Elhunyt a Nemzet Művésze

Döntő lépésre szánta el magát Putyin

Vágólapra másolva!

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma is saját halottjának tekinti a 94 éves korában pénteken elhunyt Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudóst, a nemzet művészét.

MTI

Vágólapra másolva!

Erdélyi Zsuzsanna

Erdélyi Zsuzsanna 1921-ben, Komáromban született. Nagyapja Erdélyi János író, irodalomtörténész, filozófus. 1953-tól tíz éven keresztül a Művelődésügyi Minisztérium népzenei kutatócsoportjában dolgozott, ott ismerkedett meg a magyar népművészet gazdag forrásvilágával - írták a közleményben.

1964-1971 között a Néprajzi Múzeum népzenei osztályának, 1971-től 1987-ig a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjának munkatársa volt. Szakrális szövegfolklórral, a népköltészet szimbolikájával foglalkozott, a népi vallásosságot kutatta. Több tízezer szöveget gyűjtött. 1980-ban Esztergomban létrehozta a népi vallásosság gyűjteményét.

Budapest, 2006. május 9. Erdélyi Zsuzsanna író részt vesz a soros EU-elnöki tisztséget betöltő Ausztria kezdeményezésére megszervezett Café d'Europe budapesti rendezvényén a Centrál Kávéházban. Forrás: MTI/Soós Lajos

Legismertebb művei az Adatok a magyar népköltészet szimbolikájához (1961), a Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok (1974), az Aki ezt az imádságot... Élő passiók (2001) és a Századokon át paptalanúl (2011).

Erdélyi Zsuzsanna 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. Munkásságát számos díjjal ismerték el, 1991-ben megkapta a Magyar Köztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendjét, 1992-ben a Magyar Köztársasági Emlékérmet, 2001-ben a Kossuth-díjat is, 2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját és ugyanebben az évben a Nemzet Művésze címet is.

Erdélyi Zsuzsannát az Emmi mellett a Magyar Művészeti Akadémia is saját halottjának tekinti.