Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata szerdai közgyűlésén 3 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül választotta meg újabb öt évre Blaskó Balázst, a Gárdonyi Géza Színház eddigi igazgatóját.
Blaskó Balázst 2011. február 1-jével nevezte ki az egri színház élére az a fideszes többségű városvezetés, amelynek alpolgármestere Saárossy Kinga színésznő, Blaskó felesége volt. „Amikor kiderült, kik pályáznak, már feltételeztem, hogy világlátásom és tapasztalataim révén meggyőzőbb lehetek” – válaszolta 2011-ben a Színház.hu-nak arra a kérdésére, sejtette-e, hogy ő lesz a nyertes az igazgatói pályázaton.
Blaskó kinevezése után elküldte a tánctagozat addigi vezetőjét, és az önkormányzat az évad közepén gazdasági hiányosságokra hivatkozva menesztette az elméletileg júniusig tartó mandátuma ellenére a korábbi igazgatót, Csizmadia Tibort. Egyik első intézkedése volt a színházat beléptetni a Vidnyánszky Attila által alapított Magyar Teátrumi Társaságba.
A társulat színészei közül sokan felmondtak, a szakma jó része hangosan tiltakozott. Blaskó Balázs igazgatói pályázatában és nyilatkozataiban szerepeltek az azóta híressé vált mondatok
a remény színházának”
szükségességéről, és arról, az egri színházban
180 fokos fordulatra”
van szükség, mert a színház „siket és nagyon hangos”.
Az Origo interjújában 2011-ben azt mondta: „klasszikus-konzervatív népszínházi küldetésnek” nevezné a céljait. „Pozitív kisugárzású üzenetet szeretnék az előadásokban megfogalmazni, és erőteljesen felmutatni” – mondta. A másik igazgatójelölt, Barta Dóra táncművész az Origónak akkor úgy fogalmazott:
Ismerve Blaskó Balázst, nagyjából mindenki tudta, mivel kell azonosulnia.
Az, hogy sokan elmentek, azt jelzi, hogy ők nem akarnak ilyen módon létezni, üzenni, fogalmazni.”
Blaskó igazgatása alatt tartották például Kocsis István A fény éjszakája című darabjának ősbemutatóját az egri színházban, amelyből kiderül: a magyar nép egy görög–római kultúra előtti jelentős civilizáció nyelvét őrzi, Árpád vezér magyarlakta földre érkezett a honfoglaláskor, a szabadkőművesek a „Jézus urunk keresztre feszítését előkészítők” mintájára azért robbantották ki az első világháborút, mert
irigykedtek Magyarország mindenkinél erősebb hűségére Istenhez.
Ezért kellett nekik a trianoni döntés, hogy megbüntessék a „legártatlanabbat” – közli a dráma.
Blaskó Balázs újrakinevezésekor azt mondta: „A megtartva továbblépni elvét szeretném követni a következő években. Szeretnék az előző évek eredményeire építeni és folytatni a népszínházi küldetést”.