hasznukból, az őket illető 30 százalékból kerül levonásra. Az Amazon most azt követeli a Hachette-től, hogy 30 százalékkal csökkentse az e-book árakat, de csakis a saját kárára. Vagyis a kiadónál 70 százalék helyett 40 százalék maradna, az online kereskedőnél pedig a szokásos 30 százalék.
Azt gondolnánk, hogy ez a vita nem érinti közvetlenül a szerzőket, csakhogy az Amazon azzal bünteti a szerződési feltételeit el nem fogadó kiadókat, hogy felfüggesztette könyveik terjesztését. Vagyis Preston és több más, tiltólistára került kiadónál megjelenő író könyvei lekerültek az Amazon virtuális polcairól.”Sem az olvasók, sem az írók nem profitálnak abból, ha a könyveket túszként kezelik” – fogalmaz a petíció szerzője. "A mi könyveink tették az Amazont a világ egyik legnagyobb konszernjévé. Mi tettük lehetővé, hogy sok millió dollárt keressen. Nem lehet így bánni az üzleti partnerekkel.”
Az Amazon hangsúlyozza, hogy nem a szerzőkkel, hanem kereskedelmi partnereivel, a kiadókkal van vitás ügye. Ezt bizonyítandó ajánlatot tett az íróknak: amíg nem tud megegyezni kiadóikkal, közvetlenül nekik fizeti ki a könyveik elektronikus formátumából befolyó összeg rájuk eső részét. A Hachette, feltehetőleg az írókkal való egyeztetés után, ezt az ajánlatot is visszautasította.
Az írók ellenséges hozzáállása különösen fájdalmas lehet az Amazon számára, hiszen a cég imázsához hozzátartozott a kiadók kényének kiszolgáltatott írók megmentése. Robin Hood megbünteti az ingyenélőket, és javaikat szétosztja a tényleges alkotómunkát végzők között. Lehet, hogy az Amazon valójában osztályharcot vív?
Az Amazon évek óta próbálja rávenni az írókat, hogy iktassák ki a kiadókat, és tegyék hozzáférhetővé műveiket közvetlenül az Amazonon. A hagyományos kiadói gyakorlathoz képest tízszeres részesedést kínál a szerzőknek, és nemcsak az e-book piacán nyomul, hanem nyomtatott könyvek kiadásával is foglalkozik – ugyanilyen elképesztően előnyös feltételekkel. De akkor hol van a bibi? Miért tiltakoznak az írók nyílt levélben, ahelyett hogy egymás sarkára taposva rohannának az Amazonhoz szerződést kötni?
A bibi ott van, hogy a magas részesedés ellenében az Amazon kizárólagosságot követel. Vagyis kiköti, hogy a közvetlenül vele szerződő írók könyvei sehol másutt nem árusíthatók, csakis az Amazonon. Sőt odáig megy, hogy kizárólagos forgalmazója akar lenni annak a kütyünek is, amelyen az Amazonnal exkluzív szerződést kötő írók szövegei elérhetők. Hát ezért van az, hogy ezidáig az írók többsége ellenállt a kísértésnek, és hűséges maradt eredeti kiadójához.
Az Amazon ajánlatával inkább az irodalmi újoncok vagy a műveiket magánkiadásban megjelentető, egyelőre nem túl ismert szerzők élnek. Néhányan közülük egyébként soha nem látott példányszámokat produkáltak a mamutvállalat segítségével. Valószínűleg ők kezdeményezték a New York Timesban megjelent nyílt levéllel szembeni Amazonért petíció megjelentetését, amelyben felszólítják írótársaikat, hogy ne ágáljanak tovább az olcsóbb árak és a méltányosabb honoráriumok ellen.
Az Egyesült Államokban egyébként sokkal nyilvánvalóbb jelei mutatkoznak az online könyvkereskedelem győzelmének, mint Európában. Az 1998-as, minden karácsonykor kötelező Szerelem hálójában (Meg Ryan, Tom Hanks) dramaturgiája még a sarki kiskönyvesbolt és a könyvpláza konfliktusára épült, mára azonban a könyvpalotáknak is befellegzett. Amerikában évek óta több e-bookot adnak el, mint puhafedeles könyvet. Az USA-ban már vannak olyan több milliós lélekszámú városok, amelyek utcáin egyetlen könyvesboltot sem találunk.
Az Amazon azonnal reagált az írók petíciójára, amely egyébként fizetett hirdetésként jelent meg a New York Timesban. Az egy oldalnyi szöveg a lap közlése szerint 104 000 dollárba (közel 25 millió forint) került, az összeget az írók szűk csoportja adta össze.
Az Amazon tehát azzal érvelt, hogy az irodalomnak olcsóbbá kell válnia, ha fel akarja venni a versenyt a többi médiummal. Ma már óriási a konkurencia: televízió, film, facebook, blogok, ingyenesen hozzáférhető hírportálok, számítógépes játékok és még sorolhatnánk, mi mindent választhatunk a könyvolvasás helyett. A vállalat korábbi számításokra hivatkozik, melyek szerint sokkal több könyvet lehetne eladni, ha az e-könyvek 14,99 (3600 Ft) helyett 9,99 (2400 Ft) dollárba kerülnének – és ezzel végső soron a kiadók, az írók és az olvasók is csak nyernének.