Japán világsztár fűzi össze a magyar emlékeket Szentendrén

Sok ezer méternyi piros fonalból és 22 ezer, magyarországi civilek által gyűjtött fémkulcsból készül az Emlékeső című képzőművészeti installáció. A Szentendrei Képtárban május 13-tól lesz látható a kiállítás, amelynek alkotója, Chiharu Shiota, a kortárs képzőművészet egyik legsikeresebb alakja már tegnap elkezdte az installálást. A sajtó már néhány órával ezután megnézhette, hogyan készül a mű, Gulyás Gábor kurátor pedig további érdekességeket is elmondott az Origónak.

Komoly összefogás, a Ferenczy Múzeumi Centrum kulcsgyűjtő projektje előzte meg, hogy a világhírű japán képzőművész, Chiharu Shiota hozzákezdhessen Emlékeső című installációjának megépítéséhez. Végül 22 ezernél is több kulcs érkezett a gyűjtőpontokra, még a határidő után is sokan küldtek vagy adtak át feleslegessé vált kulcsokat. Sőt, közel 150-en a kulcsokhoz kapcsolódó személyes történeteket is megosztottak a művésszel.

Fogadásokat kötöttek

Gulyás Gábor igazgató, a kiállítás kurátora elmondta az Origónak, hogy még a múzeum dolgozói közül is sokakat meglepett, milyen óriási lelkesedés fogadta ezt a kortárs képzőművészethez kapcsolódó akciót.

"Amikor elindult a kulcsgyűjtés, a kollégáimmal megtippeltük a végeredményt. Miután még mindig ott vannak a táblára felírt tippek és továbbra is nap mint nap látjuk, néhányan már nem is értik, hogyan lehettek ennyire kishitűek. Voltak ugyanis, akik mindössze ezer vagy kétezer kulcs összegyűjtését tartották valószínűnek. Én írtam fel a legnagyobb számot, de a valóság engem is túlszárnyalt. Rengeteg lelkes ember kellett ehhez, akik az ország legkülönbözőbb pontjain és a határokon túl is gyűjtötték a kulcsokat.

Ez nagyon klassz élmény – és biztos vagyok benne, hogy nem csak nekem! Olyasmi, amire lehet építkezni, amit lehet folytatni".

A Ferenczy Múzeumi Centrum deklarált célja a kortárs nemzetközi képzőművészet legjobb teljesítményeinek bemutatása Magyarországon. Így került Szentendrére az amerikai Madleine Stillwell múlt héten zárult kiállítása és ezt szolgálja az Emlékeső című projekt, Chiharu Shiota tárlata is. A 20 éve Berlinben élő japán művész Kulcs a kézben című, a legutóbbi Velencei Biennálé japán pavilonjában bemutatott projektjét

több szaklap is az elmúlt év legjobb kiállításának választotta.

A kurátor szerint számos ponton kapcsolódik ahhoz a kiállításhoz a szentendrei, de nem adaptáció, hiszen a kiállítás teljesen helyszínspecifikus: itt gyűjtött kulcsokból készül, és hiába azonosak az alapmotívumok – a fonalakból szőtt háló, a kulcsok vagy két csónak -, a most készülő mű sokban eltér az eredetitől.

Gyűjtött kulcsokból készül Fotó: Szabó Gábor - Origo

"A művész eljött ide, még év elején, télen, felmérni a helyszínt, sok mindent megnézett, s ezek egy részét alighanem bedolgozta a koncepcióba" – mondta Gulyás Gábor.

"Azt hiszem, ami itt látható, az egyszerre lokális és nemzetközi.

A tárlat csónak-motívuma például itt, a Duna-parton ugyanúgy fontos, ahogyan Velencében is az volt. Az installáció jelentésköre természetesen univerzális – ez elsősorban a különböző viszonyok, kapcsolatok komplexitásának a felmutatása – márpedig ami egyetemes, az bárhol működik".

Chiharu Shiota szeret fonallal dolgozni Fotó: Szabó Gábor - Origo

Shiota szívesen dolgozik fonállal és arra felfűzött, azzal összefűzött használati tárgyakkal. A fonalrengetegben megjelenő tárgyak – cipők, bőröndök vagy éppen kulcsok – mindig emlékeket szimbolizálnak. A művész a sajtótájékoztatón, ahol először lehetett megnézni az épülő kiállítást, elmondta, hogy akkor született meg benne ennek az installációnak a gondolata, amikor elveszített egy számára fontos embert, egy családtagot. Úgy érezte, fontos, de kis dolgok összegyűjtésével tud a gyászon felülkerekedni. Szerinte a kulcsok pedig éppen ilyen tárgyak:

emlékeket hordoznak, miközben bepillantást is adnak egy másik világba, ezzel kötve össze múltat és jövőt.

Az installációban megjelenő csónakokat kulcsot tartó kezekként is lehet értelmezni, a kulcsokat összefűző vörös szál pedig a távolság áthidalását jelképezi a japán kultúrában.

Óránként valamilyen meglepetés

Míg az Emlékeső a Szentendrei Képtárban épül, a vele szemközti Kmetty Múzeumban a művész rajzait állítják majd ki. Most készül két videómunka is – ezek szintén bekerülnek a kiállítás anyagába. Gulyás Gábor elmondta, hogy sokuknak rendkívüli szellemi izgalmat, nagy élményt jelent ez a projekt – szeretnek benne dolgozni. Mivel közel húsz asszisztens vesz részt az installálásban, a készülő munka rendkívül gyorsan változik, szinte óránként tartogat valamilyen meglepetést. Tény, hogy az utóbbi pár évben

nem volt Magyarországon olyan kiállítás, amelyet egy, a világ élvonalába tartozó kortárs képzőművész hozott volna létre,

s talán olyan sem, amelyért már a megnyitása előtt ilyen sokan szorítottak volna, mint ebben az esetben a kulcsok gyűjtői. Gulyás véleménye szerint:

A fonalrengetegben megjelenő tárgyak mindig emlékeket szimbolizálnak Fotó: Szabó Gábor - Origo

"Azért mennek be viszonylag kevesen egy kortárs kiállításra Magyarországon, mert

a potenciális látogatók nem motiváltak.

Az ember annyi jobbnál jobb dolgot csinálhat: miért pont egy kiállításra menne? Ebből a szempontból már nem elég az, ami 20-30 évvel ezelőtt az volt: változtatni kell, mert változott a világ is. Ki kell találni, hogyan lehet felkelteni az érdeklődést, mi az a plusz, ami miatt az emberek egy kortárs kiállítást választanak! Az, hogy ilyen közösségi aktivitás, ilyen összefogás előz meg egy kiállítást, az én számomra ilyen plusz".