Rubens ragadta meg legérzékletesebben a korszak nőideálját. A három Grácia című művén mindkét feleségének portréja felismerhető. Balra Hélène Fourment, jobbra Isabella Brant látható, akik valóban a kor szépségeszményét testesítik meg.
A képet, állítólag
a belőle áradó túlzott érzékiség miatt, Hélene Fourment többször is meg akarta semmisíteni.
Életerőtől duzzadó alakjai a valóságot túljátszva mindig valami szerepet alakítanak. Jellemző alkotása a Medici Mária és IV. Henrik életét bemutató képsorozat, amelyet a francia királyi pár megbízásából a párizsi Luxemburg palota galériájába készített.
A szépségideál változása jól megfigyelhető, ha összehasonlítjuk az azonos témájú műveket Raffaellonál és Rubensnél.
Rubens számára a legtágabb keret is szűknek bizonyult, maga szabta meg határait, mert erejét korlátlannak érezte.
Bevallom, hogy természetes hajlamomnál fogva
inkább vagyok alkalmas arra, hogy nagyon nagy műveket hozzak létre, semmint kis kuriozitásokat
- írta 1621-ben.
Első ismert műve, a Fiatal férfi képmása 1597-ben született, a következő évben már az antwerpeni Szent Lukács festőcéh tagja volt. 1600-ban Gonzaga mantovai herceg szolgálatába állt, aki híres művek másolásával bízta meg. Rubens beutazta Itáliát, járt Velencében és Rómában, nagy hatást gyakoroltak rá Michelangelo, Leonardo, Veronese alkotásai. Megismerte Carracci és Caravaggio barokk stílusát is, mely a természethűséget a reneszánsz mesterek heroizmusával ötvözte.
1603-ban diplomáciai útra küldték Spanyolországba, itt ismerte meg III. Fülöp király hatalmas gyűjteményét. Különösen Raffaello és Tiziano képeit tanulmányozta tüzetesen, és megfestette Lerma hercegének lovas portréját is. 1604-ben tért vissza Itáliába, ahol számos portrét festett, és elkészítette a római Santa Maria Vallicella-templom oltárképét (Madonna a szentekkel és angyalokkal).
Amikor hírét vette anyja betegségének, 1608-ban hazaindult, de késve érkezett. Hírneve megelőzte, Habsburg Albert spanyol kormányzó udvari festőjévé fogadta, így mentesült a hivatalos kötöttségek és az adó alól.
Műhelyt alapított, pazar házat építtetett, és elvette feleségül a 19 éves Isabella Brantot, egybekelésüket Kettős önarcképén örökítette meg. Gazdag könyvtárat és műgyűjteményt halmozott fel, műhelyében valóságos tömegtermelés folyt.
Az itt dolgozó festők és festőinasok útmutatásai alapján készítették el a képek vázlatát, ő maga csak az egységesítést és a részletek kidolgozását végezte.
Második feleségét számos képen megörökítette, ezek a festmények különleges helyet foglalnak el életművében. A legismertebbek Hélène Fourment-t gyermekei körében ábrázolják.
Képei a világ számos múzeumában megtalálhatók, több alkotását őrzi a Szépművészeti Múzeum.