Kettéfűrészelt fejek és fenékkel trombitálás

A közösségi hálók népe felfedezte magának a középkori könyvillusztrációk világát. A Twitteren, a Tumblren és egyéb oldalakon sokan rácsodálkoznak a bizarr képekre, amelyek a brutális kínzásokat, a testiséget és a fura látomásokat is szemrebbenés nélkül ábrázolják.

Sok évszázaddal ezelőtt néhány művész nem sajnálta az időt és energiát arra, hogy emberi arcot fessen egy ló fenekére. A könyvillusztrációt aprólékosan kidolgozták, gondosan ügyelve minden részletre, akárcsak egy szentképnél. Feltehetően nem az hajtotta őket, hogy 2015-ben sikert arassanak az interneten, és begyűjtsenek pár ezer lájkot és LOL-t a közösségi oldalakon. Pedig így történt: a Twitteren, a Tumblren és az Imguron is bőszen osztják meg a szórakoztatóan groteszk ábrázolásokat.

A The Huffington Post megkérdezett pár neves szakértőt, hogy milyen megfontolások állhattak a különös képek elkészítése mögött. A válasz röviden: a rajzok között akadnak oktató jellegű és történelmi ábrázolások, na meg olyanok is, amelyeket már akkor is bizarr viccnek szántak.

Vad altesti poénok

Riding away from your bullshit like pic.twitter.com/vgbPgcQaNz

— Medieval Reactions (@MedievalReacts) March 30, 2015

Merthogy a középkor kultúrája nem volt olyan szívbajos az ábrázolás terén, mint a legutóbbi évszázadok. Mindenféle prüdériától és politikai korrektségtől mentesen sütötte el a legvadabb altesti poénokat, sőt, a mai szemmel dermesztő kínzások nyílt bemutatásától sem riadt vissza.

When your parents won't let you out because your outfit is too revealing pic.twitter.com/3Tt2uhFtrZ

— Medieval Reactions (@MedievalReacts) March 16, 2015

Ez a kép egy 11. századi orvosi kézikönyvből származik, amely a „Canon Medicinae” nevet viselte. Ez volt a legelterjedtebb orvosi könyv, amiből a legtöbb leendő doktor tanult Európa egyetemein. Arabból fordították latinra, és valamennyi ismert betegséget bemutattak benne. Itt például a duzzadt herék problémáját illusztrálja az orvostanoncoknak.

A rajzok ekkoriban előszeretettel túlozták el a kiemelt testrész méreteit, pusztán pedagógiai célzattal. A méretarányos ábrázolás amúgy is csak a reneszánsztól jött újra divatba, azelőtt a méret nem a perspektívával, hanem az adott szereplő jelentőségével állt összefüggésben.

Pólót is rendelhet

Üdvözült mosollyal Forrás: Imgur

Miért ül angyali mosoly emberünk arcán, miközben épp egy méretes tőrt döfnek a fejébe? Bizonyára ez a kérdés foglalkoztat mindenkit. A válasz nem egyszerű, de a furfangos középkori üdvtannal könnyen feloldható a rejtély: azért fogadja örömmel a halált, mert tudja, hogy a mennybe megy.

A képet az teszi teljessé, hogy gyilkosa arcán is ugyanaz az üdvözült mosoly látható. Ha valakinek nagyon megtetszik a meghitt jelenet, még pólót is rendelhet belőle.

When the lights turn on in the club and you see who you've been pulling all night pic.twitter.com/ljBoRnSltF

— Medieval Reactions (@MedievalReacts) March 17, 2015

Ez a képrészlet is komoly fejtörést okozhat a gyanútlan nézőnek. Mi a frász is történik itt pontosan? Az első tippekkel ellentétben nem egy életre kelt bagett rémüldözik teremtője kezében, hanem egy valódi csecsemő, akit épp Heródes egyik katonája rabol el anyja kezéből. Júdea királya a Biblia szerint ugyanis annyira megijedt a megváltó eljövetelétől, hogy legyilkoltatott minden két évnél fiatalabb fiúgyermeket. A háttérben látható figura az angyal, aki a mennyország kapujában állva gondoskodik a kis mártírok üdvözüléséről.

When the squad's tune comes on in the club pic.twitter.com/rpZeNIiYG6

— Medieval Reactions (@MedievalReacts) March 19, 2015

Meztelenség, barbarizmus és körtánc

Nem egy néptáncóra a nudista strandon, hanem egy teológiai szöveg illusztrációja. Szent Ágoston az 5. században írta meg De Civitate Dei című művét, amely a középkor egyik kulcsfontosságú szövege lett. Ezer évvel később a 15. századi illusztrátorok így álmodták meg a pogányokat, akik támadják a kereszténységet és az üdvözülteket befogadó Isten városát. Meztelenség, barbarizmus és körtánc. A kör közepén nem az ördögi mise főpapja, hanem feltehetően a narrátor látható, természetesen tisztességes ruhában.

Nem a Monthy Pythonnak jutott eszébe először Forrás: Discarding Images

Ezek után nem meglepő, hogy a fenékkel trombitálás sem a Monthy Python találmánya, hiszen már középkori ábrázolásokban is fellelhető.

„A középkor nagyon trágár volt. Ne felejtsük el, hogy még a puritánok és a protestáns reformáció előtt járunk. Ne vetítsük a későbbi vallásos szemérmességet a korábbi évszázadokra” – figyelmeztetett Elizabeth Sears, a michigani egyetem művészettörténésze.

My head this morning was like pic.twitter.com/C2BqlgZ5Kw

— Medieval Reactions (@MedievalReacts) March 29, 2015

Hatalmas szolgálatot tesz

Érdekes, hogy mindegyik megkérdezett szakértő üdvözölte az interneten támadt érdeklődést a bizarr ábrázolások iránt. Ha ez a trend kicsit fölkelti az emberek érdeklődését a hihetetlenül izgalmas középkori művészet iránt, akkor hatalmas szolgálatot tesz” – vélekedett Jeffrey Hamburger, a Harvard professzora.

Aki mélyebben el szeretne merülni a középkor és a reneszánsz groteszk testábrázolásában, annak Mihail Bahtyin fontos könyvét ajánljuk, amely alapvetően megváltoztatta a kor karneváli kultúrájáról szóló addigi elképzeléseket.