A 200 éve elveszettnek hitt kottára a Cseh Zenei Múzeum gyűjteményében bukkantak rá. „Hihetetlenül értékes darab, és azt hittük, már soha nem lesz meg” – mondta Sarka Dockalova, az intézmény szóvivője. A két zeneszerző közös munkájában egy harmadik, Cornetti nevű komponista is közreműködött, akiről szinte semmit sem tudunk, a szöveget pedig az a Lorenzo Da Ponte jegyzi, aki Mozart leghíresebb operáinak librettóját is.
A különleges kottát egy német zeneszerző találta meg, miközben a múzeum online katalógusában böngészett. Timo Jouko Herrmann szerint a felfedezett mű teljesen újraértelmezi azt, amit Mozart és Salieri kapcsolatáról tudunk.
A mű különösen érdekes a Mozart halához fűződő legenda fényében, miszerint a féltékeny Salieri mérgezte volna meg arzénnal tehetségesebb kollégáját. Puskin, illetve Peter Shaffer darabja nyomán Milos Forman híres filmje épül erre a krimiverzióra, ami dramaturgiailag tetszetős, ám teljesen hamis.
A családi levelezésből kiderül, hogy csak Mozart apja, Leopold tekintette fenyegetésnek Salierit fia karrierje szempontjából. Egyetlen kivételtől eltekintve Mozart csak pozitív dolgokat írt Salieriről.
Mozart apja egyébként mindenkiről rossz véleménnyel volt, akikről azt gondolta, hogy fia útjába állhat. Mozart felesége, Constanze a férje halálának évében született fiát éppen Salierihez küldte tanulni. Melyik anya neveltetné a gyerekét férje állítólagos gyilkosával?
A most előkerült mű csak egy újabb bizonyíték arra, hogy Salieri és Mozart nem voltak halálos ellenségek.
Az igazán nagyszerű, hogy ez a bizonyíték hangjegyeken keresztül mesél a két zeneszerző kapcsolatáról. A csembalóra írt négyperces kantátát kedden be is mutatták Prágában.
Egy kis ízelitő Salieriből.