Olyan darabot kerestem, amellyel a mai társadalmi problémákra összetetten lehet reagálni,
még akkor is, ha annak kiindulópontja egy olyan, egyértelműnek tűnő esemény volt, mint az olaszliszkai lincselés" - írja a levelében, miért esett erre a választása. Nem is merült fel benne, hogy sértheti a család érzéseit, hiszen többször bemutatták már a darabot, leadták például a rádióban is.
"Borbély Szilárd nem az olaszliszkai lincselésről írt darabot, hanem az olaszliszkai lincselés kapcsán a világ és az ország állapotáról.
Az emblematikussá vált történetből a görög tragédiákhoz hasonló sorstragédiát írt,
amelyben a történet különböző szereplői által képviselt igazságok felnagyítódnak és drámaian összecsapnak egymással" - olvasható a levélben.
"A darab szereplői és a valós történet szereplői között a megtörtént esemény az egyetlen közös pont, a darab szereplőinek milyenségét, viselkedését, szavait véletlenül sem a valóságos szereplőkről mintázta a szerző. A dráma alakjai versben beszélnek" - tette még hozzá.
A darab szerinte egyértelműen irodalmi alkotás, és mint ilyen, fikció.
"Emberiességi okokból kellett volna megkeresnem a családot, ezt elmulasztottam, ezért megkövetem őket. A szándékaim az előadással tisztességesek, az előadás nem sért kegyeletet" - magyarázta Máté Gábor, majd hozzátette, hogy azért nem hívta meg őket az előadásra, mert számukra ez az események újraélését jelenthetné, ugyanakkor meggyőződése, hogy ha nekik nem is, a magyar társadalomnak fontos elvégeznie azt a gyászmunkát, aminek segítségével talán megakadályozható egy hasonló tett.
Szögi Lajos földrajz-biológia szakos tanár 2006. október 15-én hajtott át Olaszliszkán. A kocsijával majdnem elsodort egy roma kislányt. Megállt, hogy megnézze, nem esett-e baja. A kislány nem szenvedett sérülést,
a hozzátartozói mégis rátámadtak a tanárra, kirángatták a kocsiból, és két kislánya szeme láttára halálra verték.
Az esetből Az olaszliszkai címen 2011-ben Borbély Szilárd drámát írt. Azért dolgozta föl a történetet, mert meggyőződése, hogy a tragédia túlmutat önmagán, és olyan tanulságok rejlenek benne a magyar társadalomról, amik a felszínt kapargató hírekből szükségszerűen kimaradnak.
"Emlékezni munka. Sokszor kellemetlen, de muszáj".
Helmeczy László, a család jogi képviselője szerint morálisan elfogadhatatlan, hogy a család megkérdezése, tájékoztatása nélkül mutatják be a művet. A család még nem döntött arról, hogy pert indítanak-e. Az ügyvéd azt mondta, hogy Szögi Lajos özvegye kereste a színházat, de ott azzal hárították el a tiltakozását, hogy nem kötelező megnéznie a darabot.