A PEN vasárnap jelentette be, hogy több írót is felháborított a muszlimok és "általában a jogfosztottak" ábrázolásmódja a Charlie Hebdo számaiban. A május elejei manhattani gálán a magazint a PEN szólásszabadságért való bátor kiállást elismerő Toni és James C. Goodale-díjával fogják kitüntetni, amelyet a lap nevében Jean-Baptiste Thoret filmkritikus és Gerard Biard főszerkesztő vesz át.
A Charlie Hebdo párizsi szerkesztőségét januárban érte terrortámadás, amelyben a lap munkatársai közül 12 vesztette életét. A támadást követően az irodalmi közösség nagyobbik része kiállt a magazin mellett, néhányan azonban rosszallásukat fejezték ki a muszlimokat és Mohamed prófétát kritizáló rajzok miatt.
"Elég dühös voltam, amikor meghallottam a kitüntetés hírét" - mondta Francine Prose amerikai írónő, aki korábban a PEN Amerikai Központjának elnöke volt.
Hozzátette: ugyan a határok nélküli szólásszabadság hívének érzi magát, és helyteleníti a januári terrortámadást, azonban az elismerés átadása a díjazottak munkája iránti tiszteletet és csodálatot hivatott kifejezni.
"Nem tudtam elképzelni, hogy ott legyek a közönség sorai között, amikor állva ünneplik a Charlie Hebdót" - hangsúlyozta.
A minden évben megrendezett PEN World Voices Festival egyik legfontosabb eseményének számító díjátadó gálán Francine Prose és Az angol beteg cím bestseller szerzője, Michael Ondaatje házigazdaként lett volna jelen több mint 60 másik íróval együtt.
A PEN közlése szerint tiltakozásul lemondta a részvételét Teju Cole, Rachel Kushner, Taiye Selasi és Peter Carey is.
Andrew Solomon, a PEN jelenlegi vezetője a szervezet kurátorainak írt levelében úgy fogalmazott, a Charlie Hebdo valóban nem csupán az iszlám szélsőségeseket, hanem - egyéb csoportok mellett - más muszlimokat is sértett rajzaival, azonban mindezzel szándékuk nem a puszta inzultálás volt, hanem tiltakozás egy csekély számú kisebbség szólásszabadságot korlátozó céljai ellen.
"Nem hisszük, hogy bármelyikünknek is helyeselnie kellene a Charlie Hebdo rajzainak tartalmát ahhoz, hogy elismerjük az elveket, amelyekért a lap munkatársai kiálltak, vagy dicsérjük a bátorságot, amellyel mindezt halálos fenyegetésekkel szembenézve tették" - hangsúlyozta a levélben.
A PEN történetében a mostani a legnagyobb vita azóta, hogy 1986-ban a szervezet akkori vezetője, Norman Mailer a Ronald Reagan vezette kormányzat külügyminiszterét, George P. Shultz-ot hívta meg, hogy beszédet mondjon a PEN konferenciáján.