Szenvedély címmel készül ősbemutatóra a Nemzeti Színház

Horváth Lajos Ottó, a Szenvedély című előadás egyik főszereplője.

Szerelemről, vonzódásról, vallomásokról, közelségről, cselszövésről és sorsokról szól a Szenvedély című fülledt szerelmi játék Ingmar Bergman filmje alapján, Kiss Csaba rendezésében a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán.

A történet két egymásba kapaszkodó emberről, egy férfiról és egy nőről, illetve egy jómódú, gyerektelen házaspárról szól, akiknek kapcsolatait elfojtott hazugságok feszítik. A szereplőket egy sziget csendje, nyugalma veszi körül, de

egy napon váratlan és értelmetlen kegyetlenkedés történik,

a közhangulat pedig egy ártatlan ember ellen fordul. Ekkor

fény derül olyan titkokra, amelyek jobb lenne, ha titkok maradtak volna.

Horváth Lajos Ottó, a Szenvedély című előadás egyik főszereplője. Forrás: Nemzeti Színház / Eöri Szabó Zsolt

„Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy sziget. De nemcsak olyan tényleges, víztől ölelt parti szikla, hanem képletes is, ami az ember lelkében él. Ahova, ha megbántódik, visszavonul, és kizárja a világot. Becsukja az ajtót, és a világ kint reked, minden zűrjével, zajával együtt. Nos, egy ilyen kis szigeten élt, halt és alkotott egy nagy, magas rendező, bizonyos Bergman. Sok felesége volt, sok szerelmet, szakítást megélt, sok filmet forgatott. Bennük van a világ is, ő is. Egyet közülük, a Szenvedély-t próbáljuk a Nemzetiben" – ismerteti az előadást a Nemzeti Színház honlapján a rendező, Kiss Csaba.

„Színről színre. Vaskos kötet: fekete gerinc, fehér betűkkel. A nyolcvanas években minden könyvespolcon volt egy. Olyan biztos pontja volt az értelmiségi létnek, mint a szextáns a tengerésznek. Ingmar Bergman. Filmnovellák, forgatókönyvek. A címek ridegek, fájdalmasak, távoliak, mintha tűvel karcolták volna őket fényes fémtükörbe. Persona. Rítus. A csend. Szenvedély. Suttogások és sikolyok. Tükör által homályosan.

Éreztük, hogy rólunk szólnak, kevés szóval, hosszú feszült csendekkel. Rólunk, meztelen, társas magányba zárt lényekről."

Jelenet a készülő előadásból, a főszereplők: Tóth Auguszta, Schnell Ádám, Horváth Lajos Ottó és Györgyi Anna. Forrás: Nemzeti Színház / Eöri Szabó Zsolt

A Szenvedély című filmet Ingmar Bergman 1969-ben forgatta Fårö szigetén (az elnevezés jelentése: Juh-sziget). Fårö egy apró sziget Svédországban, a Balti-tengerben, Gotlandtól északra: itt élt 1960-tól 2007-ben bekövetkezett haláláig a rendező. Nagy András operatőr 24 tekercs analóg fényképezőgépbe való filmmel kereste fel Fårö szigetét, hogy a Szenvedély-hez fényképeket készítsen.

Ingmar Bergman filmkészítői munkássága mellett jelentős színpadi szerző, rendező és író is volt: precízen kidolgozott forgatókönyveiből Magyarországon is több színházi előadás született.

A Szenvedély viszont ősbemutató, színpadon még nem játszották.

A filmnovella és az eredeti dialógusok alapján készült a Nemzeti Színház előadása, amely a 305. Bergman-bemutató lesz a világon. A főszerepeket Tóth Auguszta, Györgyi Anna, Horváth Lajos Ottó, Schnell Ádám és Szarvas József játsszák majd. Az október 15-i bemutatót követően a hónapban 16-án, 18-án és 24-én is a Nemzeti Színház műsorán lesz a darab, ez utóbbi időpontban az előadást közönségtalálkozó is követi majd.

Györgyi Anna a Szenvedély egyik jelentében. Forrás: Nemzeti Színház /Eöri Szabó Zsolt

A Nemzeti Színház a most kezdődő évadban, amelynek a Szenvedélyek színháza fantázianevet adták, a következő bemutatókkal várja még a közönséget: Szilágyi Andor: Tóth Ilonka című művét rendezi Vidnyánszky Attila, Branislav Nuŝić: A miniszter felesége című darabját rendezi Árkosi Árpád, majd Michel de Ghelderode Képek Assisi Szent Ferenc életéből című művét állítja színpadra Bozsik Yvette. Ezt követi a Csíksomlyói passió Vidnyánszky Attila, Ivan Viripajev: Részegek című darabja Viktor Rizsakov, Katona József: Bánk bán című drámája Vidnyánszky Attila és Földes László Hobo: A Gulag virágai című estje szintén Vidnyánszky Attila rendezésében. Euripidész: Hippolütosz című drámáját pedig Zsótér Sándor viszi majd színre.