Robert Nesta Marley, avagy ismertebb nevén Bob Marley, hetven évvel ezelőtt születtet egy jamaicai kis faluban, 1945. február 6-án. Az énekes, dalszerző, gitáros és emberi jogi aktivista kevéske harminchat évével a zenetörténet egyik legendás alakjává vált. Fiatalon, rákban halt meg, de így is jelentős életművet hagyott maga után. És persze tizenegy gyereket, mert a marihuána mellett a nőket sem vetette meg.
Zenei karrier
Édesapja fehér, édesanyja fekete bőrű volt, félvérként gyerekkorában sokat szenvedett a faji megkülönböztetés miatt. Tízéves volt, amikor apja hatvanéves korában, szívinfarktusban elhunyt. Anyjával Kingstonba költöztek, ahol megismerkedett Neville Bunny Livingstonnal (később Bunny Wailerként vált ismertté).
Együtt kezdtek el zenélni, ebben az időben találkoztak Joe Higgsszel, a rasztafári énekessel, aki nemcsak a vallásával volt rá hatással, de ő tanította meg később gitározni is a legendás énekest. Az ő segítségével alakította meg Wailers nevű zenekarát, melynek egyszerre volt vezére, dalszövegírója és énekese. A csapat tagjai Marley, Bunny Livingston és Peter McIntosh. Első lemezük, a Simmer Down 1964-ben tört be a jamaicai toplistákra, és rögtön ismertté tette a zenekart.
Első albumuk, a Catch a Fire 1973-ban került a piacra világszerte, majd ezt követte a Burnin, amin hallható I Shot The Sheriff című dal. Ezt dolgozta át később Eric Clapton, mai napig az egyik legismertebb feldolgozása. A dal sikere egyúttal Bob Marley sikere is volt. A Wailers 1974-ben feloszlott, a tagok szólókarrierbe kezdtek.
Bob folytatta Bob Marley & The Wailers néven, már új tagokkal, köztük az első feleségével, Ritával. 1975-ben születik meg a nemzetközi áttörést hozó dala, a No Women, No Cry, majd ezt követte a Rastaman Vibration című albumok, amellyel betörtek az amerikai piacra.
1976-ban, két nappal a Smile Jamaica által rendezett ingyenes koncert előtt, Marley és felesége fegyveres támadás következtében megsérült. A koncert oldani kívánta a feszültséget a két háborúzó politikai csoport között, ezért a merénylet valószínűleg politikailag motivált volt.
Ezután Angliába utazott, itt vette fel Exodus és Kaya című albumait. Két év múlva tért csak vissza Jamaicába, ahol újra fellépett egy politikai koncerten. Ezen a fellépésen hívta fel a színpadra a két politikai riválist, Michael Manley-t, az akkor uralkodó Nemzeti Néppárt vezetőjét és Edward Seaga-t, a szembenálló Jamaicai Munkáspárt vezetőjét, akik a színpadon kezet fogtak egymással.
Survival című albuma már egyértelműen politikai telítettségű. Az olyan dalok, mint a Zimbabwe, az Afica Unite egyértelműen mutatják, hogy Marley támogatja az afrikaiak küzdelmét, és határozottan ellenzi a dél-afrikai apartheid rendszert. 1980-ban jelent meg utolsó albuma, az Uprising.
Bob Marley & The Wailers név alatt tizenegy albumuk jelent meg. Zenéjére jellemző a nyíltan vállalt politikai nézeteket hangoztató szöveg. Fellépései során mindig kiállt a szabadság és a függetlenség mellett. 1978-ban megkapta az ENSZ Békemedálját, 1981-ben pedig a Jamaicai Érdemrendet.
Betegsége és halála
1977-ben diagnosztizáltak nála rosszindulatú melanómát. Egészségügyi állapota fokozatosan romlott. 1980-ban még végigcsinált egy európai turnét, majd visszatért Amerikába, ahol bejelentették, hogy az utolsó koncertjét szeptember 23-án adja Pittsburgh-ben.
Nem sokkal később a rák szétterjedt az egész testében. 1981-ben, egy miami kórházban halt meg. Temetése Jamaicában nemzeti gyászünnep volt. Egyik kezében a gitárjával, a másikban egy bibliával ravatalozták fel. A gyászbeszédet Edward Seaga miniszterelnök mondta. Utolsó útjára tízezrek kísérték el.
Vallás
Marley katolikus volt, 1960-ban kezdett érdeklődni a rasztafári hiedelmek iránt, ezután lett tagja a rasztafári mozgalomnak, és ekkor kezdte el haját rasztaként viselni, ami később védjegyévé vált. A mozgalom a jamaicai fekete munkásoktól ered, és a reagge-zene révén az egész világon elterjedt, utóbbi nagyban köszönhető Bob Marley-nak. Érdekesség, hogy halála előtt röviddel újra megkeresztelkedett.
Kender
Marley támogatta a kannabisz legalizálását. Miután áttért a rasztafári vallásra, ő is elkezdte használni. Londonban le is tartóztatták, miután kis mennyiségű kannabiszt találtak nála. 2014-ben az első hivatalos marihuána-világmárka Bob Marley után kapta a nevét. A Marley Naturalt a tervek szerint több amerikai államban levél, olaj és koncentrátum formájában forgalmazzák majd. Bob Marley egész biztosan büszke lenne rá.