Arab karikaturisták reagáltak a Charlie Hebdo-tragédiára

A párizsi merénylet újra rávilágított, hogy szókimondó karikaturistának lenni veszélyes hivatás. Különösen így van ez azokban az országokban, ahol a szólásszabadság nem számít alapértéknek. Az arab világ legbátrabb karikaturistái nem riadnak vissza a kényes témáktól, azonnal reagáltak a Charlie Hebdo-tragédiára is.

A világ még mindig csak emésztgeti a múlt heti merényletet, cikkek és megszólalások ezreiben igyekezve felmérni az okokat és a lehetséges hatásokat.

Nem meglepő, hogy a magukat leginkább megszólítva érző karikaturisták élen járnak a trauma feldolgozásában – olvastuk a Huffingtonposton.

A világ minden részéről érkező rajzok kiállnak a megfélemlítés ellen, és a szabad önkifejezés alapértéke mellett teszik le a voksukat. Ezt szerintük akkor sem tanácsos korlátozni, ha sokak számára sértő és kellemetlen témák kerülnek terítékre.

A magukat leginkább megszólítva érző karikaturisták élen járnak a trauma feldolgozásában Forrás: Huffingtonpost

Ceruzával a fegyverek ellen

Fontos látni, hogy nemcsak Nyugaton születtek ilyen rajzok, hanem az arab világban is. Ezek egy része ugyanazzal a határozottsággal lép fel a terror és a szólásszabadság korlátozása ellen, mint nyugati társaik.

A libanoni Stavro Jabra például az elsők között fejezte ki szolidaritását az áldozatokkal. Az önmagát „szuperforradalmi” művésznek tartó rajzoló arra a kissé optimista következtetésre jutott, mint oly sok kollégája: a sajtószabadságot jelképező ceruza és a terrorizmust szimbolizáló fegyver csatájából végül az előbbi kerül majd ki győztesen.

A ceruza és a terrorizmust szimbolizáló fegyver csatájából végül az előbbi kerül majd ki győztesen Forrás: Huffingtonpost

Hasonlóan reagált a marokkói Khalid Gueddar is, aki a World Trade Center elleni támadással állította párhuzamba a mostani merényletet. Másik karikatúráján attól óv, hogy összemossuk az iszlám tanait a terrorizmussal.

A mecsetbe fúródó lövedékek képe éles szemmel diagnosztizálja, hogy a Charlie Hebdo elleni támadás épp az európai muszlim kisebbségek helyzetét rontja majd drámai mértékben. A bizalmatlanság térnyerése minden oldalon növeli a szélsőségek befolyását.

A marokkói Khalid Gueddar a World Trade Center elleni támadással állította párhuzamba a mostani merényletet Forrás: Huffingtonpost

Börtönbüntetés rajzolásért

Az arab karikaturisták persze nem a párizsi tragédia nyomán kapták fel a szólásszabadság témáját, nem csak botrányok idején lépik át a nyugati közvélemény ingerküszöbét.

Felemelik a hangjukat saját autoriter rezsimjeik ellen, ahogy a nyugati kormányok álszent húzásain is rendre élcelődnek. A nem épp humorérzékükről híres tekintélyuralmi rendszerekben ez korántsem veszélytelen vállalkozás.

A hatalom ugyanis rosszul viseli, ha viccelődnek rajta.

Erre a veszélyre figyelmeztet a már említett Gueddar példája is, akit három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek 2010-ben, mert karikatúrában gúnyolódott a marokkói királyi család egyik tagján.

A rajzolót, rohamosan növekvő népszerűségét megakadályozandó, két országos napilaptól is kirúgták. Azóta Gueddar nemzetközi sajtóvizekre evezett, és a világ számos országában publikálja kompromisszummentes rajzait.

Nemcsak ő, a palesztin Baha Boukhari is megismerte a hivatásával járó veszélyeket. A közel-keleti karikaturistát arra hivatkozva ítélték el, hogy rajzaival megsértette a Hamászt. Végül a Rámalláh városában kirobbant tiltakozások mentették meg a börtöntől.

Online forradalom

Az internet a politikai karikatúrák világát is forradalmasította, a rajzoknak ma már nincs szükségük tintára, hogy bejárják a világot. A vezetők által felforgatónak vélt gúnyrajzok sokszor nem a könnyen cenzúrázható lapokban, inkább közösségi felületeken terjednek.

Így szerzett hírnevet magának a szudáni születésű Khalid Albaih is, akinek rajzai az arab tavasz idején hódították meg a világhálót. Egyik ikonikus műve kristálytisztán ragadja meg a iszlám fanatizmus és a mélyen beidegződött nyugati előítéletek közé szorult muszlim átlagember kilátástalan helyzetét, mely korunk egyik legaggasztóbb problémája.

„Én csak egy muszlim vagyok” – hangzik el a bátortalan tételmondat, miközben mindkét oldalról ömlik a paranoid vádaskodás.

"Én csak egy muszlim vagyok" Forrás: Huffingtonpost

A karikatúra műfajához hozzátartozik a leegyszerűsítés, mert csak így képes kellő erővel kommunikálni üzenetét. A Charlie Hebdo-merényletet ceruzahegyre tűző arab karikaturisták sokat tesznek azért, hogy árnyalják a terrorizmus által szított előítéleteket. Ugyanakkor emlékeztetnek minket arra, hogy sok helyen nap mint nap kockáztatják egzisztenciájukat és biztonságukat azok, akik kiállnak a szabadságjogok mellett.

Khalid Albaih is, akinek rajzai az arab tavasz idején hódították meg a világhálót Forrás: Huffingtonpost