Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
"Houellebecq mágus jövendölései" – virított a megtámadott Charlie Hebdo friss címlapján a véres tragédia reggelén. Épp ezen a napon jelent meg ugyanis a híres francia író hatodik regénye, a Behódolás, amely nyomasztó jövőképével már egy ideje lázban tartotta a francia közvéleményt.
A cselekmény 2022-ben játszódik, és az elnöki székért a jelenleg is ismert szélsőjobb és egy friss alapítású muszlim párt verseng, amely az író képzeletéből pattant ki. A sztori szerint a karizmatikus muszlim politikus nyeri a választást, mire nagy léptekkel el is indul Franciaország iszlamizálása, avagy „behódolása”, ahogy a cím is utal az iszlám szó eredeti jelentésére.
A nők hamar csadorra váltják nyugati viseletüket, és elhagyják munkahelyüket. A férfiak közül is csak azok taníthatnak, akik megtérnek Allah akaratához, és még a poligámia is törvényerőre emelkedik.
Houellebecq a The Paris Review-nak elmondta, valójában nem lát reális esélyt arra, hogy 2022-ben muszlim elnöke legyen Franciaországnak. A bevándorlásellenes Nemzeti Front vezetőjét, a regényben is felbukkanó Marine Le Pent viszont annál esélyesebb jelöltnek látja, akár már 2017-ben is. Szerinte amúgy lenne logikus igény egy iszlám párt megalapítására, hiszen a francia muszlimok sem a jobb-, sem a baloldalt nem érezhetik igazán magukénak.
Sokan azzal vádolták meg az írót, hogy a könyvében bemutatott félelmetes jövőképpel az idegengyűlöletet szító szélsőségek malmára hajtja a vizet. Houellebecq visszautasította ezt a vádat, leszögezve, hogy nem Marine Le Pen karácsonyi ajándékának szánta a könyvet.
Azt ugyan egy interjúban elismerte, hogy szeretne ráijeszteni az olvasóra, ám a szélsőjobbot legalább olyan rémisztőnek ábrázolja, mint a muszlim térnyerést. Amúgy szerinte egy kitalált történetet bemutató regény úgysem befolyásolhatja a történelem folyását, hisz legfeljebb az esszéknek vagy politikai kiáltványoknak lehet ilyen hatásuk. Franciaországban szerinte már úgyis jó ideje az iszlám fenyegetésről beszél a teljes média, így nem nagyon lehet szítani az e körüli hisztériát.
A téma iránti felfokozott érdeklődést jól mutatja, hogy pár hónappal ezelőtt a toplistákat még Éric Zemmour A francia öngyilkosság című könyve vezette, amely egyebek mellett a politikai korrektséget és a túlzott bevándorlást tette felelőssé az egykor oly dicső Franciaország hanyatlásáért.
Houellebecq egy interjúban elmondta, ugyan nem olvasta Zemmour bestsellerét, de már a címével sem ért egyet. „Nem gondolom, hogy Franciaország öngyilkosságának lennénk tanúi, szerintem épp az ellenkezőjéről van szó: Európa követ el öngyilkosságot, és Franciaország kétségbeesetten próbál túlélni Európa közepén” – nyilatkozta a The Paris Review-nak.
Houellebecq-et amúgy nem most vádolták meg először iszlámellenességgel. 2002-ben még per is indult ellene az olyan kijelentései miatt, hogy a Korán rosszul van megírva, valamint, hogy „minden vallás ostoba, de az iszlám a legostobább az összes közül”.
A bíróság végül felmentette, arra hivatkozva, hogy egy vallás kritizálása nem egyenlő a rasszizmussal. Az író szerint a francia közéletben oly gyakran elhangzó „iszlamofóbia” kifejezés épp azt a célt szolgálja, hogy a valláskritikát is beletuszkolhassák a rasszizmus kategóriájába.
Houellebecq amúgy is hozzászokhatott már a botrányokhoz, hisz végletekig kiábrándult, valamint tabuktól és a gyomorforgató részletektől sem visszariadó regényeivel sokaknál rendre kiveri a biztosítékot.
1994-ben adták ki első regényét, mely egyből ismertté tette nevét hazájában. Nemzetközi irodalmi sztárrá azonban az egy különös testvérpár útkeresését bemutató Elemi részecskékkel vált, melyet a kritikusok „az európai Psychóként”, illetve „instant nihilista klasszikus”-ként jellemeztek.
"Az ellentmondás és az ellentmondásosság olyasmi, amit a franciák különösen szeretnek, és én vagyok az egyik téma, amiről szeretnek vitatkozni, és ha elkezdik, egészen biztosan hamar felélénkül a beszélgetés" – nyilatkozta Houellebecq lapunknak adott interjújában.
Munkásságáért számos hazai és nemzetközi kitüntetéssel jutalmazták. 2013-ban például Budapesten vehette át a XX. Könyvfesztivál Nagydíját, melynek ő volt a díszvendége. Az átadáson Bartis Attila méltatta az írót, aki szerint Houellebecq művei egyszerre botrányosak, profetikusak, pornográfak és ironikusak.
Kultikus regényein és budapesti látogatásán túl Houellebecq arca egy internetes mémnek köszönhetően vált igazán ismertté hazánkban. Az ő szenvtelen, cigarettázó képe vált a kiábrándult értelmiségi szimbólumává, mely hónapokig uralta a hazai közösségi felületeket.
A francia irodalom ügyeletes botrányhőse megint a figyelem középpontjába került a Behódolással. A vitatott könyv körüli indulatokat feltehetően csak fokozzák majd a Párizsban történt tragikus események, amelyeket iszlám fundamentalista terroristák követtek el a jelenlegi információk szerint. Különösen, hogy Houellebecq karikatúrája virított a Charlie Hebdo tegnapi címlapján. A Behódolás garantáltan hatalmas viták tárgya marad még egy darabig.
