hogy a magyar fővárosba érkezik Natasha Khan emelkedett, többszörösen is Mercury Prize-jelölt Bat For Lashes alteregója, ami olyan, mint egy megoldatlan, de csodálatos rejtély:
az angol-pakisztáni énekesnő saját törvények mentén működő, barokkosan meseszerű univerzumokat kreál,
amelyeknek pillanatok alatt a közepébe rántja a hallgatót. Nincs is semmi meglepő abban, hogy zenéjét számos alkalommal hasonlították már Björkhöz (aki maga is korai Bat For Lashes-koncertlátogató volt), Kate Bush-hoz, PJ Harveyhoz, Annie Lennoxhoz vagy épp Fiona Apple-höz. Idei, komoly kritikai elismeréseket begyűjtő albuma,
a The Bride egy olyan konceptlemez, amin egy menyasszony egyedül indul nászútra, miután vőlegénye az esküvőre tartva halálos autóbalesetet szenved
- ez minden bizonnyal egy sor intim pillanattal fogja megajándékozni a Telekom Electronic Beats közönségét.
némi bolondozósan fúziós elektro-rockkal. A londoni zenekar bele is illik a 21. századi indie zsánerbe, meg nem is: 2009-es megalakulásuk után nem sokkal a francia Kitsuné kiadó képében elég hamar bekopogott a siker, más szempontból viszont egyáltalán nem követték pályatársaikat. Ahelyett, hogy közepes méretű brit klubokban kezdtek volna miniturnézni, inkább
minden pénzüket arra költötték, hogy a világ legtávolabb eső helyein léphessenek fel,
legyen az venezuelai rockfesztivál, orosz házibuli vagy akár Mongólia, ahol az egyik első nyugati bandaként zenélhettek. Ez a hozzáállás egybevág zenei arculatukkal is: máig szivárványos, furcsán félegzotikus számokat írnak, amik remek előkészítői lesznek az este későbbi részének.
A bristoli basszusfészekben felnőtt producer gyerekként
idősebb testvéreinek hip-hop kazettáin pallérozódott,
az első Daft Punk-trekkek aztán az elektronikus zene felé lökték, 2009-ben pedig azon kapta magát, hogy Claude VonStroke kiadójánál jön ki az első EP-je. Az áttörés egy nehéz döntést is hozott magával - egyetem vagy zenélés. A folytatást ismerjük: a sajtó, a klubok és a lemezkiadók egy emberként kapták el azt a mély frekvenciákkal is kikövezett ívet, amire Julio ráállította a house műfaját.
Electronic Beatsről:
a manchesteri születésű, londoni székhelyű Sam Shepherd, azaz Floating Points. Egyöntetűen ünnepelt tavalyi bemutatkozó albuma, az Elaenia egy rendkívül különleges hanganyag lett, ami éppúgy merít a klasszikus zenéből, mint a jazzből, a soulból vagy a brazil könnyűzenéből. De
Floating Points már jóval a debütlemeze előtt beírta magát az elektronikus zene megújítóinak nagykönyvébe:
rengeteg elismerést kapott páratlan, előremutató dj-szettjeiért, ez pedig olyan, a tánczenével örömmel trükköző nevek mellé helyezte őt, mint Caribou vagy Four Tet, és bejárást jelentett a világ legnagyobb klubjainak keverője mögé is.
aki a bulgáriai Szófiából mindenféle kampány, médiahype és menedzsment nélkül tört fel úgy, hogy annál gyorsabban süvítő üstököst nem mostanában láthatott a techno szcéna. Nevilla Watsonnal való online találkozása után egy Rush Hour-os közös zene irányította rá először a figyelmet 2008-ban, de egy meggyőző erejű dobgéptekergetős YouTube-videó után kapott meghívást a berlini legendás Panorama Barba. Azóta már többször körbejátszotta a bolygót és a legkeresettebb remixerek között jegyzik.
A már egyébként is impresszív felhozatalba becsatlakozik még a berlini
Brandt Brauer Frick, három rokonszenves figura,
akik a house-t és technót a klasszikus zene hangszereivel hozzák felvillanyozó módon közös nevezőre, a számos zenei határon átszárnyaló és a kilencvenes évek óta aktív, soul-mániás Ripperton, vagy Florian Meier, aki pedig a funk stílusjegyeit kombinálja a késő 70-es évek indusztriális megszólalásával.
A fesztiválozóknak lehetőségük nyílik felvenni a ritmust a legígéretesebb új magyar formációkkal is: a korábban Add2Basket néven dj-ző
Gensi és Zságer Balázs
idén nyáron debütált galaktikus együttműködése, a Changing Grey is színpadra lép, ahogyan a pillanatok alatt a legjobb magyar zenekarok között jegyzett Fran Palermo, és a finom elektronikus tájképeket festő Mïus.
A moduláris szintetizátorokban utazó
Analogue Zone workshoppal
érkezik az Akvárium Klubba; a hazai elektronikus zenészek újabb és újabb generációit útnak indító imPro School ingyenes, nyitott előadásokat tart; a magyar Telekom által alapított Kitchen Budapest kreatív stúdió komplex interaktív installációt mutat be; az Electronic Beats Cinema kortárs dokumentum- és fikciós filmeket vetít majd,
a tiltott közel-keleti bulikultúrát bemutató Raving Irantól egészen Werner Herzog internetről szóló filmjéig;
a divatbarátok kedvéért nem mindennapi pop-up és shopping eseményekkel készül az Art On Me, a The Garden Studio, az Antifactory Vintage Shop és a SCHATZI; a magyarországi elektronikus színtér egyik legfoglalkoztatottabb flyertervező grafikusa, Roki 15 év munkáit mutatja be a Központban és a Telepen, az Omnivore Gallery pedig Fetish nip collection névvel hoz tető alá egy beszédes nevű kiállítást.
A Telekom Electronic Beats Festival ráadásul a félig Budapest-központú Ususty startuppal közösen speciális akcióval készül: régi, kidobásra ítélt mobilokat felhasználásával mutatjuk be, hogyan tudunk különféle zajkeltő eszközöket, hangszereket építeni a használt telefonok alkatrészeiből egy zenész és egy hacker közbenjárásával.