A kortárs művészet ma már trendi

CaféBudapestFest sajtótájékoztató. Káel Csaba a MÜPA vezérigazgatója, Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház igazgatója. 2016.05.31.

Már lehet jegyeket kapni Magyarország legjelentősebb kortársművészeti fesztiváljára, a CAFe Budapestre, amelyet idén október 7-23. között rendeznek meg. A fesztivál továbbra is kiemelt figyelmet szentel Bartók Béla örökségének, emellett idén az 56-os forradalom, és a lengyel-magyar szolidaritás éve lesz a középpontban. A végleges program csak szeptemberre várható, de azt már lehet tudni, hogy többek között a világhírű lengyel zeneszerző, Krzysztof Penderecki, a japán sztárzonogrista, Hiromi és a Yellowjackets is a CAFe Budapest vendége lesz.

Az 2016-os CAFe Budapest első sajtótájékoztatóján Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, és a fesztivál Operatív Testületének elnöke elmondta, hogy idén már 25. alkalommal rendeznek Budapesten őszi fesztivált, és három év telt el a fesztivál teljes arculatváltása óta, amely sikeresnek bizonyult. Beszélt arról is, hogy nagy versengés van nemzetközi szinten a kulturális fesztiválok között, de a CAFe Budapestnek az elmúlt években

sikerült összművészeti kortárs fesztiválként a legnagyobb európai rendezvények közé kerülnie.

Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) ügyvezetője, és a CAFe Operatív Testületének a tagja arról beszélt, hogy a fesztivál összművészeti jellegéből adódóan mindenkihez szól.

A legfontosabb számunkra az, hogy mindenkié legyen a fesztivál.

Bán Teodóra szerint mindannyiunk életében jelen van a művészet, mindannyian kultúrafogyasztók vagyunk, a fesztiváloknak abban van nagy jelentősége, hogy ezt milyen minőségben tesszük.

Az A38-on tartották az idei CAFe Budapest első sajtótájékoztatóját Fotó: Marton Szilvia - Origo

Káel Csaba szerint a kortárs művészettel foglalkozni azért is fontos, mert az ilyen események megmutatják egy város aktuális szellemi állapotát. Elmondta, hogy a CAFe név arra utal, hogy Budapestnek volt már egy olyan időszaka a 20. század elején, amikor a művészek és a művészetek nagyon jelentős szerepet töltöttek be a város életében. Ekkor az alkotók a kávéházi asztalokat ülték körbe, és Budapest kávéházi kultúrája külföldön is ismert volt. A szervezők a fesztivál újrapozícionálásakor azért választották ezt a mozaikszóként összeálló nevet (Contemporary Art Festival), mert szerették volna a különböző művészeti ágak képviselőit jelképesen egy asztalhoz ültetni a rendezvény során, ezzel további inspirációt nyújtva a kortárs művészeteknek.

Ősszel az egész város egy nagy kávéházi törzsasztal

- mondta Káel Csaba.

1956, Bartók és a lengyel művészet lesz a fő téma

Bán Teodóra elmondta, hogy az idei fesztiválnak kötelessége, hogy az 56-os forradalom 60. évfordulóját is feldolgozza a kortárs művészet eszközeivel, ugyanis „egy kortárs fesztivál üzen". Az évforduló alkalmából készült Gergye Krisztiánnak és szerzőtársainak 1956-68-80/16 című alkotása, amely az installáció, az opera, a koncert, a színház és a performance eszközeit is felhasználja.

A lengyel tematika legfontosabb hozadéka, hogy

a fesztivál egyik legrangosabb vendége Krysztof Pendereczki lengyel zeneszerző lesz,

akinek művei három koncerten is elhangzanak majd különböző helyszíneken. Ráadásul ebből két alkalommal maga a zeneszerző fogja vezényelni a műveit, például a Jeruzsálem hét kapuja című kórusszimfóniát a Müpávan. A Budapest Music Centerben pedig mesterkurzuson lehet majd találkozni és beszélgetni Pendereczkivel. Káel Csaba elmondta, hogy Pendereczki meghívása az 56-os tematikához is kapcsolódik, hiszen a zeneszerző maga is támogatta a forradalmat.

2016 Bartók-év, de Káel Csaba elmondta, hogy a CAFe ettől függetlenül is fókuszában tartja Bartók életművét, és

a Bartók tematika visszatérő eleme lesz a fesztiválnak

a jövőben is. Idén az egész rendezvénysorozatot A kékszakállú herceg vára és A csodálatos mandarin indítja majd el október 7-én a Müpában, és aznap nyílik a Ludwig Múzeum #Bartók című kiállítása is. Ezen olyan műveket mutatnak be, melyekben a kortárs művészet eszközeivel reflektáltak az alkotók Bartók életművére.

A 100 Szóban Budapest is visszatérő eleme a fesztiválnak, erre a szervezők olyan alkotásokat várnak, amelyek készítői száz szóban mutatják be, hogy mit jelent számukra Budapest. A pályázat június 10-én indul, és szeptember 18-áig lehet beküldeni a rövid írásokat.

Káel Csaba és Bán Teodóra Fotó: Marton Szilvia - Origo

Beérett a fesztivál

Bán Teodóra az Origónak úgy fogalmazott, hogy a CAFe Budapest nemzetközi megítélése alapján úgy tűnik, hogy nagyon hasznos volt a fesztivál újrapozícionálása.

"Nagyon hányattatott sorsa volt időként a kortárs fesztiválnak, és egészen kicsiben indult el, de azt gondolom, hogy

az elmúlt három évben talán a legszebb, legfényesebb korszakát éli meg

- mondta.

Bán Teodóra szerint az őszi fesztivál elindításakor még nem voltak annyira közel a kortárs művészetek az emberekhez, hogy egy egész fesztivált lehessen a téma köré építeni, ez azonban mára megváltozott.

Káel Csaba az Origónak beszélt arról is, hogy a kortárs szónak sokszor van egy kellemetlen mellékzöngéje, mert arra asszociálnak az emberek róla, hogy számukra érthetetlen ez a fajta művészet. A fesztivál viszont úgy értelmezi a kortárs szót, hogy

a mi korunk művészete, amely rólunk, a mi érzéseinkről, gondolatainkról és szenvedélyeinkről szól.

Káel Csaba szerint jó úton halad a fesztivál Fotó: Marton Szilvia - Origo

A kortárs mellett az összművészeti jelleg a másik hívószava a fesztiválnak: Káel Csaba az Origónak elmondta, hogy ez azért fontos, mert remélik, hogy a különböző művészeti ágak és képviselőik motiválják egymást. Hozzátette azt is, hogy nem titkoltan marketingfogás is a fesztivál széles spektruma, csak kortárs zenére épülő fesztiválok ugyanis már szép számban vannak Európában, amelyekkel nehéz versengeni. Emellett Káel Csaba szerint Budapest atmoszférája is inspirálja az összművészeti megközelítést:

Benne van a város levegőjében

Káel Csaba szerint Budapestben pont a sokszínűsége a legizgalmasabb, és egy ilyen fesztivál alkalmas arra, hogy ezt bemutassa a külföldieknek, illetve az itt lakóknak is, akik sokszor nem fedezik fel a városban rejlő lehetőségeket. „Tipikus magyar vonás, hogy valamiért a dolgainkat kicsit lejjebb pozícionáljuk, mint amilyenek valójában, és ez Budapest esetében is így van. Ennek a városnak annyi értéke van, hogy más városok ennek a töredékéből nagyon jól megélnek. Nekünk az lenne a célunk, hogy mi is jól megéljünk ebből. Ez nem csak egy kulturális misszió" – mondta Káel Csaba, arra utalva, hogy a kulturális turizmus fellendülése a minden területen plusz bevételekhez juttatatja a várost.

Már a következő fesztiválokat tervezik

Mikor a jövőbeli tervekről kérdeztük, Káel Csaba elmondta, hogy mind a Budapesti Tavaszi Fesztivál, mind a CAFe Budapest több nemzetközi fesztivállal kezdett közös projektekbe. Ezek mostanában fognak beérni, hiszen sokszor több éves átfutású együttműködésekről van szó. Elmondta, hogy az Artmarkettel is terveznek szorosabb együttműködést, ezzel tovább erősítve a fesztivált képzőművészeti vonalon, illetve szeretnék folytatni és fejleszteni a közös munkát a design és a divat világával.

Bán Teodóra és Káel Csaba is hangsúlyozta, hogy a fesztiválok

új alkotások születését is inspirálni szeretnék.

Idén, a Mini Fesztivál keretében, ahol fiatal zeneszerzők mutatkoznak be, 28 új alkotás születik meg, az 1956-68-80/16 című mű bemutatása pedig kiemelt eseménye a CAFe Budapestnek.