Magas állami kitüntetést kap Kertész Imre augusztus 20-án

Magas állami kitüntetést kap Kertész Imre augusztus 20-án. Hogy milyen kitüntetésről lehet szó, arra csak kizárásos alapon következtethetünk. Az író 1997-ben megkapta a Kossuth-díjat, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, ezek után már csak a Magyar Szent István Rend következhet, amelyet 2011-es újraalapítása után eddig Lámfalussy Sándor és Egerszegi Krisztina kapott meg.

A hírről a Heti válasz legújabb számából értesültünk. A lap Schmidt Mária Kertész munkásságát méltató írását közli, a kitüntetésre a cikk alatti zárójeles megjegyzésben utalnak.

Hogy milyen kitüntetésről lehet szó, arra csak kizárásos alapon következtethetünk. Az író 1997-ben megkapta a Kossuth-díjat, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, ezek után már csak a Magyar Szent István Rend következhet, amelyet 2011-es újraalapítása után eddig Lámfalussy Sándor és Egerszegi Krisztina kapott meg.

"A 85 éves Kertész Imre szabad ember. Az maradt mindkét emberellenes totális diktatúra alatt, mindkettő ellenére, ellenében. És az ma is. Az Isten áldja meg" – írta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója fent említett cikkében.

Kertész Imre Forrás: Bócsi Krisztián

A Nobel-díjas írót szellemi rokonához, Camus-höz hasonlítja, aki élete végén szintén a szellemi száműzetést és elszigeteltséget választotta. Ennek okát Schmidt Mária nem a hazai antiszemitizmus terjedésében látja, hanem éppen a zsidó és liberális szerzők hozzáállásában, akik szerinte negligálják Kertész holokauszttal kapcsolatos gondolatait.

„Kertész a kommunista diktatúra időszakában mindvégig kívülálló maradt, és így a rendszert alulról és kívülről vizsgálta, ugyanúgy, ahogy alulról és kívülről, és egyben üldözöttként élte meg a náci diktatúrát, mely sárga csillaggal jelölte meg, kiközösítette, Auschwitzba, majd Buchenwaldba deportálta.

Írói életművét arra tette fel, hogy megértse és megértesse a két emberellenes diktatúra tapasztalataiból levonható tanulságokat. Ez szembement a »politikailag korrekteknek« a diktatúrák összehasonlíthatóságára vonatkozó tilalmával” – írta többek között Schmidt Mária, hozzátéve, hogy Kertész Imrének „esélye sem lehetett arra, hogy a ballibek által uralt kánonba, a sztárolt írók, értelmiségiek körébe felvételt nyerhessen.”