Ókovács Szilveszter elmondta, hogyan újul majd meg az Operaház

Ókovács Szilveszter főigazgató néhány hónappal ezelőtt, egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a Magyar Állami Operaház épülete minden szempontból megérett a sürgős korszerűsítésre. A Magyar Közlönyben augusztus végén jelent meg a hír, hogy a kormány határozata szerint 23, 2 milliárd forintból újíthatják fel az Operaházat. A 2016/17-es évad végén, júniusban a társulat ki is költözik az épületből, hogy megkezdődhessenek a munkálatok. Ókovács Szilveszter főigazgatót a beruházás részleteiről, a várható átalakításokról kérdeztük.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója Fotó: Marton Szilvia - Origo

„Athénban a közelmúltban adtak át egy nagyjából a miénkhez hasonló méretű operaházat, egy modern épületet, amely 190 milliárd forintból épült fel. Ez jól mutatja annak nagyságrendjét, hogy mennyibe kerül egy operaház megépítése. Még összetettebb a helyzet, ha a szóban forgó ház ráadásul műemlék. Ha tehát egy ilyen nagyságú műemlék épület esetében, mint a miénk, megkapunk 23 milliárd forintot, akkor

prioritásokat kell felállítanunk.”

– mondta az Origónak Ókovács Szilveszter.

„Az első számú prioritás a színpadgépezet, amelynek felújítása a teljes színpadi övezetet, majdnem 900 négyzetmétert érint, a színpad ugyanis nagyobb, mint a nézőtér – kezdte a felsorolást a főigazgató. - A színpad felett olyan hatalmas légköbméter-mennyiség áll, amelyet a felsőgépészet használ, hogy

az Operaház színpadára felférne a teljes Vígszínház épülete. Ezt a színpadot kell megújítanunk:

erre 5-6 milliárd forint körüli összeg áll rendelkezésre. Fel kell újítanunk a nagyon komoly statikával, függesztésekkel rendelkező liftrendszert is, magukat az úgynevezett „utcákat” és „pódiumokat”, amelyek három métert minimum süllyednek és emelkednek. Itt ugyanis 1961-es tervezésű, 1982–83-ban beépített NDK-gépek működnek, és az egész szerkezetet egy Trabanthoz tudnám hasonlítani.

Sokan hiszik, hogy azért, mert történetesen Ybl Miklós designjába van beépítve a Trabant-motor, már BMW-hez hasonló sikert lehet elérni,

de ezt a hiedelmet a legönfeláldozóbb munkával sem lehet korlátlanul fenntartani.”

„A második a prioritások listáján

a nézőtéri akusztika és kényelem megjavítása

– sorolta tovább a főigazgató. – Ehhez tartozik a zenekari árok kibővítése is, ahol hangzás és zenei kényelem szempontjából is fontos lépéseknek kell történniük.”

„A harmadik pont az épületben lévő összes, arra megérett strang cseréje. Az Operaházban jelenleg régi gázcsövekben futnak elektromos kábelek, amelyeknek a terhelését valaha sokkal kisebb amperszámra szabták, tehát

tűzveszély is fennállhat.

Az összes vizes helyiségben is ki kell cserélnünk a csöveket. Az első emeleten például az egyik páholykaron meg kell szüntetnünk a férfivécét, mert hölgymellékhelyiségből jelentősen többre van szükség Ybl Miklós kora óta. Ráadásul itt is figyelembe kell vennünk a velünk szemben fennálló elvárásokon túl azt a tényt is, hogy egy műemlék épületben csak korlátozottan végezhetünk változtatásokat.”

A Magyar Állami Operaház épülete Fotó: Szabó Gábor - Origo

„A negyedik számú cél: a szükséges funkcióváltások elvégzése az épületben. Kikerül innen több műhely, amelyeknek mások veszik át a helyét. Szintén az Operaházhoz tartozik a velünk szemben lévő üzemház. Annak

át kell alakítani az egészségre ártalmas azbesztszigetelését,

illetve egy új homlokzati főfalat is fel kell húzni. Ez ugyanis az egyetlen ház a világörökségi övezetben, amely korábban modern külsőt kapott, és ezt most visszaalakítjuk. Az Operaház kazánjai pedig az üzemház nyolcadik szintjén vannak. Bizonyos belső funkcióátalakítások után új kazánokra is szükség lesz. És látjuk, milyen tavaszok, nyarak és őszök jönnek: a teljes és hathatós klimatizálás immár elengedhetetlen.”

„Az ötödik prioritásunk az épületen belül és a fronton található történelmi díszítések helyrehozatala – zárta a felsorolást a főigazgató. – Szakemberek fogják eldönteni, hogy

Lotz Károly festménye, a legnagyobb magyar mennyezeti szekkó

portalanításon kívül igényli-e más munkálatok elvégzését. Az épület külső falán pedig le kell tisztogatni az alapvetően sárgás színű mészkövet, és ki kell pótolni az elmállott részeit.”

Arra a kérdésre, hogy a színpad megújulása a színpadtechnika változását is magával vonja-e, és így hatással lehet-e a bemutatott rendezések látványvilágára, Ókovács Szilveszter a következőt válaszolta:

„Ha szorosan értelmezzük a színpadtechnikát, és a színpadi süllyedő- és pódiumrendszert értjük alatta, akkor nem. Többek között Oslóban, Helsinkiben, Stockholmban, Szentpéterváron, Zürichben, Berlinben, Bécsben és Madridban is néztünk és vizsgáltunk meg színpadtechnikai megoldásokat. Végül arra jutottunk, hogy az Ybl Miklós-i hagyományokat követve a már létező, hatutcás, 12 pódiumos megoldást választjuk.

Teljesen lenulláznánk ugyanis a jelenlegi díszletállományt, ha egy, a begyakorlottól teljesen eltérő színpadi rendszert hoznánk létre.

Azonban az átalakítások után minden gyorsan, megbízhatóan és hangtalanul fog emelkedni, illetve dőléseket tudunk létrehozni – így egyes színpadi elemek maguktól a helyükre kerülnek. A lámpapark terén is látványos változtatás várható. Nemrég egy amerikai koncertfilm, egy crossover-darab, a Rocktopia forgatásához adtuk bérbe az épületet. A stábnál látott, gombnyomásra fantasztikus effekteket produkáló robotlámpák rendszerétől az Operaház rendkívül el van maradva. Azonban a nézőink arra fizetnek be, hogy összművészeti előadást láthassanak:

nemcsak zenét, táncot, éneklést, hanem valamiféle show-t is, tehát szükséges, hogy ilyesmi is szerepeljen a repertoárunkon.

Így aztán lesznek ilyen irányú beszerzéseink is.”

Az Operaház társulata 2011 augusztusában azt a célt tűzte ki, hogy 2018. május 24-én A kékszakállú herceg vára ősbemutatójának 100. évfordulóját a felújított épületben fogják ünnepelni. A tervek már elkészültek, ahhoz, hogy a kitűzött cél megvalósuljon, 2018 májusáig kell lezárulniuk a munkálatoknak.