Hunter S. Thompson zseniálisan írt, rajongott a fegyverekért, sokat piált és nem vetette meg az egyéb tudatmódosító szereket sem. Megújította az újságírást, és olyan nagyszerű könyveket írt, mint a Félelem és reszketés Las Vegasban.
Mindemellett viszont apa is volt. Miután 2005-ben öngyilkos lett, fia, Juan Thompson úgy érezte, a médiában élő Hunter S. Thompson-kép hamis. Apja halála után egy évvel írni kezdett, a gyerekkoráról szóló visszaemlékezés nemrég jelent meg Sztorik, amiket mesélek magamnak: Ilyen volt felnőni Hunter S. Thompson mellett címmel, írja a Guardian.
A könyvből kiderül, hogy Thompson néha igazán szemét volt a családjával. Például éjszakákon át veszekedett Juan anyjával. A gyerek általában anyja, Sandy álláspontjára helyezkedett, főleg, hogy Hunter S. Thompsont csak az érdekelte, hogy megtörje őt, és úgy válogatta meg a szavait, hogy minél nagyobb fájdalmat okozzon. De a fiával is sokat veszekedett,
egyszer vízfejű rohadéknak nevezte, és gyakran fenyegette azzal, hogy megveri.
Ahogy Juan Thompson felnőtt, viszonyuk valamennyire rendeződött. Rájött, hogy csak akkor tudja túlélni az apja által közvetített káoszt, ha eltávolítja magát tőle.
"Bármilyen nagyszerű író és bölcs ember volt, a hétköznapi életben teljesen reménytelen esetnek látszott" - mondta apjáról a most 51 éves, családjával Denverben élő IT projektmenedzser. Juan Thompson olyan életet él, amire apja totálisan képtelen volt.
Egy interjúban azt is kifejlette a szerző, hogy a könyv lényege nem az, hogy megírja a szörnyű gyerekkorát. "Az én történetemben nincs semmi különös. Sok fiú keresztülmegy ilyesmin az apja miatt, csak az ő apjuk nem híres".