Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület 2014-ben 13 495 magyar szerzőnek fizetett ki 107 905 darab magyar zeneműre jogdíjat. Az Artisjus a zeneszerzők, szövegírók magyar jogkezelőjeként évente több millió elhangzási adatot vizsgál, és felhasználási csatornánként – rádió, televízió, élőzenés rendezvények, hangfelvételek, online zenehallgatás – is mérni tudja a hazai és külföldi zenefogyasztási arányokat.
Az egyesület szerzők által megbízott munkaszervezete egyenként végzi a műsorok azonosítását, a jogdíjak ez alapján történő felosztását. Mint azt a dalszerző blogja írja, a változó zenepiacnak és a modernebb mérési technológiáknak köszönhetően - úgy mint a 2012-től bevezetett zenei ujjlenyomat-technológia - két év alatt megduplázódott az úgynevezett "szerzői középosztály", ugyanis tavaly 466-an kerestek havonta 50 és 500 ezer forint közötti jogdíjat.
Az ez alatti összeget keresők száma azonban még mindig magas, ugyanis 895-en 20 és 50 ezer, 1816-an 5 és 20 ezer, 2575-en ezer és 5 ezer forint között kerestek, míg ezer forint alatt pedig 7134-en.
Még több új szerző
Ezt a számot azonban emeli a 2014-ben Artistjushoz csatlakozott új szerzők száma, egészen pontosan 1501 zeneszerző és dalszövegíró személyében, ami minden eddigi évnél magasabb. Összesen 15 934 darab új magyar zeneművet jelentettek be, és ha a tavaly született dalokat egyhuzamban lejátszanánk, akkor 33 napig éjjel-nappal, megállás nélkül csak azt hallgatnánk.
Külföldi szerzőknek utalt jogdíjak
A fentebb szereplő adatok csak a magyar szerzőkre vonatkoznak, miközben az Artisjus a külföldi szerzőknek is beszedi és kifizeti az őket megillető jogdíjakat. A tavalyi évben az elutalt jogdíjak 47 százaléka jutott a hazai szerzőkhöz, és 53 százaléka külföldi kollégáikhoz.
A különböző kategóriák közül az online lejátszások esetében a legalacsonyabb a hazai arány: itt a magyar szerzők az összes beszedett jogdíj 30 százalékát kapták meg. A koncerteknél a legmagasabb a magyar-külföldi szerzők részére kifizetett jogdíjak aránya – ezen összegek 70 százaléka vándorolt hazai alkotókhoz, és csak 30 százalék külföldi szerzőkhöz.
A televíziós elhangzások és a hangfelvételek esetében nagyjából egyenlően osztoznak a magyar és külföldi alkotók a jogdíjakon, míg a rádióktól befolyt összegeknél a jogdíjak 38 százalékát kapták meg hazai szerzők.