425 éves a vizsolyi biblia
![A Vizsolyi Biblia kinyomtatásának 425. évfordulójára emlékeznek Vizsolyban](https://cdn.origo.hu/2023/12/kHL1d7d2Co8kvYRuTVdK0n1DIwp2gGgyKoTmlxfYsTQ/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzY0MWJkMTBmZWMzYTQxMTFhNDgzYmZhMzRhNTE5Y2Q4.webp)
Kovács Zsolt Levente református lelkipásztor azt mondta: hálaadó közleményt fogalmaztak meg a jubileum alkalmából. Ez kitér arra, hogy 425 évvel ezelőtt a magyar nép életében korszakos jelentőségű egyháztörténeti esemény ment végbe, mikor a vizsolyi biblia mint első teljes magyar nyelvű szentírás megszületett.
Károli Gáspár református bibliatudós munkássága évszázados hatást gyakorolt az egyház kegyességére, az anyanyelv fejlődésére, "bibliás népünk" irodalmi művelődésére, a magyar biblia a személyes hitélet és az istenfélő erkölcsiség keresztény alapdokumentuma - mondta a lelkész, hozzátéve: a magyar nyelvre fordított biblia kiadása nagyban hozzájárult a társadalom fejlődéséhez, polgárosodásához, szellemi felemelkedéséhez és ezáltal Magyarország megújulásához.
Károli Gáspár a biblia magyar nyelvre fordítását 1586-ban kezdte meg Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával, több református lelkésztársa segítségével. A Károli-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el, és 1590. július 20-án fejezték be, és ez alatt az időszak alatt 700-800 példány készült. Mára 54 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.
A hungarikumok sorába ez év januárjában került a vizsolyi biblia, amely nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is jelentette, hatása a magyar irodalmi nyelv alakulására szinte felmérhetetlen.