Nem fogunk ráismerni a Városligetre

A japán sztárépítész fák között lebegő felhőt (mások szerint palacsintát) tervezett. Ez lesz a Magyar Zene Háza liget projekt látványterv

Lezárult a Városligetbe tervezett múzeumi épületekre kiírt nyílt nemzetközi tervpályázat, az eredményt december 19-én hirdették ki. A nyertes épületekről szűk körű, építészszakmai háttérbeszélgetést tartottak a Design Terminálban. Szó volt az épületek megvalósíthatóságáról, a dobogós tervek előnyeiről és hátrányairól, a pályázat lebonyolításának részleteiről. 

A 360 érvényes pályamű közül a 11 tagú, magyar és nemzetközi szakemberekből álló zsűri döntése alapján

• a Néprajzi Múzeum a francia Vallet de Martinis DIID Architectes,
• a Magyar Zene Háza a japán Sou Fujimoto Architects,
• a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum a magyar Középülettervező Zrt.

tervei alapján épülhet meg a 2018-ra teljesen megújuló Városligetben.

A Magyar Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum kiállítási helyeként szolgáló ötödik épület megtervezésére új, meghívásos pályázatot hirdettek, amelyen hat építésziroda vesz részt, mivel két iroda visszautasította a megkeresést.

Felhő vagy palacsinta a fák között

A kötelező körök után – dicsérve a pályázat világszínvonalú lebonyolítását és egymás munkáját – a szakemberek rátértek az épületekre. Finta Sándor, Budapest főépítésze és a bírálóbizottság tagja elsőként az építészeti értelemben talán legnagyobb dobást, a japán sztárépítész által tervezett Magyar Zene Házát méltatta.

A japán sztárépítész fák között lebegő felhőt (mások szerint palacsintát) tervezett. Ez lesz a Magyar Zene Háza Forrás: ligetbudapest.org

A fák között elterülő, légies építmény egyáltalán nem kelti épület benyomását. A "poétikus mű" magától értetődő módon teremt kapcsolatot a fás zöldkörnyezet és a zenei hullámok formavilága között. Fujimoto egy lebegő felhőpamacsot (mások szerint palacsintát) tervezett, amely 80 méter átmerővel meglepő módon magában rejt egy teljes épületszintet, és csigalépcsővel tart kapcsolatot az alatta lévő, föld alá került funkcionális terekkel.

Finta elmondta, ez a terv volt a legtranszparensebb, vagyis ez volt leginkább összhangban a környezettel, ráadásul az épületen túlnyúló, fák fölé boruló lapos forma jól használható külső tereket eredményez. Viszont szerinte az alátámasztást szolgáló filigrán oszlopszerkezet kérdéseket vet fel, amelyeket a terv további fejlesztése során meg kell válaszolni.

A Magyar Zene Háza nem hasonlít hagyományos értelemben vett épületre Forrás: ligetbudapest.org

Vannak homályos pontok

Szemerey Samu, a Design Terminál tanácsadója, urbanista ennél élesebben fogalmazott az épülettel kapcsolatban. Szerinte a magyar kivitelezői ipar számára óriási előrelépés lenne az épületterv magas szinvonalú megvalósítása. Persze ebben a fázisban természetes a kivitelezéssel kapcsolatos kérdések százainak felmerülése, tette hozzá Rostás Zoltán, a Városliget Zrt. stratégiai igazgatója (és a Budapesti Műszaki Egyetem Építéskivitelezési Tanszékének oktatója).

Ilyen lesz a Magyar Zene Háza, csak azt nem tudni pontosan, mi lesz benne Forrás: ligetbudapest.org

Ennél nagyobb zavart okozott a beszélgetésen Szemerey észrevétele az épület tartalmával kapcsolatban, vagyis az a kérdés, hogy minek is fog helyet adni ez a nagyszerű épület, a Magyar Zene Háza, hiszen a pályázathoz készült épületprogram jelenleg elég homályos.

Külön kitért Finta a második helyre szorult belgrádi iroda által készített sokoszlopos, a park közvetlen környezetét szintén nagyszerűen kihasználó tervre, ami ellen az szólt, hogy a közelben lévő 56-os emlékmű hasonló látványt ad.

Visszafogott minimalizmusba rejtett tömegek

A Városliget sarkába tervezett néprajzi múzeum épülete Horn Márton, a beszélgetés moderátora és a Városliget Zrt. kommunikációs vezetője szerint a „sajtó számára vitatható,” Finta szerint azonban az épület visszafogott minimalizmusa nemcsak elegáns, de jól használható, funkcionális tereket foglal magába. A cipősdoboz-struktúra miatt az épület jól kezeli a tömegét, csak 21 méter magas (ami persze egyáltalán nem alacsony), és a közepén megnyitott tágas átjáró összeköti a várost és a parkot, nem zárja le a teret.

A Néprajzi Múzeum épülete Forrás: ligetbudapest.org

Az épület ellen felvethető kifogás, miszerint nem látszik rajta a funkciója, tehát az, hogy egy néprajzi múzeumot rejt, Szemerey Samu szerint nagy előnye a tervnek. A francia építésziroda munkája így éppen azt az új, haladó szellemiségű múzeumi szerepet hangsúlyozza, amit a Néprajzi Múzeum vezetése magáénak érez.

Liget Budapest projekt, Néprajzi Múzeum Forrás: ligetbudapest.org

Ahogy egy szakmabeli hozzászóló felvetette, nehézséget jelenthet, hogy a negyvenes generációt képviselő építészek nem rendelkeznek sok tapasztalattal ekkora beruházásokban, de Jelinek Balázs építész, a tervpályázat projektvezetője, valamint Rostás Zoltán szerint ez azért nem okoz majd problémát, mert a projektben arra kényszerítik a francia irodát, hogy a további munkába magyar építészeket is bevonjanak.

Egy fekete és egy fehér

A mostani Ötvenhatosok terére, közismert nevén Felvonulási térre tervezett épületpárost az egyik tervező, Tima Zoltán mutatta be, aki a kapuszerű elhelyezés történeti indokoltságáról beszélt. A tervezésnél azt is fontosnak tartották, hogy ne kerüljön egyik épület sem mostani zöldfelületre.

FotóMúzeum és Építészeti Múzeum, két kocka, középen az 56-os emlékmű Forrás: ligetbudapest.org

Két egymással szemben álló, mégis kissé beforgatott kockaépületről van szó, a fekete ad helyet a FotóMúzeum Budapestnek, a fehér a Magyar Építészeti Múzeumnak. A két azonos tömegű épületet duplahéjas külső burkolat borítja, a rétegek között kapott helyet a lépcső. A FotóMúzeumnál egy ledes rendszer ad lehetőséget képek megjelenítésére az épület homlokzatán, a Magyar Építészeti Múzeum felületén pedig tervrajok jelzik az épület belső tartalmát.

A magyar jin és jang kockákból áll

Finta Sándor dicsérte az épületpárt, amely meggyőzte a zsűrit arról, hogy fel lehet vállalni ezt a tömeget, és nem kell a funkciók jó részét a föld alá vinni, ahogy például a második helyen végzett GSMM architetti meglepően elegáns és könnyed tervében szerepelt.

Ugyanakkor Finta felhívta a figyelmet a páros bécsi Leopold Múzeummal és a MUMOK gránittömbjével való rokonságára, amit a további fejlesztésnél érdemes lesz figyelembe venni. Rostás nem fukarkodott a magasztaló jelzőkben, szerinte az egyszerre ellenpontozó és szimmetriába rendezett épületpár

a magyar jin-jang lehetne.

A FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum látványterve Forrás: MTI/Középülettervező Zrt.

Hogy ez pontosan mit jelent, arról nem esett több szó. Szemerey is elismerően szólt erről a tervről, ugyanakkor felvetette, nem feltétlen szerencsés, ha egy épület a saját felületét médiafelületként kezeli, hiszen a ledes megjelenítés nemcsak hamar elavulhat, de túlságosan meghatározza az amúgy elvont jelekkel kommunikáló építészeti gesztusokat.

Nem tudni, pontosan mi lesz az épületekben

A beszélgetés végén újra felmerült a két legfontosabb feladat a nyertes pályázatokkal kapcsolatban: a kivitelezési költségek hozzávetőleges becslése február elejére várható (az elbírálás során csak egymáshoz viszonyított költségarányokat állapítottak meg), az illetékesek az épületek pontos tartalmával kapcsolatban pedig további munkát ígértek. Ennek állomásaként jövő szerdán újabb szakmai fórumot tartanak, ahol a kortárs kurátori gyakorlatok és művészettörténeti szempontok kerülnek előtérbe.

A nyertes pályázatok dokumentációja megtekinthető a Design Terminálnál.

Egy Népszabadságban január 10-én megjelent cikkben több építész bírálta a nyertes épületeket, köztük Eltér Tamás, a Magyar Építész Kamara elnöke, Herczeg László, a Zsolnay-negyed egyik tervezője, és Mónus János, a Budapesti Építész Kamara alelnöke. Mónus szerint a pályázati eredmény egyenesen elfogadhatatlan.

Simányi Frigyes építész az Építészfórumon hétfőn megjelent véleményében a teljes projektet bírálta, de külön kiemelte a növekedő autóforgalom és az elégtelen parkolási lehetőség problémáját, hiszen a pályázatban sehol nem volt szó arról a mélygarázsról, amit Baán László, a Liget Budapest miniszteri biztosa korábbi nyilatkozatában említett.