Falus civil maradt a farkasbarlangban

Falus Ferenc orvos, tüdőgyógyász, egészségügyi menedzser, volt országos tisztifőorvos, kórházigazgató. Az Együtt-PM főpolgármester-jelöltje a 2014-es önkormányzati választáson.

A politikacsinálóknak kinézetben is fel kell nőniük a választók új generációjához, akik számára a nívós külső evidencia. Falus kontra Tarlós, ami az öltözködéskultúrát illeti.

A budapesti városvezetés öltözködése sosem adott okot arra, hogy különösebben foglalkozzunk vele. Egy-két arctól eltekintve ennek a politikusi garnitúrának az öltözködéskultúrájára is ugyanaz jellemző, mint általában a magyar politikusokéra: a semmilyenség.

Az öltözködés a kommunikáció része

Kevés a kitaláltan öltözködő, a ruházkodást a kommunikáció egy formájának tekintő várospolitikus. Legtöbben a zakójuk előtt járnak trehány nadrágban, pucolatlan cipőben, kihízott ingben és csupa szürkében, mert abban legalább nincsen semmi feltűnő.

Beleillenek a nagy magyar valóságba, ahol a jól öltözöttség, az igényesség még mindig gyanús, ahol a sáros cipőt kevésbé szólják meg, mint a fényesre pucoltat.

Ideje lenne lassan ráébredni a politikacsinálóknak, hogy az ország ezen a téren is változik. A választók új generációja már ad az igényes megjelenésre, és ezt elvárja a politikusoktól is. A jövő politikusának nemcsak tudásban, de kinézetben is fel kell nőnie a fiatal nemzedékhez, amely számára a nívós külső evidencia.

Csupa fáradt szín, jellegtelen kombináció

Falus Ferenc, az ellenzék zászlóvivő jelöltje a régi formáját hozza. Amolyan tipikus értelmiségi arc, visszafogott, halk szavú, megfontolt. Annyira szürke, amennyire azt itthon szeretik, és annyira izgalmas, mint maga a kampány.

Csupa fáradt szín, jellegtelen kombináció Fotó: Bielik István - Origo

Falust a stábja gyakran reménytelen helyzetekbe kergeti, mint például a zoknis – könyörgöm, ilyen nincs! – jeges víz kampány. Barna kord zakó a kilencvenes évekből, kissé viseletes sötét pamutnadrág, megfáradt lábbeli, csupa olyan ruha, amit senki sem vesz észre, gyakran még az sem, aki hordja.

A vizuális kommunikáció ’ahogy esik, úgy puffan’ esetével állunk szemben. Falus civil maradt a farkasbarlangban, és szemmel láthatóan nem is akar mást üzenni. Hiányzik belőle a lendület, az elszántság, csupa fáradt szín, jellegtelen kombináció. Egy biztos, a Chrysler főnök, Lee Iacocca elhíresült használt autós plakátjain garantáltan nem szerepelhetne.

Hiányzik belőle a lendület Fotó: Bielik István - Origo

A ruhával is lehet győzni tudást üzenni

Kommunikációs tanácsadói nyilván azt mondták neki, hogy legyen önmaga, de az átgondoltság, a kitaláltság ilyenkor sem bűn. A színek dinamikája fontos, a barna és drapp árnyalatoknál rosszabb választást el sem tudok képzelni. Ezek a színek még az erős karaktereket is gyengítik, beárnyékolják.

Falus alkalmas lenne arra, hogy kitalálják, ami sokat hozhatna az oldalának. Az összefogás jelöltjének dinamikus színekkel, erős kontrasztokkal kéne az egyéniségét hangsúlyoznia. Olyan ruhákat kellene viselnie, amelyekben észreveszik, amelyek nyomot hagynak a választókban, és azt üzenik, hogy győzni akar és tud.

Kombinációiban nincs semmi eredetiség

Vele szemben a plakátokon a Sir Anthony Hopkins sármjára hajazó, sötét öltönyös Tarlós István, bizalmas félmosollyal az arcán, utómunkában odahelyezett, görcsbe rándult nyakkendőben.

Gyakran nyakkendő nélkül Forrás: MTI/Beliczay László

A plakát kék színvilága jól kitalált, erőt, de ugyanakkor nyugalmat és biztonságot üzen. Tarlóst még a legjobb szándékkal sem nevezhetjük jól vagy izgalmasan öltözködő politikusnak. Megjelenéseinél következetesen tartja magát az öltönyös vagy zakó-nadrágos stílushoz, de nem kell ahhoz éles szem, hogy lássuk, a kombinációkban nincs semmi eredetiség.

Kissé fáradt, jellegtelen ingek, gyakran nyakkendő nélkül. Jellemző rá az itthon igen gyakran tetten érhető összeszedetlenség, hogy inkább csak hordja a ruhát, amit pedig viselni volna érdemes.

Olykor nyakkendőben Forrás: Polyák Attila - Origo

Vizuális szempontból sajnos nincs fejlődés. Ugyanaz folyik tovább, mint amit eddig megszokhattunk. Politikusaink a kiszámítható unalmat választják a rizikósabb eredetiség helyett.

Schiffer Miklós Budapesten született, itt végezte iskoláit, az ELTE jogi karán jogi doktorátust szerzett. A divat világának meghatározó alakja kezdetben egy német-magyar cég művészeti igazgatójaként, majd ügyvezetőjeként híres márkaneveket vezetett be a magyar piacra, később saját üzletet, márkanevet és tanácsadócéget alapított.

Giorgio Armani dedikálta egy öltönyét, illetve olyan nagy nevekkel került személyes kapcsolatba, mint Gianfranco Ferré, Yves Saint Laurent vagy Pierre Cardin.

Schiffer Miklós a divat, az öltözködési kultúra és a vizuális kommunikáció területén Magyarország egyik legismertebb és legelfogadottabb szaktekintélyévé nőtte ki magát. Hovatartozástól függetlenül, jobb- és baloldali politikusok és üzletemberek öltözködési tanácsadója. Nagy cégeknél tart több száz fős workshopokat, nem egy vállalatnak ő írta a „company dress code”-ot, azt a kis útmutatást, miben illik dolgozni járni.

Nevéhez fűződik az esztétikai profizmus elmélet, a jól megválasztott vizuális kommunikációval elérhető tökéletes megjelenés elméleti és gyakorlati módszere.

Számos könyvet publikált, a Stílusról férfiaknak vagy A stílusos nő a 2000-es évek elején jelentek meg először.