A Sonderkommando tagjainak tevékeny részt kellett vállalniuk hitsorsosaik meggyilkolásában. Nem ők jelentkeztek erre a feladatra. Náci fogvatartóik választották ki őket, és a terv az volt, hogy mikor minden zsidót megöltek, ők lesznek az utolsó áldozatok. Nem sokan élték túl ezt a pokoli megpróbáltatást.
Greif szerint a sonderesek beszámolói a nácik által elkövetett tömeggyilkosság legértékesebb forrásai. Többen kollaborációval vádolták őket, de nem voltak sem kollaboránsok, sem bűnözők – a megsemmisítő táborok legnyomorúságosabb foglyai voltak. Greif az egyik túlélő mondatával zárja a könyvet: „Igazából senki sincs abban a helyzetben, hogy megértse, ami Auschwitz-Birkenauban történt. Erre csak azok képesek, akik átélték.”
„Aki elolvassa a válaszokat a dr. Greif által e hat túlélőnek feltett mélyre ható, alapvető jelentőségű kérdésekre, óhatatlanul megfigyelheti a napról napra átélt tapasztalatokat, amelyeket mint a Sonderkommando tagjai Aschwitz-Birkenau krematóriumaiban szereztek.
A mindennapi élmények úgy tárulnak fel, mint pontos sebészi szike által ejtett sebek”
– írja a könyv előszavában Gerald Fleming holokausztkutató.
A Saul fia című film rendezője, Nemes Jeles László Tel-Avivban kereste fel Gideon Greifet, és hosszan beszélgettek Auschwitzról és a Sonderkommandóról. A film alkotóira nagy hatással volt a Könnyek nélkül sírtunk című könyv. Röhrig Géza, a film főszereplője szerint Greif könyvében döbbenetes élességgel tárul fel a halálgyárak működése. A Saul fia című film 2015-ben a cannes-i fesztivál nagydíját, a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Golden Globe-díjat nyerte el, idén február 29-én pedig az Oscar-díjat vette át a rendező.
Gideon Greif 1951-ben született izraeli történészprofesszor, fő területe az auschwitzi megsemmisítőtábor és az ott működő Sonderkommando. Több holokauszttal foglalkozó nemzetközi intézmény kutatója, több mint harminc éve dolgozik a jeruzsálemi Jad Vasem emlékhelyen, számos ország egyetemének vendégelőadója.