Az új Néprajzi Múzeum 2019-re épül meg az Ötvenhatosok terén. A pályázatot tavaly év végén írták ki a Liget Budapest Projekten belül, most kedden pedig eredményt hirdettek. Tizenhárom külföldi és magyar építészirodát hívtak meg. A pályázat nagyon összetett volt, mert a nemzetközi zsűri az általános építészeti minőség és művészeti megoldások mellett a technológiai és funkcionális elképzeléseket is értékelte. Így a várható
látogatói élmény és múzeumtechnológiai megoldások is fontosak voltak
egy-egy pályamunkánál. Ezek mellett még külön ki kellett dolgozni az épület fenntarthatóságát is, ami leginkább az energiahatékonyságot jelenti a múzeum esetében. A majdani Néprajzi Múzeumnak a környezettel való kapcsolata is fontos szempont volt. Itt elsősorban azt vizsgálták, hogy az épület mennyire illik a városképbe, egész pontosan a Városligetbe. A múzeum megközelíthetősége sem volt mindegy, ahogy a zöld területek használatát is jól át kellett gondolnia a pályázóknak. Sőt, jó pontot jelentett az is, ha az épületet úgy tervezték, hogy minél olcsóbb legyen fenntartani.
A nyertes
A 11 tagú zsűri magyar és nemzetközi múzeumi és építészeti szakemberekből állt. Ők egyhangúan a magyar Napur Architect Kft. munkáját tartották a legjobbnak. Közzétett véleményük alapján a terv múzeum-működési szempontból
messzemenően kielégíti Néprajzi Múzeum technológiai és gyűjteményi igényeit, és fenntarthatósági szempontból is az egyik legmagasabbra értékelt terv volt.
Azt is mondták, hogy a megtervezett épület tökéletesen illeszkedik a Városliget és a Dózsa György út közötti környezetbe, tiszta vonalvezetésű, emblematikus épület, amely
nemzetközi szinten is jelképpé válhat.
A pályázatokat egyébként innen bárki letöltheti. A Napur Architect Kft-n kívül még 12 iroda pályázott: a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft, a Bernard Tschumi Architects, a BIG – Bjarke Ingels Group, a Budapest University of Technology and Economics + Balázs Mihály, a COOP HIMMELB(L)AU Wolf D Prix & Partner ZT GmbH, a Dominique Perrault Architecte, az EAA Emre Arolat Architecture, a Középülettervező Zrt, a Sauerbruch Hutton, az Architecture-Studio, a gmp International GmbH és Zaha Hadid Limited. A keddi eredményhirdetés értelmében második helyezett a Sauerbruch Hutton terve, a harmadik pedig a BIG – Bjarke Ingels Group pályaműve lett.
A Néprajzi Múzeum múltja és jövője
A múzeumot 1872-ben alapították, és mindig is a néprajztudomány, az európai etnológia, a kulturális antropológia első számú magyarországi intézménye volt. Ennek ellenére soha nem működött egy múzeum számára tervezett épületben, amely igazán alkalmas lett volna a gyűjtemény bemutatására. Az új, korszerű épületben elvileg állandóan kiállíthatják majd az eddig raktárakban pihenő műtárgyak jelentős részét. A Néprajzi Múzeum 2019-ben hazatérhet a Városligetbe (a Kossuth térről), mivel a Ligetben, a millenniumi kiállításon mutatkozott be széleskörűen a néprajzi gyűjtemény, majd 1906 és 1924 között a városligeti Iparcsarnok üresen álló épületében volt a múzeum.
A Liget Budapest Projekten belül eddig két új épület megvalósításáról döntöttek, mindkettőt világhírű japán építészek tervezik majd. A volt Hungexpo irodaházak helyén épül majd a Magyar Zene Háza, ezt a Sou Fujimoto iroda, a Petőfi Csarnok helyén épülő Új Nemzeti Galériát pedig a Pritzker-díjas SANAA építésziroda tervezi majd. A tervek szerint 2020-ra a Városligetben nem csak új intézményeket építenek, hanem régi épületeket is megújítanak, rehabilitálnak úgy, hogy a Liget beépítettsége az előírt 7 százalék alatt marad.