Ez azt jelenti, hogy fényképekkel montírozta össze a hivatalos látványtervek alapján készített 3D-s modellt, így nem érvényesül a képeken a Liget Projekt által közzétett látványtervek levegős tágassága, ami egyébként a féltávoli madárperspektíva és a nagylátószög miatt keletkezik.
A valóság persze nem mindig olyan, amilyennek a látványtervek mutatják.
Hogy Fudzsimoto épülete mennyire illeszkedik az élethű tervek alapján a Ligetbe, az olvasóra bízzuk.
Ahogy azt megírtuk, a Magyar Zene Háza nem egy új koncertközpont lesz. "Különleges helyszíne lehet a hangdóm, amelyben az érdeklődők először a teljes csenddel ismerkedhetnek meg, majd a természet neszeitől egy mecset hangjain vagy épp egy erdélyi lakodalomban szóló muzsikán át egy szimfonikus hangversenyig a zene, a hangok számtalan arca feltárulhat előttük" - mondták a házról a sajtótájékoztatón.
Fudzsimoto az Origónak adott interjújában azt mondta az épületről: "Az egyik legfontosabb célom, hogy a lehető legközelebb hozzam egymáshoz, és minél jobban integráljam a természetet és az építészetet. Ez az elképzelés különösen tisztán jelenik meg a Magyar Zene Házára benyújtott pályázatban."
A japán építész így írta le aztán saját épületének filozófiáját: "Kiindulásként ott vannak a fák, ezekre borul rá mesterséges erdőt képezve a lebegő tetőszerkezet, építészeti eszközökkel egészítve ki a természeti adottságokat.
A tető alatti térnek az a fő funkciója, hogy összehozza és közösséggé kovácsolja az embereket: akár zenét hallgatnak, akár csak megállnak egy kicsit beszélgetni.
Ehhez az erdő és az épület egymásba ágyazása kiváló platformot jelent."
Németh Ádám már elkészítette a Néprajzi Múzeum fényképes látványtervét is, azon kissé ijesztőnek látszik az amúgy elegáns, de nagy tömeggel rendelkező épület.