Nemcsak a hagyományosan fotóval foglalkozó múzeumokat lesz érdemes felkeresnie június 25-én azoknak, akiket érdekel a fotózás története. Az Országos Széchenyi Könyvtár a 2016-os Múzeumok Éjszakája Hősök, felfedezők, újítók tematikájához kapcsolódóan „Muszáj-felfedezők" Mexikóban címmel Rosti Pál 1857-58-as fényképeiből válogat. Rosti Pál Közép- és Dél-Amerikában készült fényképsorozatával került be a magyar (és az egyetemes) fotótörténetbe, hiszen
nem sokkal a fényképezés feltalálása után már csodálatos tájképeket készített
az akkor még Európa számára jobbára ismeretlen világról.
A német származású Klösz György szintén ikonikus alakja a hazai fotózásnak, hiszen a városfotózás úttörőjeként tartják számon. Neki köszönhetjük a XIX. századi Budapest fejlődésének és fontos eseményeinek dokumentálását. Képeiből a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár mutatja be Zugló Önkormányzatának vándorkiállítását Klösz György, a Millenium fényképésze címmel.
Szintén az 1900 körüli évtizedek világát idézi meg a Műcsarnok újonnan nyíló, A boldog békeidők 3D-ben című kiállítása, melyet a Múzeumok Éjszakája keretében még a megnyitó előtt láthat a közönség. A kiállításon a korszakban divatos,
3D-hatású sztereofotókon elevenednek meg Budapest, illetve más európai és távoli nagyvárosok utcái.
Nyolc órától pedig Vékás Magdolna fotóművész egy másik különleges technika, a cianotypia készítésének rejtelmeibe avatja be az érdeklődőket.
A Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház vezetett túráin pedig azt is átélhetjük,
milyen volt egy századfordulós fotográfiai stúdió,
amellett, hogy több kiállítást is megtekinthetünk.
A Budapesti Művelődési Központ is fotós időutazásra hívja a látogatóit: interaktív kiállításon és eszközbemutatón lehet megismerkedni
az elmúlt 60 év különleges fényképezőgépeivel, és a laborálás folyamatával.
Eközben az este folyamán vetítettképes fotóbemutató segítségével körbeutazhatjuk Európát is.
Míg a Budapesti Művelődési Központban Európa lesz a fókuszban, a fővárosi levéltár Budapest és Magyarország arcai címmel rendez fotókiállítást, kifejezetten a Múzeumok Éjszakája kapcsán. Ennek különlegességét a perspektíva adja: a legnevesebb moszkvai fotóriporterek az 1960-1970-es években készült professzionális, és mégis művészi igényű fotóin keresztül nyerhetünk bepillantást Budapest életébe.
A Capa Központ nemrég nyílt Total Records című kiállítása pedig
a fotográfia és a zene kapcsolatát járja körül
több száz lemezborító segítségével. A tárlaton a világ leghíresebb fotósainak és zenészeinek nevei köszönnek vissza, jól érzékeltetve, hogy milyen sokat köszönhet a két művészeti ág egymásnak. A tárlaton szereplő borítók nagy része a 60-as, 70-es és 80-as évek terméke, hiszen a kurátorok szerint ekkor születtek a legkreatívabb, fotót felhasználó hanglemezborítók, de kifejezetten friss alkotásokkal is találkozhatunk.
A Planetáriumban a csillagászati fotográfia legújabb tendenciáival találkozhatunk az elismert fotósokból álló, a világ éjszakai arcát bemutató The World At Night nevű szervezet
nemzetközi asztrotájkép-kiállításán.
A szervezet rendhagyó város- és tájképeket készít csillagokkal, égitestekkel együtt a modern fotótechnika segítségével. A kiállításon mintegy ötven felvételt láthatunk, az alaszkai sarki fényektől kezdve a déli félteke Tejútjáig, illetve a Fény Nemzetközi Évéhez kapcsolódóan látványos képek demonstrálják a fényszennyezés hatását is.
Aki még nem látta a Műcsarnok 150 magyar fotóművész több száz, az elmúlt években született munkáját bemutató Képek és pixelek című kiállítását, annak érdemes a Múzeumok Éjszakájára időzíteni a látogatást.
A kortárs magyar fotóművészetre, illetve a fotó határterületeire koncentráló kiállítás
június 26-ig tart nyitva, a zárás előtt egy nappal pedig kurátori tárlatvezetéssel nézhető meg. A bemutatott művek nagy része digitális technikával készült, de – ahogy az összeállítás elején említettük - az analóg fotózás szerelmeseinek is érdemes lesz a Műcsarnokba látogatniuk június 25-én.
A cikket az E.ON támogatta.