Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kortárs zene kimagasló alakját kedden érte a halál otthonában, a németországi Baden-Badenben, családja azonban csak szerdán közölte a hírt.
Pierre Boulez a nemzetközi zenei avantgárd egyik vezető személyisége és a kortárs zene egyik legismertebb alakja volt, aki karmesterként is nagy tiszteletnek örvendett.
Eredetileg matematikát tanult, majd átnyergelt a zenére, Párizsban Messiaen és René Leibowitz volt a mestere, tőlük tanult zeneszerzést és dodekafon technikát.
Óriási hatással volt az 50-es évek zeneszerzői gondolkodására.
Bár egykor az operaházak felégetését javasolta, legendásak voltak operainterpretációi. Bayreuthban 1966-ban vezényelt először, ahol számos nagy sikerű előadást dirigált, többek között a Ring jubileumi előadását.
Vezénylési stílusa egyszerű és világos volt, minden teatralitást nélkülöző apró mozdulatai kizárólag a zenekarnak és a zenéről szóltak, pálcát nem is használt. Elsősorban a 20. századi mesterek - Berg, Schönberg, Sztravinszkij - előadásával vált híressé, de repertoárja Mozarttól Ligeti Györgyig terjedt. Őt tekintették Bartók Béla egyik legihletettebb tolmácsolójának, és ő mutatta be Franciaországban Alban Berg Wozzeck című operáját.
1969-ben vezényelte először a New York-i Filharmonikusokat, 1971-77 között vezető karmestere volt. 1977-ben a Pompidou központ mellett működő IRCAM vezetőjévé nevezték ki, ahol 1992-ig dolgozott.
Ez az intézmény a zenei kutatások mellett az ugyancsak Boulez vezette Ensemble Intercontemporaine (EIC) révén a kortárs zene bemutatásának egyik legfontosabb fórumává vált.
A XX. század zeneirodalma mellett Mahler, Bruckner és Wagner alkotásainak kiemelkedő, stílusteremtő tolmácsolója volt. Irányítása alatt jelent meg Anton Webern összes műveinek hanglemezfelvétele.
Több alkalommal vezényelt Magyarországon is, egyebek közt a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. A szaksajtóban "zenei sztálinistának" is nevezték (a múlt század zenéjében fordulópontnak tekintett, 1955-ös Gazdátlan kalapács című művének premierje előtt 50 próbát tartott a zenekarnak), ugyanakkor a vele dolgozó muzsikusok áradoztak kedvességéről.
