A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Színház- és Táncművészeti Kollégiuma december elsején írt ki több meghívásos, azaz nem nyílt pályázatot. A meghívottak körében feltűnően sok intézménynek, szervezetnek van tagja az év végén leköszönt bizottságban, és sok meghívott köthető a bizottsági tagok által képviselt szervezetekhez, esetleg egyenesen az ország vezetéséhez.
Az NKA végül valamivel több mint 202 millió forintot osztott szét, amelynek több mint kétharmadát valamilyen módon érintett intézmények nyerték el.
Szerencsére az NKA szemfülesen felkészült az ilyen helyzetekre, és – mint írják – „az összeférhetetlenséget kiküszöbölendő” az ilyen esetekben a szavazásnál minősített többségre volt szükség. De ezzel együtt
az érintettek is szavazhattak a maguk által képviselt intézmények támogatásáról.
Emailben megkerestük az NKA Stratégiai Irodáját, hogy arról érdeklődjünk, miért meghívásos, és nem nyílt pályázatot hirdettek. Mivel a levélre egy nap alatt nem kaptunk választ, telefonos érdeklődésünkre az NKA egyik főtanácsosa felvilágosított: a törvény szerint 30 napjuk van a válaszadásra, és „esélytelen”, hogy ilyen hamar választ kaphassunk.
A pályázatoknak a szakmai vélemények szerint nem vagy nem elsősorban a tartalmával van probléma,
hiszen valóban több értékes, hasznos, művészileg fontos célra is megítéltek támogatásokat.
Lengyel Anna, a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) elnökségi tagja azt mondja az Origónak: „Régi probléma az NKA pályázatai kapcsán az összeférhetetlenség, hiszen rendszeresen ülnek érintettek a kollégiumokban. Az ezzel kapcsolatos aggályokat azzal szokás elütni, hogy egy ilyen kis szakmai közegből képtelenség úgy összeállítani egy ilyen nagyságú kuratóriumot, hogy ne legyen benne érintett. A színház- és táncművészeti kollégium mostani, ritka gyorsasággal lefolytatott pályázata azonban
végleg leszámol az elvileg a teljes területet képviselő bizottság pártatlanságának látszatával is”.
„Ezúttal példátlan összegeket osztogattak szét egymás közt: mondjuk a Magyar Teátrumi Társaság projektjére negyvenmillió forintot abban a témában (az ifjúság színházba csábítása), amelyre professzionális formában, vagyis színházi nevelésre 2015-ben összesen 31,4 millió forintot ítélt meg az NKA 50 szervezetnek. Vagy a Pesti Magyar Színháznak akadálymentesítésre ítéltek meg 8 millió forintot, miközben a szervezet a kihívással élők programjaira tavaly összesen 6 850 000 forintot ítélt meg 14 szervezetnek” – sorolja Lengyel Anna.
A meghívásos pályázatok kiírásakor, december elsején még veszélyben volt az összes magyar művészeti sajtóorgánum, mivel akkor az NKA még nem írta ki a folyóiratkiadás támogatását célzó pályázatot. A szakmában akkor felháborodást keltett, hogy a meghívásos pályázatokra a művészeti lapok kritikus helyzete ellenére is jutott keret. A pályázat kiírása után pedig az feltűnő: a teljes magyar folyóiratkiadásra a meghívásos pályázatokon szétosztott összegnél nem jelentősen többet, mindössze 350 millió forintot szán az NKA.
A jövőben külön színházi és táncos kollégiumokká váló bizottságok tagjai 2015. december 31-éig ők voltak:
A kollégium vezetője (miniszteri hatáskörben kinevezett személy):
A szakmai szervezetek által delegált személyek:
Miniszteri hatáskörben kinevezett személyek:
A pályázatok leadására szűk egy hét állt a meghívottak rendelkezésére. A beadványokat a kollégium a megszokottnál nagyságrendekkel gyorsabban, hat-hét nap alatt elbírálta, és az év utolsó napja előtt az NKA közzé is tette a nyertesek listáját. Nem túl meglepő módon
a pályázók jellemzően a teljes megpályázott összeget elnyerték.
A legnagyobb megítélt összeg 40 millió forint volt. Ennyit nyert a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság (MTT) „országos marketingkampánya megvalósítására a színházi látogatók számának növelése, a fiatalok megszólítása érdekében”.
A pályázat elbírálói és a támogatás megszavazói között volt Nagy Viktor, a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke és Szabó László, a Teátrumi Társaság titkára. Az NKA honlapján ráadásul ezt a döntést nem jelölték azzal a csillaggal, amely jelezné: a döntést az összeférhetetlenséget kiküszöbölendő minősített többséggel hozták meg.
Megkerestük Szabó Lászlót, az MTT titkárát, aki kérdésünkre elmondta: „Nagyon-nagyon büszkék vagyunk arra, hogy megvalósíthatjuk ezt a projektet. Egy olyan komplex, sok felületen megjelenő, kreatív kampányban gondolkodunk, amely magát a színházba járást népszerűsíti, nem pedig egy adott színházat vagy előadást. Ettől még persze szimbolikus művészek vagy előadások megjelenhetnek a kampányban.”
Szabó elmondja: „Most dolgozzuk ki a kampány részleteit, de az mindenképpen a fiatalok által használt platformokon fog megjelenni.” Az összeg felhasználásáról szólva leszögezi: abból semmit fognak az MTT szervezeti működésére költeni, és
az utolsó fillérig” el fognak számolni vele.
Szintén 40 millió forintot nyert a debreceni Csokonai Színház, amelynek előző igazgatója Vidnyánszky Attila volt. A színház „a vidéki operajátszás művészi színvonalának és társadalmi megbecsülésének növelésére” nyerte el az összeget, amely terület felelőse a színház igazgatóhelyettese, Gemza Péter Vidnyánszky korábbi beosztottja.
Gemza Péter az Origónak elmondta: beadott pályázatuk lényege, hogy összefogják a vidéki operajátszó helyeket (jellemzően a nemzeti színház besorolású intézményeket), és elérjék, hogy egyre több koprodukció szülessen.
„Az operajátszás érték, mi Debrecenben még mindig ragaszkodunk az évi két operabemutatóhoz, pedig egyre nehezebb fenntartani a színvonalat.
Azért épp mi pályázhattunk, mert mi már letettünk valamit az asztalra,
nekünk volt a legtöbb koprodukciónk, és ezt a példát erősíteni kell” – magyarázza Gemza.
A 40 millió forintot – kiegészítve saját és koprodukciós forrásokkal – arra fogják fordítani, hogy két operabemutatót hozzanak létre a Miskolci Nemzeti Színházzal közösen. „Nem bratyizásról van szó, az operajátszás létkérdés. Egy ilyen pályázat kevés is ahhoz, hogy a példa elterjedjen.”
A Magyar Madagaszkári Emléktársaság – Benyovszky Móric Emlékére „a Benyovszky munkacímű új musical bemutatásának előkészítésére” 12 millió 620 ezer forintot nyert (amely összegből tehát csak elő kell készíteni a musicalt, bemutatni még nem). A zenés előadás előkészítéséért a társaság honlapja szerint egy olyan bizottság felel, amelynek tagja Dr. Hoppál Péter, az EMMI államtitkára, Szőcs Géza, a miniszterelnök főtanácsadója és Juhász Judit, a Magyar Művészeti Akadémia szóvivője.
10 millió forintot nyert a Pécsi Nemzeti Színház NKft. „a X. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó megvalósítására”, amelynek szervezésért Vincze Balázs balettművész, a bíráló bizottság tagja is felel.
8 millió forintot nyert a Pesti Magyar Színház az „Akadálymentesítés az előadó-művészet területein című konferencia és workshop megvalósítására”. A színház igazgatója Zalán János, az NKA Színház- és Táncművészeti Kollégiumának elnöke a döntés idején. A Magyar Színház akadémiája, Theatrum Scholae Közhasznú Alapítvány a „Pesti Magyar Színiakadémia 50. évfordulójának megünneplésére” további 3 millió forintot kap.
Kétszer 3,5 millió forintot nyert a Honvéd Együttes Művészeti Nkft.-n keresztül a Magyar Nemzeti Táncegyüttes: 3,5 milliót az „1956-os forradalom 60. évfordulója tiszteletére tervezett új produkciója létrehozására”, és még egyszer ugyanennyit a produkciók erdélyi forgalmazására. Az együttes művészeti vezetője Zsuráfszky Zoltán, aki az odaítélésről döntő kollégium tagja.
A Nemzeti Színház két eredményes pályázattal is büszkélkedhet: 5 millió 521 ezer forintot nyertek a „színházművészeti képzés fejlesztésére külföldi és belföldi tanulmányutakkal, valamint a hallgatók a színházi munkába integrálásával”, és további 1 millió forintot egy középiskolások számára megrendezendő, színháztörténeti vetélkedőre. A színház igazgatója Vidnyánszky Attila, az MTT elnöke, a támogatásról döntő kollégium tagja pedig Nagy Viktor, az MTT alelnöke és Szabó László, az MTT titkára.
A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. 5 millió forintot nyert „kőszínházak és színházi társulatok előadásainak bemutatása a pécsi Zsolnay Színházban”. A Kft. ügyvezető igazgatója Vincze Balázs, a kollégium tagja.
A Magyar Táncművészek Szövetsége a „Tánc Világnapi Gálaest Megrendezésére” nyert 5 millió forintot. A Szövetség elnökségi tagjai között van a kollégium tagjai közül Bozsik Yvette, Vincze Balázs és Zsuráfszky Zoltán. (Ennek ellenére ennél a döntésnél sem szerepel az NKA honlapján az összeférhetetlenséget jelző csillag.)
Bozsik Yvette táncművész és kuratóriumi tag társulatával beadott egy sikeres pályázatot: az NKA 1,5 millió forintot ítélt meg arra, hogy zeneszerzőt hívjon az új táncprodukciójukhoz.
A nagyságrendekről szólva Lengyel Anna megjegyzi: „Egy független társulat éves működési támogatása 3 és 35 millió forint közé esik (utóbbira csak egy példa van, és 20 millió forint felett is csak néhány csapat kap ebben a kategóriában). Az NKA kollégiuma jellemzően 200 és 800 ezer forint között szokta támogatni a függetlenek egyes pályázatait, bár néha ez az összeg is elmehet egészen kétmillió forintig.”
Lengyel hozzáteszi: „Egy évben jellemzően akár öt-hat pályázaton is nyerhet egy-egy független csapat, bár
ez a kollégium egyes pályázókat megalakulása óta következetesen lenulláz,
legyen szó új produkcióról, kiemelkedően sikeres és fontos előadás-továbbjátszásáról, egész éves színházi nevelési programról, vagy a társadalmi elkötelezettségről szóló nemzetközi konferenciáról.”
A megmaradt összegen, a 200 millió forint kevesebb, mint egyharmadán olyan intézmények osztoznak, mint a kecskeméti Ciróka Bábszínház (20 millió forint a Magyarországi Bábszínházak XIII. Találkozójának megrendezésére), az egri Gárdonyi Géza Színház, a Győri Balett, a Nemzeti Táncszínház, a Pannon Várszínház (sorrendben 5, 10, 5 és 10 millió forint tánctalálkozók megrendezésére).
Ötmillió forintért kutathatja a Jákfalvi Magdolna által vezetett Theatron Műhely a magyar színháztörténetet, és jutott némi pénz nemzetközi táncforgalmazásra (Inversedance), Kállai Ferenc-emlékkiállításra, a Szegedi Kortárs Balett vendégszereplésére, versmondó versenyre és gyerektánc-fesztiválra is.