A Balatonból egész jó a magyar popzene

Vágólapra másolva!

A magyar eurovíziós előadók délután, 30 fokban léptek fel, Freddie és Kállay Saunders nem vonzott nagy tömegeket a Strand Fesztiválon, aki tehette, a tóban frizbizett. A Belga remek bulit adott, az Irie Maffia nem szólt jól, de sebaj, Kis Grófó már úton van Zamárdi felé.

Kalmár Csaba

Vágólapra másolva!

koncert Strand Fesztivál buli Nyár fesztiválok2016 fesztivál fesztivál2016

Nem ma kezdtem a fesztiválozást: egymás utáni nyolc nyáron EFOTT-okon voltam, a legelső, 1993-as Sziget után a következő húszra is kimentem, a legtöbbször hetijeggyel. Volt, hogy úgy sátraztam kinn, hogy Óbudára, pár száz méterre kellett volna csak kijárni szobáért, ágyért, de akkor teljes az élmény, ha sátrazás után a csipás, álmos reggelt is látjuk, kinn élünk pár napot.

Jártam Fishing-en, Orfűn, néha lenézek a VOLT-ra. A Balaton Sound azonban zenei programja és fiatal közönsége okán soha nem vonzott, viszont a helyszínt a képek alapján telitalálnak éreztem, úgyhogy nem volt kérdés, hogy előbb-utóbb megnézem a szintén Zamárdiba szerezett Stand Fesztivált.

Egyszóval régi vágású fesztiválozó vagyok, úgyhogy meg is álltunk az egymás mellé települt két fesztivál az elektronikus zene híveit beszippantó B.My.Lake és a Strand mellé kitelepült ideiglenes vendéglátóipari üzemegységeknél, tapasztalatszerzés és fröccsfelvétel végett.

Több vállalkozó alapozott erre a pár napra, az engedélyeket nem láttuk, de az italáraik rendben vannak (főleg a bentiekhez képest), a szilárd táplálékkal azonban volt gond: hamburger nem volt 1200 alatt, láthatóan nem 100%-os marhahúsból készült a húspogácsa, a gyrosban pedig egymást váltották a meleg és jéghideg húscafatok – de nem enni, hanem bulizni jöttünk.

A fesztivál legnagyobb vonzereje természetesen a tó, amely vize péntekre már 23-24 fokra melegedett, vígan el lehetett benne tölteni egy órát. Mi így tettünk frizbizve, úszkálva hallgattuk Freddie-t, aki

tisztességgel igyekezett, de elég szerencsétlen időpontot kapott,

délután négy és öt között kellett fellépnie, 30 fokban, mikor a tűző nap elől sokan a Balatonban találták meg a megnyugvást. Utána a Kállay Saunders Band jött, őket már közelről is megnéztük, úgy 300 másik látogatóval együtt. Profin nyomták, együtt volt a banda, de itt is igen szellősen ácsorogott a nép.

Az este során meghallgattuk a Supernemet, ekkor már százak ültek fegyelmezetten a tóparton, komótosan nézték a laplementét, a narancsszínben úszó Tihanyi-félszigetet: ilyen békebeli pillanat nincs a Szigeten sem. A Belga a napnyugta után őszinte, dinamikus bulit adott, úgy tűnt, élvezik a fellépést, noha nyilván ők is végigfesztiválozták a nyarat. Majka és Curtis következett, mi ekkor a parton ténferegtünk, de láthatóan jelentős tömeg nyomult be a koncertre.

Tom Odell kimaradt nekünk, a Vad Fruttik jól ment, a Hurts viszont nem volt különösebben izgalmas, azt állapítottuk meg, hogy ha magyar lenne, akkor tizedannyian lézengenének a színpad előtt: így viszont tisztességes telt házat vonzott. Az Irie Maffia éjjel fél egy körül kezdett, szakértők és régi rajongók arról informáltak, hogy a hangosítás pocsék volt. Talán halk is volt, valaki látta menedzsert a hangosító pultnál intézkedni - mindenesetre „hiányzott a spiritusz", ahogy a zenekar egy régi híve fogalmazott.

Az éjjel kettő utáni eseményeket takarja a feledés jótékony homálya. Ma viszont erősebb nap lesz, jön Péterfy Bori, a Kiscsillag, a Kelemen Kabátban, a Hiperkarma, idősebbeknek a KFT, a fiatalabbaknak a Wellhello, a Halott Pénz. Kis Grófó pedig hamarosan, délután fél kettőkor kezd, csodálkoznánk, ha üres nézőtérnek énekelné a No Roxa Ájt.