Tizenkét programmal emlékezik 1956-ra az Opera

Vágólapra másolva!

Tizenkét különböző programmal, köztük három ősbemutatóval, musicallel, hangversenyekkel és képzőművészeti kiállításokkal készül az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának ünneplésére a Magyar Állami Operaház. Az Erkel Színház és az Andrássy úti nagyszínpad mellett játszóhellyé alakul az Opera trapézpincéje is, ahol a Kádár utolsó beszéde című előadás látható majd.

Verasztó Annamária

Vágólapra másolva!

Magyar Állami Operaház Ókovács Szilveszter Schmidt Mária 1956

Az Operaházban ugyanezen a különleges helyszínen, a nézőtér alatti trapézpincében tartották meg a sajtótájékoztatót, ahol az 1956 eszmeiségére emlékeztető programokat ismertették. Schmidt Mária, az 1956-os Emlékbizottság társelnöke itt azt jelölte meg fontos célkitűzésként, hogy '56 üzenetét mindenkihez közelebb vigyék. Emlékeztessenek a forradalomra, köszönetet mondjanak a ma is élő szabadságharcosoknak, ezzel pedig elérjék, hogy a 60. évfordulón mindenki érezze át, milyen jó egy szabad és független országban élni. Mint mondta, a zenéhez hasonló hatást semmi nem tud kiváltani, ezért a Magyar Állami Operaház programjait 200 millió forinttal támogatta az Emlékbizottság.

Schmidt Mária és Ókovács Szilveszter Fotó: Szabó Gábor - Origo

A legkülönfélébb műfajú programok mellett egy új magyar opera is született kifejezetten ebből az alkalomból,

az Emlékbizottság meghívásos pályázatán: Makk Károly Szerelem című kultuszfilmje kerül operaszínpadra, azonos estén A bánya című operával. Ez az október 21-i premier lesz az '56-os programsorozat kezdete.

A bányá-t, Einojuhani Rautavaara kortárs finn zeneszerző alkotását

a világon először mutatják be színpadi előadásként.

Mint a főszerepet éneklő Tommi Hakala elmondta, az operát az 1956-os magyarországi események és azoknak a magyar menekülteknek a beszámolói inspirálták, akikkel a librettót is jegyző szerző Svájcban találkozott. A történet viszont részben már az alkotó fantáziájának szüleménye:

egy bányaomlás után a föld alatt rekedt munkások történetén keresztül mesél a diktatúra ellen lázadó közösségről.

A mű egy 1957-es finnországi operaversenyen első lett, de az akkoriban szovjet nyomás alatt lévő országban politikailag érzékeny témát érintett, így csak egy oklevelet kaphatott. 1963-ban készült egy TV-változata, 2011-ben pedig Tamperében adták elő a koncertverzióját, de Vilppu Kiljunen színpadi rendezése a maga nemében ősbemutatónak számít. Ókovács Szilveszter és az előadást vezénylő karmester, Bogányi Tibor elmondták, hogy korábban felkeresték az akkor már súlyos beteg Einojuhani Rautavaarát, aki nekik adta egyik utolsó interjúját.

A szerző izgatottan várta műve magyarországi premierjét, amelyre személyesen is szeretett volna eljönni, de már nem érhette meg:

idén júniusban belehalt egy műtét okozta komplikációkba.

A finn zenemű mellett a Déry Tibor, Makk Károly és Bacsó Péter nevéhez fűződő Szerelem című film alapján íródott, azonos című darab ősbemutatóját is október 21-én tartják. A szerző, Varga Judit első operája kapcsán elmondta, hogy igyekezett a kiindulásként szolgáló kultuszfilmhez hű maradni, miközben filmesebb, modernebb dramaturgiát dolgozott ki két Déry-novella, a Szerelem és a Két asszony összefésülésével. Varga Judit azt is hangsúlyozta, hogy a való élethez hasonlóan

klasszikus értelemben szép és „nagyon csúnya" zene is megszólal majd az operában,

de ígéretet tett arra, hogy a tragikus témánál megkerülhetetlen fájdalom nem marad majd az előadás nézőiben feloldatlan.
A bánya főbb szerepeiben Tommi Hakala, Miksch Adrienn, Laborfalvi Soós Béla, Fried Péter és Kiss B. Atilla lép színpadra, míg az emblematikus Makk Károly-film alapján készült opera házaspárját Fodor Gabriella és László Boldizsár, az öregasszonyt pedig Balatoni Éva alakítja.

Mindkét darabot a finn Vilppu Kiljunen rendezi, aki már az előkészítés fázisában nagyon átgondolt koncepciót mutatott be, a két előadást egy egész estés metaforává készül összefűzni. Realisztikus világot tár majd a közönség elé, amely felismerhetően kapcsolódik 1956 Magyarországához. A rendező elgondolása nyomán közös színházi keretbe kerül a két történetet: a közönség szeme előtt fog felépülni és szétesni a színpadon látható díszlet.

A darab végén lebontunk minden falat, így a mű egy közel üres térben, a szerelem csupaszságát szimbolizálva fejeződik be"

– fogalmazott korábban Vilppu Kiljunen.

A rendező a sajtótájékoztatón is elmondta, hogy számára a két történet összetartozik, mint ugyanazon érem két oldala: az első opera férfias, fekete világát a második opera nőies, fehér világa ellenpontozza. Meglepő fordulattal azonban Vilppu Kiljunen a koncepciója bemutatása mellett komoly kritikát fogalmazott meg a saját munkakörülményeivel kapcsolatban. Miközben méltatta a gyönyörű épületet és annak csodás művészeit, azt mondta, sehol a világon nem ütközött olyan nehézségekbe, mint itteni munkája során. Számos problémát, hiányzó feltételt sorolt fel, amelyek miatt úgy érzi, harcolnia kell, hogy a bemutatóig létrejöhessen az Operaházban az előadás. Ókovács Szilveszter főigazgató a rendező nyilatkozatára úgy reagált, hogy szinte minden produkció finisében természetesnek számít a hasonlóan felfokozott idegállapot, és biztos abban, hogy a bemutatóra készen áll majd az ezek után még nagyobb várakozással övezett előadás.

Vilppu Kiljunen Fotó: Szabó Gábor - Origo

A programsorozat folytatásaként október 23-a előestéjén rendezik meg az Erkel Színházban a Cziffra1956 című hangversenyt, amelyet a Budapesti Filharmóniai Társaság Cziffra György emlékének ajánl. Minden idők egyik legkiválóbb zongoravirtuóza 1950-ben a disszidálás mellett döntött. Az ÁVH még a határ előtt elfogta – a verés és a tizennyolc hónap kényszermunka csaknem teljesen tönkretette a kezét. A kivételes tehetségű művész előtt tiszteleg az október 22-i koncert, amelynek Balázs János Liszt-díjas zongoraművész a szólistája.

Az '56-os forradalom évfordulójának napján négy helyszínen tart előadást az Opera. Este az Operaház nagyszínpadán látható az Állami Díszelőadás, az intézmény énekes szólistáinak, zenekarának és énekkarának, valamint a Magyar Nemzeti Balett művészeinek közreműködésével. A produkció rendezője Káel Csaba.

A nap végén pedig,

rendhagyó időpontban, 23 órától mutatják be a Kádár utolsó beszéde című dokumentumjátékot,

Kornis Mihály azonos című könyve alapján, Novák Tamás történész és dokumentumfilmes rendezésében, Ókovács Szilveszter ötlete nyomán. Kádár Jánost, romló egészségi állapota miatt már felmentették posztjáról, amikor 1989. április 12-én váratlanul és hívatlanul megjelent az MSZMP KB ülésén, és megtette – látszólag kusza – utolsó felszólalását, amely sokak szerint egy kétségbeesett önigazolási kísérlet volt. A trapézpincében tartott előadást rendező Novák Tamás szerint a csapongó, sokszor összefüggéstelen beszédben

egy széteső rendszer vezetőjének megbomló elméje"

nyilvánul meg. Kádár meghasadt tudata az előadásban megidézi két rettegett démonát, Rajk Lászlót és Nagy Imrét, akik a színpadon is megjelennek, miközben korabeli archív filmeket és hangfelvételeket is felhasználnak az alkotók. Kádár János szerepében Kőrősi András látható, Rajk Lászlót Fülöp Tamás, Nagy Imrét pedig Farkas Dénes személyesíti meg.

Ókovács Szilveszter elmondta, hogy az Operaház nézőtere gyakran volt színhelye politikai eseményeknek:

Rákosi Mátyás 60. születésnapját is itt ünnepelték,

1948-ban is itt egyesült a két baloldali párt, Kádár János és a Rákosi-házaspár gyakran jártak ide előadásokra. Így aztán az a hely, ahol bizonyos értelemben csúcspontjához érkezett a személyi kultusz – ami ellen az '56-os forradalmárok küzdöttek –különösen alkalomhoz illő helyszíne lehet az 56-ról illetve a Kádár János akkori szerepéről szóló előadásoknak.

A Kádár utolsó beszéde egy prózai dokumentumdráma, így műfaja szokatlannak számít az Operaház épületében. Szintén ritkán fordul elő, hogy musicalt mutassanak be az Erkel Színházban, de a musicalirodalom első 56-os alkotása, az 56 csepp vér éppen 10 évvel az ősbemutatója után ezúttal színházi kulisszák között lesz látható. A mű zeneszerzője Mihály Tamás, az Omega basszusgitárosa, az Opera egykori főigazgatójának, a zeneszerző-karmester Mihály Andrásnak fia. Mihály Tamás a sajtótájékoztatón azt mondta: az egykori, Aréna-beli produkcióból egyedül az égő tank megjelenését nem tudják reprodukálni, minden más tekintetben tökéletes otthonra talál a kőszínházban ez az alapvetően színházi gyökerekkel rendelkező produkció.

A zeneszerző hangsúlyozta: a mai fiataloknak fontos tisztában lenniük azzal, hogy

'56-ban az akkori fiataloknak életről és halálról kellett dönteniük, és sokan az életükkel fizettek a helyes döntésért.

Az 56 csepp vér a Székesfehérvári Vörösmarty Színházzal közös produkcióban jön létre, rendezője Szikora János. A darab két alkalommal, október 23-án és 31-én lesz látható, többek közt Feke Pál, Börcsök Olivér, Kiss Diána Magdolna és Keszei Bori közreműködésével.

Október 23-án az országhatáron kívül is ad műsort az Opera a forradalom és az áldozatok emlékére: Kassai polgárok címmel rendeznek gálaestet a kassai színházban, amelyen Medveczky Ádám vezényel. Október 24-én pedig már New Yorkban, az ENSZ-székház Közgyűlési termében képviselteti magát az Operaház. Az ENSZ világnapján rendezett gálaesten Szennai Kálmán vezényletével Erkel, Kodály és Liszt művei mellett Brahms Magyar táncok-sorozatának két darabja is elhangzik, az énekes szólisták pedig Rost Andrea és László Boldizsár lesznek.

Az Erkel Színházban november 4-én tartják az 56-os rekviem című koncertet, amely a 200 ezer kivándorlóra is emlékezik, akik kényszerből hagyták el Magyarországot. Az esten Verdi Requiem-jét a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara adja elő, Daniele Rustioni vezényletével. A szólisták között szerepel majd Stuart Neill, a Metropolitan, a Scala, a velencei La Fenice, a bécsi Staatsoper és a londoni Royal Opera Covent Garden visszatérő vendége is, akit a Verdi-requiem tenor szerepének egyik legjobb tolmácsolójaként tartanak számon a világban. A november 3-án és 4-én a Jókai Utcai Zenekari Centrumban bemutatott Sír a téli éjszaka című daljáték pedig az '56 utáni megtorlásról szól.

Az Opera, a profiljához illő zenés kínálat mellett

két képzőművészeti kiállítással is kiegészíti a programsorozatot.

Az 1956 cigány hősei című fotókiállítás október 22-től november 4-ig lesz látható az Erkel Színház előcsarnokában.

Az '56-os forradalomnak számos roma hőse és áldozata volt;

a felkelők több mint 5 %-a bizonyítottan cigány. Nemcsak a felnőtt férfiak, de az asszonyok és a gyerekek is részt vettek a felkelésben, nem egyszer fegyvert fogtak, sokan életüket vesztették a harcokban. A Forradalom, feketén-fehéren című Ács József Ferenc-emlékkiállításon pedig 25 olyan alkotást mutatnak be, amelyeket a művész az 1956 után emigrációban töltött évek alatt az átélt emlékei, vázlatai alapján, Kanadában készített a forradalomról. Ehhez társul az a húsz grafikából álló sorozat, amely már a művész 2001-es hazatérte után készült, és az Igazunk '56 című folyóiratban jelent meg. „Bármilyen távol sodorta is őt az élet, Ács József Ferenc megőrizte szívében 1956 hangulatát, szabadságvágyát, de ezzel együtt meg akarta mutatni a pusztítást és tragédiát is" - írta a művekről Feledy Balázs művészeti író. A kiállítás az Erkel Színház Kodály termében október 23-tól november 18-áig tekinthető meg.