Vágólapra másolva!
Orbán Viktor miniszterelnök és Szita Károly, Kaposvár polgármestere a Modern Városok Program keretében múlt pénteken írt alá együttműködési megállapodást, amelynek értelmében 9 milliárd forintból újulhat meg a Csiky Gergely Színház. A több mint 120 milliárd forintos fejlesztés bejelentésekor a miniszterelnök az "ország büszkeségének" nevezte a kaposvári színházat.
Vágólapra másolva!

„Nem egyszerű felújítás lesz a Csikyben, hanem színházi fellegvár épül Kaposváron a 21. századi követelményeknek megfelelően. A budapesti Nemzeti Színház felépítése óta nem volt Magyarországon ehhez fogható színházi beruházás, mint aminek most a küszöbén állunk" – mondta Rátóti Zoltán jelenlegi igazgató.

A kaposvári Csiky Gergely Színház Forrás: Wikimedia Commons

„Mi a titka ennek a színháznak, ennek a társulatnak? Csak jobb színházat csinálnak, színvonalasabbat, mint a többiek? Vagy pedig másfajta színházat? – Nézetem szerint a kaposvári színház valóban másfajta színház. Valóban egyedülálló, rendhagyó jelensége szellemi életünknek.” Így kezdi Mihályi Gábor A Kaposvár-jelenség című riportkötetét, amelyben 1968-tól 1983-ig, a Sirálytól a Marat-Sade-ig sorra veszi a kaposvári Csiky Gergely Színház legendás korszakának legfontosabb állomásait és meghatározó alakjait.

Forradalmi színház volt, és ezt a forradalmat olyan nagy nevek vívták, mint Zsámbéki Gábor, Babarczy László, Ascher Tamás. Ascher rendeződiplomáját 1973-ban itt szerezte, Szép Ernő Patika című színművével vizsgázott, majd le is szerződött a színházhoz. 1978-ban ment át a Nemzeti Színházhoz, Zsámbéki Gábor hívására. Kaposváron továbbra is rendezett, végül 1981-ben visszaszerződött.

Ascher Tamás rendezés közben Forrás: Origo

Ez a színház nevelt ki először saját, értő közönséget. Gyerekelőadásai országosan ismertté váltak. Lázár Ervin Berzsián és Dideki című előadásán több generáció szocializálódott.

A legveszélyesebb (egyben a legsikeresebb) produkció az 1981 decemberében bemutatott Peter Weiss Marat/Sade című darabja volt a nemrég elhunyt Ács János rendezésében.

Eörsi László így emlékszik vissza: "Az előadásokra óriási számban jöttek/jöttünk le, buszokkal, kocsisorokban.

A demokratikus ellenzék tagjai is látogatták a színházat, az ünneplések tüntetésszerűek voltak.

Az előadást 1982 nyarán meghívták a BITEF-re (Belgrade International Theatre Festival) is, a társulat a négynapos budapesti vendégjáték után utazott Jugoszláviába.

(Megvolt annak is a veszélye, hogy nem fogják kiengedni az előadást. Köpeczi Béla kulturális miniszter be is kérte az előadás szövegkönyvét.)

Babarczy szerint Knopp András megértette az interpretációt, és följelentette a színházat. Ebből nagy botrány lett, az ügy a PB elé került. Eközben a kaposváriak átütő sikert arattak Belgrádban, mindhárom fődíjat megnyerték. Az előadásnak külföldön komoly sajtóvisszhangja is volt, miközben mindezt a hazai sajtóban hírzárlat kísérte.

Ascher szerint volt olyan feljelentés is, ami szerint „mi az elmegyógyintézeti igazgató alakjával a Kádárt parodizáltuk. Mondjuk az kétségtelen, hogy bár nem volt benne direkt paródia, valóban ez az öltönyös, egyszerű, bürokrata figura, akit a Csernák Árpád játszott,

a Kádár-kor szimbóluma volt."

Orbán Viktor mondhat nagy szavakat, és költhetnek súlyos milliárdokat a megújításra, a színház legendás fénykora már aligha jön vissza.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!